Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán (meg esetleg Tadzsikisztán, Pakisztán)... minden infó jöhet, főleg, ha járt is már ezen országok valamelyikében valaki (vagy akart, de meghiúsult a dolog, nem kapott vízumot, stb.)
Iranban ugye mar voltatok, Turkmenisztan 5 napos tranzitert nem biztos, hogy megeri a macerat (ezt ti dontsetek el), ezert javasoltam a kazah kezdest. Uzbegisztan pedig megeri a vizummacerat. Intezzetek a meghovot itthonrol, aztan magat a vizumot Almatyban. Jaja, az Odyssey jo a regioban. Kazakhstan konyvuk kevesbe jo, de persze abban is sok erdekesseg van a sovanyka Lp fejezethez kepest.
Karakoram Hwy ugyben elszor pakisztani vizumra kerdezzetek ra, aztan johet az agyalas, hogy onnan hova. Mert ugye ti at akartok utazni Kinan nyugatrol keletre.
Igazából két lehetőség van vagy Iránban kezdeni és Türkmén tranzit vízumot kérni 5 napra (kérdés az hogy 5 nap alatt mit lehet megnézni) aztán Üzbegisztán, ott 2 hét majd tovább.
A másik hogy hagyni a fenébe Iránt és Türkmenisztán és tényleg Kazahsztánban kezdeni.
Vízum szempontjából Kazahsztán, Kirgizisztán vízummentes, Tádzsikisztánban e-visa van így csak az üzbég a problémás na meg a Türkmén.
Az Odyssey-t már ajánlottad Xinjiang kapcsán is.
A Karakorum Highway nagyon jól néz ki ha lehet menni valahogy beillesztem.
Hogy sikerült az üzbegisztáni út? Mi ketten szeretnénk menni kb 10 napra egyénileg a férjemmel, csak kicsit tartok tőle. .A tömegközlekedés érdekelne a fő helyek között. Taskent-Khiva egyértelmű,hogy repülő,a többi kérdéses.Mennyi pénzből jöttetek ki összesen? Helyi idegenvezetőtök volt-e,vagy magatok mentetek mindenhova?Voltatok jurta táborban? Melyik repülőtársasággal utaztatok?
Tavaly ősszel a taskenti reptéri vízumfelvétel tökéletesen működött, nem kellett elmenni Bécsbe a nagykövetségre. LOI-t a Stantours adott 62 EUR-ért (egy lettországi számlára kellett utalni). Előzetesen el kellett nekik küldeni a repülőjegy foglalást, és egy kitöltött információs lapot (név, útlevélszám, munkahely stb). Gyorsan válaszoltak, és kb. két hét után küldték a kitöltött e-visa lapot és LOI-t emailben. Az e-visa lapra írtak mindenféle hotel nevet, de e-mailben leírták, hogy bárhol lakhatok. A kinyomtatott e-visa lappal és LOI-val a taskenti repülőtéren kiadták a vízumot, 60 vagy 70 USD volt a tíznapos. Csak készpénzzel lehetett fizetni (új dollárral, a régit nem fogadták el!!). Kontaktok: http://www.stantours.com/ca_mn_vis.html , visa@stantours.com
Szeptemberre tervezek egy kb. 8-9 napos körutat Üzbegisztánba. Utánanéztem a vízumügyintézésnek, még lenne egy pár kérdésem. Ha Bécsben intézem a vízumot, akkor először elég e-mailben elküldeni a kért dokumentumokat a meghívólevéllel együtt a követségre, ezzel megspórolván egy utat? A reptéri vízumfelvétel simán megy? Mennyivel drágább, mert erről ellentmondásos infókat találtam? Gondolom, ha megvan a meghívólevél, akkor a továbbiakban már nincs szükség szállásfoglalásra, vagy tévedek? Csak mert az elektronikus vízumigénylőn kérdezik a szállás nevét, címét (vagy ide írhatok bármit úgyse nézik, mint Iránnál?).
Jó másfél év telt el a posztod óta, de azért reagálok. Holnap megyek haza Tashkentből üzleti útról. Az érkezés botrányos, az általad említett okok miatt. Az útlevél ellenőrzésre háromnegyed órát vártunk, ezek után még fél óra volt, amíg megjött a csomag. Újabb fél óra a vám, a helyieknél persze nincs kultúrája a sorakozásnak, darwinista alapon haladunk.
Tashkent tiszta, a helyiek kedvesek, inkább a készpénz beszerzése volt kicsit macerás.
Nekem fantasztikus plovot tálaltak! Omlós, sovány bárányhússal, kiváló rizzsel. Ujgur étteremben is ettünk, az is kiváló volt.
Üzbegisztán kulturálisan csúcsélmény (khiva, Bukhara, Samarkand) kb 1 hét alatt bejárható. Én egy hónapot voltam de ezek voltak a highlight-ok.
Kirgizisztánba már 3x-ra megyek, mert fantasztikus tájak vannak, s most juliusban kis csapatommal13 nap alatt olyan helyekre jutunk el, ahova nagyon kevesek.
Ha van kedved csatlakozni, vagy érdekel az itiner, akkor a vandorboy weblapomon megnézheted, tudok tanácsokat is adni ha kérdésed merül fel.
Utána kazahsztánba megyünk tovább 2014 augusztusában Nemzeti Parkokba, ahova szintén utazók 98% nem jut el, mert bérelni kell autót, mert mint kirigzeknél is, itt is elég gyéren lakott területekről van szó.
Ha sok időd van, stoppal is lehet menni, de általában pénzt kérnek az útért.
Sok helyen jártam már a világban, de Üzbegisztán a kedvenceim között van. Idén voltunk, ketten lányok!!! Nagyon biztonságos, a helyiek imádják a külföldieket, mivel viszonylag kevés van belőlünk:-) Szinte helyi nevezetességnek számít a turista. Mi a helyieket, ők miket fényképeztek.
A városok tiszták, az emberek kedvesek, gyönyörűen fel vannak újítva a műemlékek. Mi utazási irodán keresztül mentünk, de saját idegenvezetőnk volt, vagyis kettőnket guide-oltak minden városban a helyi erők, akik angolul jól beszéltek. A helyiekkel inkább az orosz volt a kommunikációs vonal.
A meghívólevelet, szállodát, trasztfert, guide-ot mindent az iroda szervezett le. A határon várt minket a telepített vízum, csak a "kilométeres" sort kellett végigállni ami az útlevél ellenőrzésnél fogadott minket. A bürokrácia kint nagyon körülményes, "újra oltási papírt" is ki kell tölteni a belépés előtt, vagyis meg kell adnod hova mész, mit viszel magaddal, mennyi pénz van nálad, stb...
Aki megy: az ott kitöltendő papírra 1500€ vagy 2000$ maximumot érdemes írni, különben szétszednek a határon!!!!
Mi 4*-os szállodákban laktunk, tehát panaszkodni nem tudok. Légkondis, úszómedencés, szépen karbantartott, városi szállodák voltak, minden esetben a központban. A helyi transzferek és idegenvezetők óramű pontossággal érkeztek, inkább ránk kell várni:-)
Az ország nagyrészt muzulmán, de a Szovjet idők szinte kiirtották vallást, ezért térd/rövidnadrág és póló mindenhova megfelelő, a működő mecsetekbe pedig egy fejet és vállat eltakaró kendőt szükséges.
Az útvonal: Bp-Moszkva-Taskent.
Taskent szuper város. Hatalmas sugárutakkal, kevés autóval, a 80-as évek Szovjet hangulatát idéző városrészekkel. Innen átrepültünk a helyi légitársasággal Urgenchbe. A repülőgépeik újak, Boeing-ek, a domestic reptér is olyan új, hogy a kávézó még nem nyitott ki, vagyis egy nyomorult automatából lehetett venni vizet és némi helyi chips-et, ami kb. 5 perc alatt fogyott el.
Urgenchben várt minket a sofőrünk és átvitt Khiva-ba. Ebben a városban valóban megállt az idő. Olyan mintha az utolsó kán tegnap hagyta volna el a palotáját. Az egész város egy hatalmas szabadtéri múzeum. Ágytakarót és szőrme sapkát érdemes itt venni!!!
Khiva-ból autóval mentünk Bukhara-ba. Az út a Kizil-Kum, vagyis vörös sivatagon keresztül 8 óra!!! Ha legközelebb megyünk, inkább a repülőt választjuk, kb. 50€ a jegy és 1 óra alatt van ott!
Bukhara varázslatos, a város közepén van egy nagy park tóval. Körülötte étterem, mecset, medresze. Érdemes ellátogatni a helyi hammam-ba is, ilyen autentikus fürdőben még Istanbul-ban sem voltam. Aki teheti és haza tudja hozni: gyönyörű kézzel készített selyem! szőnyegeket árulnak.
Innen szintén autóval mentünk tovább Samarkand-ba. Azt hittük, hogy amit eddig láttunk annál szebbet már nem tudnak mutatni. De igen! A Registan tér és a Shah-i-Zinda mindent visz! Az egész város egy „ékszerdoboz”. Itt a piacra érdemes ellátogatni, ahol remek ajándéktárgyak és helyi finomságok szerezhető be.
Egyetlen negatívumot említenék meg: a helyi étel a plov ehetetlen, faggyús birkahús rizzsel, édeskés kenyérrel.
Még egy jó tanács: óriási pénztárcát vigyen magával ami megy, mert a 100$=280000 helyi Uzbek Som, nem hivatalos pénzváltónál. Bankba nem érdemes váltani, mert sokkal rosszabbul váltanak és a feketepiaci pénzváltás teljesen elfogadott. Sehol nem csaptak be, az Üzbég emberek nagyon becsületesek.
Elméleti kérdésem lenne - hátha jár erre valaki kompetens személy:
Az üzbég vízumot mennyire nehéz magánszemélyként beszerezni? És mennyibe kerül?
Olvastam meghívólevélről (munkáltatói igazolás is kell hozzá?!), meg hogy utazási irodán keresztül (+szállásfoglalással lehet igénybevenni őket), és a vízum még a meghívólevéllel együtt se biztos. Hogy is van ez?
Szerintem menj Isztambul fele, nekem bejott. Az aeroflot es a turkish kozti szembetuno kulonbsegrol nem is beszelve. Isztanbuli duty free-ben olcso a metaxa, mindenkepp vegyel, na meg a szivar.
Türkmenisztán mindig is a legiszlamabb volt, igy csak ovatosan. Egy kis iran, olaj nelkul.
Ezt most egy bangkoki netcafebol irom, ugyhogy nemigen tudok csevegni, kisse kapkodos.
Szerintem vegyel helyi ruhat, az mindig segit, persze csak ha nem derogal:)
Ezt azert merem irni, mert ha valaki oda megy, annak nyomos oka kell legyen rá....
Most készülök Türkmenisztánba és esetleg Üzbegisztánba is. Eddig annyit tudtam meg, hogy a türkmének vizumkötelesek, meghívólevéllel , de van egy utazási iroda amelyik elintézi - ha nem vagy újságiró és nem akarsz lázítani :). Repjegy Isztambulon át 150e, Moszkván át 120e.
Bocs, hogy csak most reagalok, de a het vegeig meg hajtas van nalunk, ma sem aludtam, es valszeg meg vasarnap is dolgozni fogok :( Persze munka nelkul nincs penz, penz nelkul nincs utazas :)
Szoval nem piskota a sztorid, persze igy kivulrol van benne egy jo adag kalandos feeling is (mindenmindegy, nekiindulunk a vilagnak otletszeruen), de nem tudom, szamodra mennyire kapcsolodnak mindehhez szomoru emlekek. Gondolom, elegge.
Az utazasrol: oszinten szolva lehet, hogy le tudsz beszelni a dologrol... a kepeid persze gyonyoruek :) Azert meg gondolkozom. De lehet, hogy legkozelebbi nagyobb szabad penz- es idoegysegemet a sok-sok eve tervezett India-Nepal "overland trip"-re fogom beutemezni. Persze az itt elhangzottakhoz kepest az mar-mar kispolgari :)
Csalódtam volna benned, ha nem valmi ilyen okod lett volna odamenni. Az én kedvem azért nem veszed el, mert nem teljesen magamrahagyva mennék oda, lassan el is kell kezdenem a szervezést, ha a hülye cég elárulná végre, akar-e és mikor Ausztráliában dolgoztatni. Az Isszik Kul, gondolom megér némi kényelmetlenséget, pláne, ha az elsüllyedt városról is megtudunk valamit.
Egy korábbi beírásodra reagálva, az oroszok kezdik kapisgálni, hogy mekkora buli lehet nekik az idegenforgalom, de még nem tökéletes, a bürokráciának is élni kell valamiből, meghívólevél kell, pénzért regisztrálnak a szállodák, persze feketén bérelt lakásban laksz, mert adózni senki nem szeret, a turistát fejőstehénnek nézik. 5 hónap alatt átlag hetenként kétszer ettünk étteremben, ebből egyetlen-egyszer fordult elő, hogy mindenki egyszerre kapta meg a fogásokat.
"Azt meg nem is irtad, milyen cellal voltal kint..."
Egy erzelmi hullamvolgy kapcsan ugy ereztem, kell valami humanitarius dolgot tenni. Korabban kapcsolatba kerultem egy pasassal, aki valami bekemuzeumot tartott fenn Szamarkandban es egeszen turhetoen beszelt angolul, gondoltam, meglatogatom. Az volt az eredeti celom, hogy ott maradok, de ha nem jon be, tovabb megyek Afganisztanon keresztul Indiaba vagy meglatogatom japan baratnomet Kanazawaban. A szamarkandi pasas egy totalkaros orosz volt, akirol van nehany hajmereszto sztorim, Afganisztan nemigen jott be, mert a tarsamnak nem akarozott atlepni a hatart – ez mondjuk aranylag bolcs dontesnek bizonyult - , Yukit pedig diagnosztizaltak Hogkins kórral. Mit ragozzam, harom honap mulva uton voltunk hazafele, aztan az akkor haborus Moldavian keresztul egy utso elhatarozassal lekanyarodtunk Gorogorszagba, ahol masfel evig maradtam.
Szerintem ha mentek, vagy Niveaval menj vagy UAZ-zal, bar ha a volt Szovjetunio teruleten maradtok, akkor lehet, hogy a sima Lada megfelelobb. Nalunk az volt a gond, hogy februarban indultunk, ami nem lett volna gond, csak a Volganal nem engedtek tovabb del fele mondvan, Azerbajdzsanban haboru van es felkanyaritottak Aktyubinszk fele, ami ugye mar Sziberia. Nos, a gond azon az uton kezdodott, mert ahol a terkep autopalyat jelzett, ott jo terdigero ho volt ket kereknyommal. Harom nap alatt haladtunk ugy kb. 60 km-t, aztan vegulis behuzattuk magunkat, persze mar kipufogo nelkul. Aktyubinszk utan egy darabig ment minden, de aztan ugyanaz lett a sztori, mig vegul felraktuk a Ladat egy kamazra potom penzert a csimkenti kolhoz egyik ures kocsijara, ez vitt el bennunket majdnem Taskentig. A vegin nem fizettunk semmit, mert az uton osszebaratkoztunk veluk. Hajnalban erkeztunk, a csapat egyik tagja csimkent elott lakott – egy uzbeg cigany egyebkent, a haverjai allandoan huztak, hogy feketék közt szõröstalpú – felverte a nejet, aki rogton elkezdett sutni-fozni, mikozben mi a foldon vodkaztunk, mint az ezeregyejszakaban, igy lassan megszoktuk, hogy a hazigazda hat-nyolc purdéja végig kimeredt szemmel bamult bennunket. Mondjuk leginkabb utitarsamat, akinek hosszu, gondor szoke haja, kek szeme es nagy arany fulbevaloja mellett kulonos ismertetojele az volt, hogy kisertetiesen hasonlitott megboldogult zambo jimmyre - hogy mi a megveszekedett banatos halal faszaert vittem magammal, ne kerdezd, mert nem tudom a választ...
Egy otlet: Taskent kornyekerol allandoan konvolyok mennek Aktyubinszkba, Moszkvaba, Volgogradba mezogazdasagi termekekkel, aztan uresen jonnek vissza. Fel kell pakolni a jarganyt az egyikre, igy megkimeled az autot es benzinre se kell kolteni. Szerintem a benzin araert elvisznek.
Haaat, nem biztos, hogy szabad nekem ilyet mondani, de en majdnem mindenkit lebeszelnek errol az utrol. Nem a nehezsegek miatt, mert az mellekes, hanem azert, mert csalodast okozott nekem a hely. Szamarkand gyonyoru varos lehetett - ugy kb. 200 evvel ezelott, de mara az egyetlen dolog, ami megmaradt ebbol, az a kepeslapokon lathato nehany emlekmu, meglehetosen rozoga allapotban. Engem szinte total lebenitott az, hogy nincs egy tenyernyi hely, amit ossze ne firkaltak volna ilyen "itt volt Szasa" feliratokkal, satobbi. Szomoru, de a nagy szovjet birodalom helyrehozhatatlan pusztitast vegzett ugyszolvan mindenhol Leningradtol Vlagyivosztokig. Mondjuk emiatt lehet meg elvezni az utat, ez egyeni dolog, is...
"Tul feltuno vagy, mindenki le akar huzni, ellopjak a kocsit, kirabolnak"
Ez itt all applicable, kerlekszépen:-). Odakint 10 autobol nagyjabol 9 Lada. A gaj(ez a bizonyos kozuti rendor) mar messzirol kiszur, ha nem ladaval mesz, a rendszamot aranylag kozelrol kell nezni, hogy lássa nem cirill. Sajnos, sok hekus allitott meg bennunket addigra, mire rajottunk, hogy se radiojuk, sot altalaban autojuk sincs, ugyhogy egyszeruen nem kell megallni. Ha kis telepulesnel integet a barom, el kell huzni mellette, kesz. Egy jo tanacs: vigyel magaddal egy jo koteg egy dollarost, mert aranylag olcson meg lehet venni oket. Ha ketten vannak, eleg ket dollar, de nem mindig. Olcso cigarettabol is kell nehany karton, de rejtsd el, ne lassa, mert kapzsi lesz. A piat magunknak vittuk, mert kies kornyeken nagyon gyatra a vendeglatoipar. Altalaban a lakossag nagy resze rendkivul segitokesz, de a rendorseg rablobanda.
> Egy biztos, istennek hala, hogy orosz gyartmanyu autoval mentunk, kulonben sokkal tobb balhenk lett volna, mint igy akadt.
OFF
:))))
Evekig nyaggatott a csalad, hogy miert nem cserelem mar le a Ladat, de nem lehetett engem rabeszelni. Aztan nagy nehezen, mikor nagyon sok gondom volt vele, nagyon nem volt ra idom, plusz a 3 ajtos kaszni celszerutlenne valt a kislanyom szuletese miatt, vegul fajo szivvel atnyergeltem Mercire... most epp azon dolgozom, hogy ezt a tipust is megszeressem (azert van rajta mit, persze :), erre kiderul, hogy hiba volt? :) (utazasra valo alkalmassag az egyik elsodleges szempont)
Vegem van, valahonnan beujitok egy hosszabbitott Nivat (nem sok, de azert akad Mo-n) aztan reszkessen mindenki :)
ON
Szoval pontosan milyen balhet okoz a nem orosz auto? Tul feltuno vagy, mindenki le akar huzni, ellopjak a kocsit, kirabolnak, vagy miert? Ez meg akkor is erdekel, ha eppenseggel vegul Ladaval mennek.
Egyebkent Szamarkand milyen? Mara mar csak a neve egzotikus, vagy azert van meg ott valami latnivalo is?
Azt meg nem is irtad, milyen cellal voltal kint... vagy az mar a nempublikus resz? :) Foleg az erdekelne, hogy turizmus vagy valamilyen munka/uzlet/egyeb volt az utazas celja, esetleg is-is. Engem leginkabb turista szemmel erdekel, ezt-azt bevallalok (durva utak, huzos burokracia, etc), de leginkabb akkor, ha van miert.
Valoszinuleg az lesz, hogy ide-idenezek, csak nem fullad teljes kozonybe ez a tema, mint ahogy az en amszterdami topikom is lenyegeben parbeszed. Kozben nekiallok irogatni az uzbeg naplot, ami nem lesz egyszeru, mert elegge beindult a munka es 12 oraban dolgozom alapbol. A dolog kevesbe erdekes resze az, hogy van egy par aprosag, amit nem szivesen teszek ide, node ezt majd meglatjuk. Amikor en kimentem Szamarkandba 1992-ben, akkor eleg komoly atalakulasok voltak abban a nagy fene Szovjetunioban. Egy baratom, aki elozo evben volt kint mondta, hogy a benzin ugyszolvan ingyen van. Igen, ha orosz vagy. Meg aztan egy evvel kesobb mar egeszen mas szelek fujdogaltak. Egy biztos, istennek hala, hogy orosz gyartmanyu autoval mentunk, kulonben sokkal tobb balhenk lett volna, mint igy akadt. Benzin volt is mindenhol, de csak dollarert akartak adni, altalaban olyan $1/liter egysegaron, ami ugye eppicit magas. Alkudni kellett, azonkivul egy nagy extra tankot beszerezni, mert varosban lehetett azert olcson szerezni, ha az ember korulnezett. Az egyik legtisztessegesebb „uzlettarsunk” ezen a teren egy csecsen maffiozo volt Volgogradban, aki korrekt aron valtott penzt, szerzett benzint meg barmi egyebet a kocsihoz. Igaz, hogy ezt egy altalanos lereszegedes, kesdobaloverseny stb. elozte meg vagy valtotta fel, hangulattol fuggoen, esznel kellett lenni, de mint mondtam, ezekben jobban meg lehetett bizni, mint a helyi hatosagban. Kell egy jo terkep, mert utjelzo tablak csak nagyvarosok kornyeken vannak, ott se megbizhatoak. Aki jart mar Mexikoban, az tudja mirol beszelek, itt kb. ugyanaz a helyzet. Nekem eppen megvan még valahol a regi terkepem es annak ellenere, hogy majd’ tizenot ev telt el, szerintem meg lehet bizni benne; ha legkozelebb otthon leszek, majd elkuldom. Egyebkent nem sietos a kartografia abban a regioban.
Nekunk azt mondtak, megszunt a vizum, szabadon lehet kozlekedni, ami lehet, hogy papiron igaz volt, a gyakorlat viszont mindig mast mutat. A hataron levo orosz tiszt mondta, hogy bizony kell az a hivatalos meghivolevel, mire mi kezdtunk kisse panikba esni. Kerdem tole, hogy akkor most honnan a feszkes fenebol szerezzek meghivolevelet, mire a legnagyobb nyugalommal valaszolta, hogy: A piacon lehet kapni. Igaza is volt, ott arulta boldog-boldogtalan, 120-200 ft-os atlagaron, ami akkori viszonylatban is kifejezetten olcsonak tunt...
