Nem hiszem, hogy eretnekség lenne. Próbáld ki és számolj be a tapasztalatokról. Főztem már le bort erős defegmációval (páracső erős hűtésével) egy lepárlással. Aránylag jó, iható termék lett belőle (az itteni pórias izlésnek megfelelően).
Üdv!
Az lenne a kérdésem hogy rosszat tennék-e azzal ha az alszeszbe beletenném a tabajról megmaradt meggyboromat kb( 4 liter).Olvastam itt hogy valaki egy részét a cefrének nem fözi le és azt adja a fimomításkor az alszeszhez.
tavaly én is így jártam a cseresznyével, (még nem volt meg a dupla falú főzőm és egy kölcsön szimplával főztem) kétszer aktívszeneztem, de kuka lett a vége.
Bocsánat,félreérthetően fogalmaztam.Problémám lényege,hogy az egyik főzet(cseresznye)alja odaégett,aminek a terméke kb 6 liter 30 fokos alszesz,erre szeretnék tanácsot.Sajnálnám kidobni,de ha nincs más megoldás akkor az lesz,üdv.
Sehogy. Az aktív szén ízhibák javitására szolgál jelentős aromavesztéssel. Látogass el a fejrészben javasolt oldalra, ott olvashatsz róla. Kozmásolaj szürésről is.
Nyugodtan kifőzheted a külső 35 fokon is. Egy egyszerű főzőnél a deflegmáció úgy is elég jelentéktelen. Ha még is izgat ez a téma, akkor egy egyszerű ventilátorral hűtsd a sisakot és a páracső elejét. Ha még jobb hatásfokot akarsz elérni, akkor dobj egy zsebkendőt a sisakra és tartsd nedvesen. Ha ezt megteszed a páracsőre tekert ronggyal is, akkor már sokkal jobb a deflegmációd, mint télen.
Köszönöm a válaszokat. Sajnos pont az a gond, hogy nem tudom jéghideg vízzel hűteni a rendszert. A csapvíz meg ilyenkor nem annyira hideg. Amúgy pedig pont a deflegmációval kapcsolatosan érdekelt a válasz, hogy van-e különbség 35°C-on és 20°C-on történő főzésnél. Szilvakukc kedvéért megemlíteném, hogy ezen hőfokoknál a környezeti hőmérsékletre gondoltam. :)
""Itt nálunk májusban esett utoljára 35 mm eső. Azóta két három miliméter két alkalommal. A Lepoticát a múlt héten szedtem két tonna lett a várt hat-hét helyett besztercei szilva méretű olyan kinjában érett ízetlen levetlen szilva. Most eljött az az idő amikor kijelenthetem, hogy ha egy jó egy hetes esős idő jönne, amire semmi remény akkor sem mentené már meg az idei termést.""
Jégakku az alszeszes edénybe, hideg hűtővíz( kútvíz), aminek a felső 1/3 - ánál nem engedsz többet felmelegedni! Ha ez tartható , és még takarod is a párolgó részeket az alszesznél akkor OK!
Jó évjáratú, szakszerűen, cefrének bedolgozott szilvánál számottevő ecetesedést nem tudok elképzelni! Az hogy a cefre a hordó oldalára fröccsen és ecetes szagú, vagy ha a bunda nincs elég alkalommal lenyomkodva ecetesedésnek indulhat addig OK. Komoly ecetesedés egy hét után, szilvánál az említett paraméterek mellett? Na ne...Nem téged traktállak a következőkkel, hiszen te erről legalább annyit tudsz, de az ecetsav elméletileg mindig jelen van! A gyümölcs héján bekerül, a levegőből, a szedetlen gyümölcsre ráviszik a muslicák...stb, nem kell ehhez hanyagul kezelt moslékkelverő szerkezet. Jó táptalaj az ecetsav baciknak a "hagyományos " módszerrel cefrézett szilva, amikor is öntik a hordóba ahogy az Isten megadta, majd összerogyik....Amire ez megtörténik sok sok oxigén, kedvező állapotok az ecetsav baciknak. Nos a t. kolléga aki a problémát felvetette - mivel olvas minket - nem így cefréz szerintem. Érdekes dolog, hogy az egyik jó ismerősöm, főzdében főzött pálinkája milyen minőségi csapongásokat művel! Az egyik évben egészen jó, másik évben keményen előpárlatos, etilacetátos. "Hagyományosan " cefrézi a szilvát, és érdekes módon az évjáratok között nincs feltétlenül nagy különbség! Mi lehet az OK.? A főzdés bambasági indexe? A szerencse, hogy milyen élesztők győznek az erjesztésnél? Vagy hogy az ecetsav mennyire tudja bedarálni a cefrét a sajnálatos cefrézés miatt? Hmm....Jó lenne tudni!
