"Ezt készséggel elhiszem nektek,de azt nem,hogy megfelelő keresztmetszet esetén nem tud annyi levegőt szivni,mint amennyire szüksége van és ezáltal csökkenjen a teljesitmény!"
Ez nem hit kérdése. Ki kell számolni, vagy mégegyszerűbb: le kell mérni. Próbapad sem kell hozzá, elég bekötni egy házi mérőberendezést (sima műanyag csőből készítve) a szívóoldalra, és máris látszik, mennyi az annyi. Olyat, mint ami ebben a cikkben van. Az írás amúgy azzal foglalkozik, hogy mennyire változik a beszívott légmennyiség, attól függően, hogy merre áll a snorkel feje: menetiránnyal szemben vagy háttal. Nem is gondolná az ember, hogy ettől is függ, ugye?
Amúgy világosan kell látni, hogy a légsebesség is számít (az előbb már említettem az összefüggést). Nyilván máshogy viselkedik a snorkellel egy 2 lityós dízel, amit soha nem pörgetsz 2800 rpm fölé, meg megint más az igénye egy 4 literes benyás dögnek (vagy egy 1 literes kis Samu motornak), ahol simán belepörög a magasabb tartományokba is a gép.
Nyilván kis légsebességnél nem számít plusz egy méter cső meg két derékszögű kanyar.
De mikor nagy szél van bent, már simán lehet érezhető hatása, főleg a két kanyarnak. Egyrészt maga a kanyarodás is lassulással, azaz nyomáseséssel jár (hisz Te is lassítasz kanyarban, a levegő miért ne tenné? :-) ), másrészt a kanyarok (meg az illesztések, hegesztési varratok, akármi) okozta örvénylések is igencsak meg tudják kavarni/fogni az (eredetileg nagyjából megtervezett) áramlást.
Rég volt, mikor utoljára elszívórendszert terveztem, de igen, arra emléxem, hogy voltak benne csövek. :-)
Tapasztalatból tudom, hogy beleszól az áramlásba a csőhossz: mikor az SX-en megkurtítottam, -fordítottam a szívócsövet (nem tetszett, hogy a motorháztető első éle alól szív), másnap kaptam egy kavicsot a szélvédőmre, márpedig előtte még sose repült oda olyan.
Ezt készséggel elhiszem nektek,de azt nem,hogy megfelelő keresztmetszet esetén nem tud annyi levegőt szivni,mint amennyire szüksége van és ezáltal csökkenjen a teljesitmény!Hozzáteszem azt is,hogy itt 2 könyökről és kb egy méteres csőről beszélünk.
Ja!Én is poliroztam annó a Ladámnak és vártam a csodát!Persze nem történt semmi,vagy csak nem vettem észre:)!Mikor legyártottam hozzá az első kipufogómat,na azt rögtön észre vettem!
Üvöltött és 0-ról 100-ra kellett neki vagy 25mp!:)
Bocs, hogy idegenként belepofázok, de az a helyzet, hogy a szívó és kipufogó csöveket is méretezik. Nem véletlen, hogy a nagyteljesítményű motoroknál a szívó és kipufogó csonkok is olyan hülye formájúak, mert egyforma hosszúra kell őket csinálni.
A dugattyús motorok sem szíváskor sem kipufogáskor nem egyenletesen mozgó gázokat mozgatnak a csövekben. Csak tedd oda a kezed a kipufogóhoz járó motornál. Pulzál. Gyakorlatilag hullámok indulak el a cső egyik végétől a másik vége felé. Amikor egy ilyen hullám eléri a cső végét, visszaverődik és elindul visszafelé. És ha pont rosszkor ér vissza akkor rontja a motor gázcseréjét.
A rossz kipufogó pl pont akkor csinálhat túlnyomást a leömlőben amikor kinyit egy kipufogószelep. Amikor a kipufogód szétmegy, nemcsak hangosabb lesz a kocsid, de valamivel gyengébb is mert más lesz a cső hossza, mint ahogyan azt a gyárban kitalálták.
A szívóoldalon meg ha nem megfelelő a cső hossza, esetleg egy kisebb nyomású hullám éri el a szívószelepet amikor pont levegőt venne szerencsétlen henger.
Tehát van hatása a cső hosszának. Elméletileg kísérletezgetve találhatsz olyan hosszúságot amikor nem rontja le a motorod teljesítményét de ahhoz sztem kéne egy próbapad ahol teljesítményt mérsz.
Nem mindegy a hossz, elég csak a légáramlás során fellépő súrlódási ellenállásra gondolni, ami a csőtől függ:
Δp = λ * l/d * ρ/2 * V^2
Ez az a nyomáskülönbség, amire szükség van, hogy az áramló közeg legyőzze a cső falával történő súrlódás miatti erőket (l a cső hossza, d az átmérője). Ebből eredeztethető a talán ismerősebb fogalom, a nyomásesés (R), ami az 1 méternyi csőre jutó nyomáskülönbséget jelöli, innét ered a Δp = R * l összefüggés. A tényleges nyomásveszteség pedig nyilván függ az áramlás sebességétől, a közeg hőmérsékletétől és még egy csomó dologtól. Ezt jellemzi λ, ami ebben az esetben a csősúrlódási tényezőt (veszteséget) jelöli. Ez ugye az anyagi tulajdonságokat is jellemzi, hiszen más a súrlódás egy sorjamentes acélcsőben, mint egy rücskös betoncsőben.
Az áramlás sebessége már csak azért sem mellékes, mert minél nagyobb az áramlási sebesség, annál nagyobb a szállított térfogat, vagyis annál nagyobb a nyomásveszteség. Ebből adódik, hogy egy ilyen csőrendszer Δp-V diagramja másodfokú parabolával közelíthető a leginkább, nyilván minél kisebb az átmérője a csőnek, annál meredekebb a függvény emelkedése.
És ez még csak az egyenes vonalú áramlás problémaköre. Ott van a kérdés, hogy a rendszerbe belépésnél és a toldatok miatt változó átmérővel mi a szitu, illetve mi újság a kanyarokban, ívekben. Csak pár kulcsszó: beömlési veszteség, diffúzor veszteség, csőidom veszteség (katalógusokban a gyártó meg szokta adni, hiszen nem elhanyagolható tényező) stb.
Szóval nem elhanyagolható, hogy milyen hosszú a cső, hiszen a fellépő veszteségek elsőfokú arányosságban állnak a hosszúsággal. A kérdés a veszteség mértéke, de ez számítható, hiszen a legtöbb változó rendelkezésre áll vagy jól közelíthető, a többit pedig elvégzik az áramlástani törvények.
Mivel itt nem 10-20 méterekről van szó, valóban mindegy lehet a hossz, de elszívás, és légtechnikában igenis számolnak a csőhosszal is, egy légtechnikai tervezésnél a motorok/ kompresszorok kapacitását illetően! Az áramlásban, a csövek falán, és kanyarokban fellépő kavitációk, és mittomén még mik vannak sokat vesznek le egy rendszer teljesítményéből!
Tehát,ha van egy pl 60-as csőcsonkom egy viztartályról 10cm hosszan,akkor ezzel több vizet tudok kiönteni,vagy szivattyúzni azonos esetben,mint mondjuk egy 60-as 1méteres csőcsonkkal?
Ez marhaság!Mindegy milyen hosszú!Egy kereszt metszethez adott egy max kapacitás,legyen az levegő,folyadék,vagy bármi más!A hosszúság ezen nem változtat!
Csak úgy megkérdezem,hogy szerintetek aki sokat magy földúton és eltömitődik a légszűrője,annak nem fogja a motort?Dehogy nem!Elég egy-két nap poros használat a teljesitmény csökkenéshez!Gondolom Ausztráliában a sivatagban sem vizi átkeléshez használják,pedig ott igazán elterjedt.
Ha fojtotta a motort,akkor a kereszt metszettel lehetett a bibi,vagy a sapkával,ha volt rajta.Egy eltalált kereszt metszetű cső esetén lehet 1Km is.Azon is annyi levegőt sziv,mint 10 Cm-en!
Ciklonnal együtt nem is olyan rossz dolog a snorkel. Ha az ember sokat kószál nyáron a porzó földutakon (pl. melóból kifolyólag, vagy vadászat céljából), akkor baromi gyorsan tele lesz a légszűrő porral, ezen már az MTZ monociklon is sokat segít. Könnyen levehetőre kell tervezni, és akkor csak terepen kell felrakni, közúton nem fojt a ciklon. Önmagában a snorkel viszont valóban lehet problémaforrás, talán mitsubishis fórumon olvastam panaszt arra, hogy a sima csöves kivezetés több port szedett össze, mint a gyári megoldás. A ciklonnal már más a helyzet. Ja, és persze a snorkel fojtása is izgalmas téma, elvileg méretezés kérdése, hogy mennyire érezhető. Valahol nemrég belinkeltem egy angol világjáró írását, ahol a saját snorkeles tapasztalatairól számolt be, a lényeg az volt, hogy minél rövidebb és minél egyenesebb csőből építkezett, gyakorlatilag a motorháztetőre jött ki a ciklon, az előszűrést szépen elvégzi, nem nagyon fojt, magasabbra meg felesleges tenni, a benyás gép úgyis előbb leáll, ha az elosztó vizet kap.
Mesélj a tervezett felhasználásról! Abból derül ki van-e értelme. De sztem nincs! Nekem volt a G-n, de úgy csináltuk meg, hogy csak akkor használtam, ha nagy víz volt az útvonalon. Fojtja a motort.