Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A fiam kollégista, hétvégeken jön haza, a cserépkályhát péntek este felfűtöm,melegen tartja a szobáját a vasárnapi elutazásáig.ezt tömegkályhával nem érdemes megcsinálni.Ezt is értem(hazai viszonyokon).
Elvileg lehet egy városi emeletes ház védett szobájában, de egy családiház nem fűtött szobájában ennek valószinűsége elég kicsi.
Hacsak nem túlméretezett az a cserépkályha.
Egy lehült szobát elég nehéz felfűteni. De persze lehetséges. Ha jó a tűzelő, elégnagy a kályha és túlterheljük !!
"Január 20 környékén felfűteni egy cserépkályhát a kopp hideg falaknál, amibe előző pénteken gyújtottak be; és mindezt úgy, hogy vasárnapig meleg legyen:
-ez a cserépkályha azonnali halálát jelenti
-vagy a Grimm meséjének egyik fejezetéből van."
Anno a szegény após dec 15.-én elkezdte a vendégszobát felfűteni, hogy dec. 24 -re jó meleg legyen. 9 nap.
Mondám egyszer : Papa inkább kezdje 22 .-én és naponta 2 x fűtbe. Először nem értette, de a végén ráállt.
22. -én 2 befűtés, 23 .-án megint 2 és 24 .-én egy - ez 5 befűtés, szemben a korábbi 9 befűtéssel.
Tény egy lehült szobát egy nap alatt befűteni nem mindig lehet.
Félreértések elkerűlése végett,nemebből élek.A 10-évre tervezést sem a kályhákra gondolta m.A szilárd tüzelés nem a jövő útja.Jelenleg is csak a gazdasági helyzetnek köszönheti reneszánszát.A jövő az alternatív enegia,a passzív ház.Ezért írtam hogy husszú távra nem érdemes tömegkályhába gondolkodni.Saját részre ki-ki kisérletezkedhet vele,de mielőtt másokat is rábeszélne,mondja el a hátrányait is.Ez a videó reklám film,már csak az hiányzik belőle hogy a nemzetközi kályhás szövetség ajánlásával.
Nem tudom, hogy tudsz-e róla, hogy van cserépkályhás topik is?
Mert itt a tömegkályhás topikon, így ebben a formában, érvek nélkül ugyanazt bizonygatni, az ellenérveket válasz nélkül hagyni: hát az bizony erőssen provokatív.
Tehát ha Te meg vagy elégedve a járatos kályháddal, dícsérgesd a cserépkályhás topikon.
De amíg kritizálod a tömegkályhát, ( Illetve Te egyenesen azt mondtad, hogy az nem való ide egyáltalán) Én addig próbálom alátámasztani érvekkel a tömegkályha előnyeit. (Szerintem árnyalt a kép: van ahová a csempekályha jobb; de a tömegkályhák technológiája, stb kiforrottabb).
" Én a filmen látott kályhára reagáltam."
Azt nem kell álltalánosítani. Ő tömegkálya fejlesztő-nek mondja magát! Ez egy félre sikerült fejlesztés volt :-)
"De az tény hogy a tömegkályha igényli a rendszeres periódikus fűtést,"
Ez jópofa :-)
Én úgy tudtam eddig, hogy minden tüzelő esztköz igényli a periódikus felfűtést!
Nincs az a leg...-bb cserépkályha, amibe ha X-et teszünk, akkor 2 X-et veszünk ki belőle :-)
"ha kihűl(nő a delta T)CSökken a hatásfoka"
Látom nem érted. Ha nő a delta T, akkor a hatásfok az nő, vagyis annál több hőt tud meríteni a füstgázokból.
".A gyokori hőingadozást nagyobb merevebb szerkezete nem tolerálja(reped)."
Ez is egy félreértés! Pont a járatos tégla/cserépkályhának van nagyobb hőingadozása :-) mivel jobban lehűl, és jobban felmelegszik.
"Felgyorsult világunkban nemhogy 60 de 10 évre sem érdemes előre tervezni"
Lassan ki is bújik a szög a zsákból, vagyis, hogy mennyi időre terveznek/várható a csempekályha (már 15 sincs meg:-)
" A fiam kollégista, hétvégeken jön haza, a cserépkályhát péntek este felfűtöm,melegen tartja a szobáját a vasárnapi elutazásáig.ezt tömegkályhával nem érdemes megcsinálni.Ezt is értem(hazai viszonyokon)."
Ha a cserépkályhával megcsinálod, sokkal inkább meg lehet csinálni egy jó tömegkályhával :-)
És köztünk maradjon: most nyáron elhiszem. Mármint ha most pénteken felfűtöd, most vasárnap még meleg lesz :-) Január 20 környékén felfűteni egy cserépkályhát a kopp hideg falaknál, amibe előző pénteken gyújtottak be; és mindezt úgy, hogy vasárnapig meleg legyen:
-ez a cserépkályha azonnali halálát jelenti
-vagy a Grimm meséjének egyik fejezetéből van.
De szerintem nem ez itt a fő probléma.
Ezekkel a mondatokkal (ne vedd magadra, ha nem inged) csak a felszínt kapirgáljuk.
A probléma gyökere (egyeseknél):
-könyebb azt mondani, hogy nem ide való; mint elismerni, és megtanulni. Jó sokan elhiszik ezt, hogy ez az itthoni éghajlatra, stb alakult ki, ha sűrűn mondogatják. És amíg ezt elhiszik, addig van munkájuk az ezt bizonygatóknak :-)
-másrészt nem derogál már sok 'mesternek' elmenni segédkezni; és nincs már alázat bennük, hogy tanuljanak másoktól.
Igen, a raketakalyha es a valyogos tomegkalyha ket kulon tortenet, csak a koltsegcsokkenteshez hoztam fel peldanak. Az eddigi tapasztalatok alapjan, itt a forumon inkabb maradnek az elmeleti okoskodasnal es a hulye kerdesek feltevesenel, ha epp van kedvem es folosleges idom. Inkabb probalj megkeresni privatban.
Rendben van , igazad van , pontositsunk, a samott nem a legjobb szigetelo anyag, viszont jo hotarolo, hovezeto es ami a legfontosabb jol birja a magas homersekletet, egyszeru a receptje es konnyen hozzaferheto, megfelelo szerszamokkal jol megmunkalhato, termeszetes anyag. A feladatat tokeletesen ellatja, melegen tarja a tuzteret, tarolja, vezeti es birja a hot.
A tuzternek harom feladata van, tarsa a magas homersekletet, megfelelo turbulenciat hozzon letre az oxigennek es az egheto gazoknak, tovabba a megfelelo ideig, kiegesig bent is tartsa ezeket a gazokat. Az egesi folyamat utan viszont nagyon nem art ha tuzter is jelentos mennyisegu hot bir tarolni. Valaminek ugye tarolnia is kellene a hot amit le akarunk adni a szoba fele, lehetoleg minel tobbet es hosszu ideig.
Azt a feher izet, keramia paplannak meg ilyesminek hivjak, hasznaljuk, elsosorban dilattacionak, a tuzallosaga miatt.
Komolyan, minek bonyolitod, ezek a tuzterek 92-97%os egeshatekonysagot produkalnak,hova akarsz meg fejleszteni? Milyen tuzteret akarsz 2 cm-es samottbol epiteni, morcosabban betolsz egy fadarabot es annyi, ket centis samottot siman meg lehet repeszteni, kapaszkodj meg meg egy hatost is ha ugy kapja a langot, eloszor anyaghibara gyanakodtunk, a harmadik esetnel mar nem.Vasgolyo, keramia gyapot, vaslemez ,meg perlites beton, pedig alighanem kifejtettek mar neked a tuzallo beton receptjet, ha ezekkel akarsz buveszkedni, akkor csinald, en inkabb kimaradnek a tortenetbol.
Tudod, lassan kezd rolad eszembe jutni az az egyszeri ember akitol megkerdezik, milyen messze van a varos? -10 km legvonalban, de o tud egy rovidebb utat.
Komolyan, meg el kene magyaraznom nekem is miert nem jo a lyukas tegla kalyhaba? Nekem ehhez ma mar nincs kedvem. Inkabb nezz utana miert nem epitenek belole kemenyt, talan az alapjan megvilagosodik. Vagy olvass vissza, tobb magyarazat kozul is valogathatsz. Ha ezek utan sem all ossze a kep, az mar had ne az en problemam legyen.
Természetesen lehet sokféle anyagból jó kályhát építeni,sőtt működési elveket kombinálni.Lehet a jótól mindig jobbat csinálni,ez csak fantázia kérdése.Én a filmen látott kályhára reagáltam.De az tény hogy a tömegkályha igényli a rendszeres periódikus fűtést,ha kihűl(nő a delta T)CSökken a hatásfoka,hosszabb idő múlva kezd el fűteni mint a járatos.Nem ideális időszakos fűtésre.A gyokori hőingadozást nagyobb merevebb szerkezete nem tolerálja(reped).Felgyorsult világunkban nemhogy 60 de 10 évre sem érdemes előre tervezni.Ami ma korszerű 10év múlva elavult.A cserépkályhát könnyebn átalakítani ha változnak az energia árak(gáz,villany).A fiam kollégista, hétvégeken jön haza, a cserépkályhát péntek este felfűtöm,melegen tartja a szobáját a vasárnapi elutazásáig.ezt tömegkályhával nem érdemes megcsinálni.Ezt is értem(hazai viszonyokon).
"...csak a lyukas teglat felejtsuk el. Ennyi anyagbol az oroszok olyan kalyhat epitenek ami egy kisebb templomot kifut, nem egy atlag magyar hazat. Minek ekkora marha nagy kalyha?"
"Igen a tuzter szigetelese is fontos, erre az idealis anyag a samott, ugyanis idovel nagyon szepen le is adja a hot."
Ami hőt tud leadni, annak hőtároló lépessége van. Aminek jelentős hőtároló képessége van, az valósznűleg nem túl jó hőszigetelő anyag.
Én úgy gondolom, hogy a tűztér EGYETLEN feladata az legyen, hogy a fa minél több százaléka hővé alakuljon, a tűztér ne tároljon hőt, ne vezessen hőt, a tűztér csak tüzeljen minél tökéletesebben (=minál magasabb hőfokon és persze minél optimálisabb levegő ellátással), a keletkezett hőt meg vonjuk el a tűztér utáni szakaszokon (ahol már nincs mit elégetni, csak ott hűlhessen a füstgáz). Tehát talán az lenne a tökéletes tűztér, amelynek a falai megközelítőleg ugyanolyan forrók, mint maga a tűz, márpedig ez csak a samottnál sokkal jobban hőszigetelő anyagokkal érhető el: pl tűzálló gyapotok (és talán fehércementes perlitbeton).
Van valami baromira tűzálló gyapotféle (fehér színű), amivel kísérleti kemence belsejét láttam kibélelve (csak röhögött a szúrólángon), de nem jut eszembe a neve. Arra gondoltam, hogy valami ilyesmivel körbeburkoni az egész tűzteret (mindenütt ahová most samott kerül) és ezen belülre vékony samott lapokat tenni, de csak oda, ahol meg kell védeni a gyapotot a farakástól mechanikailag (habár talán egy sima vaslemez is jó lenne gyapotvédőnek).
Mivel a gyapot nem tárol semmi hőt, ezért a másodlagos levegő bevezetésnél belógatnék egy vasgolyót középre, hogy kisebb tűz esetén a hőtehetetlensége segítse/újraindítsa a másodlagos égést. Vagy egy kis őrlángot egy gázpalackról :D
”Járatos módszerrel is lehet téglakályhát,vakolt kályhát építeni.Ugyan olyan falvastagsággal mint a tömegkályhát.”
Nem is ezen van a hangsuly, mert persze hogy lehet, es jo darabig csak ezt ismertek nalunk. A kerdes az, hogy erdemes-e, ha van jobb megoldas, ha onmagaban csak ezt a jobb megoldast alkalmazzuk, contraflow, vagy harang, azonos falvastagsagnal meg azt sem jelenti hogy brutalisan elszallnanak a koltsegek.... OK , nalunk ez meg viszonlag ujnak szamit, meg kell tanulni, kitapasztalni.
Marad a tuzterek kerdese, ezekbol is tobb valtozat letezik, a skandinav kalyhak magja valoban eleg samottigenyes, ezert viszont tisztabb egest, gazdasagosabb uzemeltetest , lenyegesen hosszabb elettartamot kapunk, megeri? Ki-ki dontse el magaban. De vannak kisebb samottigenyu tuzterek, bar ez a kisebb samottigeny is nagyobb mint a nalunk megszokott hagyomanyos. En erre is azt mondom, hogy megeri ebben az iranyban tapogatozni. Mondom ezt, azutan, hogy en is jaratos kalyhakkal kezdtem a palyafutasomat.
Tavaly reszt vettem ket , en csak ugy neveztem magamban hogy kuka projektben, az egyik egy raketakalyha lett, 30 koruli samottegla ment bele, innet-onnet osszeguberalt teglak, a raketakalyha gyorsitoja egy szetdolt halaszhajo lefureszelt kemenye volt, az ajto egy leroggyant vaskalyharol lett levagva, agyag ill. valyog a kert vegebol, fozolap valami kazanlemez szeruseg, nem tudom honnet kukaztak eleg rozsdas volt,de hamar leegett rola, egy kis meszelessel a vegen meglepoen pofasan nezett ki a kalyha. Mindez fillerekbol, ezt csak azert mondom, mert nem feltetlenul penz kerdes egy jobb hatasfoku kalyhat osszehozni. Aztan volt szerencsem egy ilyet ot ev utan kitakaritani, korom nem igazan volt benne, inkabb pernye lerakodas papirtol, illetve a nem kandallominosegu, de szaraz fatol. Ja igen, es az acelcso resz kisse megvolt rogyva, hasonloan nezett ki, mint egy tejfolos pohar ha tul meleg vizet ontenek bele, szoval volt ott homerseklet rendesen.
Lehetne vitatkozni, hogy ez tomegkalyha-e csak minek. Lattam olyan tomegkalyhat is ami felig valyogbol epult, mukodott gond nelkul, van egypar lehetoseg koltsegcsokkentesre is...egy bizonyos hatarig persze.
Az hogy az 8-9 tonna lenne, az hazugság; vagy lehet, hogy csak tévedésből mondott ilyet, nem tudom. (nem több 4,5-5 tonnánál).
A baj az. hogy nem csak ebben tévedett:-(
-azt mondja '800-1000 fok van a felső kamrában'; de nincs fehérre égve a samott:-)
Még egy kemence is kifehéredik :-)
-a toroknál 'felgyorsul, és megnő a hőmérséklete'.
Attól, hogy felgyorsul, miért nőne meg a hőmérséklet?
-'a tűztérben kiégnek a fagázok, majd a másoglagos égéskamrába kerülnek, ahol kiég a szénhidrogén'
Ha fent égeti a szénhidrogént, akkor mi történik lent??? :-)
Ezekről a szövegekről Libik András könyve jut eszembe. Ő pont az ilyen jól hangzó, de üres, sőt .... szövegről mondja azt hogy: vöröshigany, és öregapám,....
Már ne is haragudj, de érdemben nem reagálsz más felvetésére, csak ugyanazokat a dolgokat bizonygatod:
Hogy a járatos kályha járathossza, hogy középnehéz, stb... Mármint ezek váltak be, ezek terjedtek el.
Igen, mert csak ezeket ismerték :-(
Azért mert a kolbász finom, butaság állítani, hogy a téliszalámi már nem is lehet jó, és soha meg sem kóstolom, stb.
De nem is érdemes ezt a ikerbeégős járatos kályha dolgot erőltetni itt ezen a fórumon. Eltévedtél lehet: van cserépkálya fórum is egyrészt.
Másrészt ha neked jó a járatos kályhád, és meg vagy elégedve vele az OK. Nem akarok sem én, sem más neked tömegkályhát építeni.
De ennek a döntésnek a szabadságát szerintem jó lenne megadni másnak is :-)
De ez, hogy:
"Egy putnokiból és 2cm-es samottból jól megrakott kályha 15-20 évig elérhető árú,kályhát produkál."
Ez a mondat eleve ellentmondásos.
Ha azt írod, hogy sokaknak nincs pénze csak erre, az OK. De hogy ez így jó???
Elve a szabvány nem engedné 4 cm-nél vékonyabb samott beépítését a tűztérbe.
Azt meg jól tudjuk, hogy az a tűztér, ahol élbe állított putnokiból készül, és a belsejébe agyaggal bele taknyolnak egy 2 cm-es samottot, az nem fogja bírni 15-20 évig :-(
A 2 cm-es samottot belűlről éri a láng, a 6,5-ös putnokit kívülről közvetlen az iker járatban le-fel áramló füstgáz.
Ez hogy lenne egyenrangú, egy 12,5 cm vastag samott fallal??
Elnézést én szándékosan nem beszélek cserépkályháról.Járatos módszerrel is lehet téglakályhát,vakolt kályhát építeni.Ugyan olyan falvastagsággal mint a tömegkályhát.Az hogy mennyi samotot és milyen tégla minőséget használok,csupán pénz kérdés.Nem gondolnám,hogy akik a magas gázárak miatt,a kényelmetlenebb fafűtést választanák,a tehtősebb rétegből kerűlnénék ki.Segélyből nem lehet hosszú távra tervezni.Egy putnokiból és 2cm-es samottból jól megrakott kályha 15-20 évig elérhető árú,kályhát produkál.
Bocsass meg de ez az eghajlatosdi, nem tudom ki kezdte el, de ugy ahogy van marhasag. Daniaban pl. enyhebbek igaz hosszabbak a telek mint nalunk, Svedorszag deli tengerpart kozeli reszein sincs olyan veszett zimanko, kicsit eszakabbra persze mar igen.
Van nehany a hagyomanyos cserepkalyhaenal hatekonyabb tuzter, mi itt a problema?
Van ket fele, mondjuk ugy jaratrendszer, ami kisebb anyagfeszultseget produkal, ezaltal hosszabb lesz a kalyha elettartama, ez gondolom ismet nem problema.
A falvastagsag, szimpla teglafal idealis a mi teleinkhez es az elterjedt szigetelesekhez. Meretezni kell ugyanugy ahogy a cserepkalyhat, bar itt kulonbozo hoatadasi tenyezokkel dolgozunk. A rosszul meretezett cserepkalyha ugyanugy egy kisebb termeszeti csapas mint egy rosszul meretezett tomegkalyha.
Jaratos cserepkalyhat meg tokeletesen folosleges epiteni, drotozgatni meg egyeb buveszkedeseket elkovetni, ha lehet sokkal jobbat epiteni ugyanazokbol az anyagokbol. Van egy 6,5 os teglafalad allitott teglabol, kap egy cserepbelest, cirka 2cm plusz egy centi fuga, ez mar majdnem 10 cm, plusz, hogy ne repedjen kap egy rabichalos vagy zsakvasznas vakolatot, ezt allitjuk szembe egy fektetett teglas 12-es fallal, aminek lenyegesen kevesebb oka van repedni...szoval? Nincs olyan brutalis kulonbseg falvastagsagban...
Anyagkoltseg, csempe arakkal osszevetve...? Nyilvan tartosabb kalyhahoz tobb samott kell, de ezt mondjuk az elkovetkezo negyven evben csak egyszer kell megvenni. Egyes tipusoknal tuzterajton keresztul is ki lehet cserelni nehany samottot a kalyha szetbontasa nelkul. Hosszutavon nagyon sokszor a dragabb az olcsobb, de ugye hosszu tavu gondolkodas nem mindenkinek erossege. Ha meg annyira az anyagiakon mulik, egy raketakalyhat szinte fillerekbol meg lehet epiteni.
Szoval jo ez a szoveg, hogy nem erre az eghajlatra valo, csak epp egy logikus indokot nem lehet felhozni mellete. Hogy ezek utan latod, vagy nem latod az ertelmet, nos az mar nem rajtam mulik...
Nem a cserepkalyha ellen beszelek, mert van egy utanozhatatlan esztetikai elmenye, aminek megvan az ara, de nem tobb. Ott is lehetne jobb hatasfoku tuztereket epiteni es kevesebb anyagfeszultseggel jaro megoldasokat alkalmazni. Itt nem cserep vs. tomegkalyharol van szo, hanem kulonbozo epitesi modok osszehasonlitasarol, a kalyhacsempe csak egy szep burkolat.
Persze vannak mas erdekek is, anno az egyik cserepkalyhas mesterem mondogatta: a kalyhas csak az elso husz evben epit uj kalyhakat utana megel az atrakasbol tisztogatasbol, tomegkalyhabol gyakorlatilag egesz palyafutasa alatt ujakat kel epitenie a kalyhasnak, kemeny az elet...
A filmen latott kalyhaval kapcsolatban pedig nekem is hatarozottan rossz erzeseim vannak, 8-9t, emlegetett, harom ,de ket tk. vidaman kijonne belole, csak a lyukas teglat felejtsuk el.
Ennyi anyagbol az oroszok olyan kalyhat epitenek ami egy kisebb templomot kifut, nem egy atlag magyar hazat. Minek ekkora marha nagy kalyha? A tobbi jogos eszrevetel mellet en meg az anyagpocsekolast is hozzavennem.
Csak reszben igaz az a contraflow trukk, amit mondasz. Igen a tuzter szigetelese is fontos, erre az idealis anyag a samott, ugyanis idovel nagyon szepen le is adja a hot. A tizenket centis samott tuzterfal tokeletesen betolti a szigetelo szerepet, igaz inkabb a hotarolasa miatt. A raketakalyhanal pl. valoban erdemes szigetelni azt a bizonyos gyorsitot, a tobbinel meg vastagabb tuzteret epiteni. Tehat altalaban mindket dolog megvan amit emlitesz.
Emiatt pl. egy badogkandallo vagy kalyha soha nem tudja elerni azt az egeshatasfokot amit egy komolyabb epitett tuzter. Ugye 3T-bol a "temperatur" azaz homersekletrol beszeltunk most.
Hazai viszonyok közt,továbbra sem látom értelmét a tömegkályhának.Ezen éghajlati körön(mely még melegszik is) a középnehéz kályhák váltak be. Az hogy a samotot kispórolják a tűztérből,gazdasági okokra vezethető.A járatos kályhát is fel lehet fűteni okosan is, ha lefolytom a tüzet azzal nem nyerek semmit,sőt inkább ártok.A járatos kályha is megépít hető téglából is.A jól megépített járatos kályha is meleg még 24 óra múlva is.Nagyon fontos a megfelelő méretezés.Én használom is a járatos kályhát,és én is csak 1szer gyújtok be naponta.A fílmen látható anyagokból készűlt kályha szerintem nem igen lessz hosszú életű.Németországba raktunk járatos cserép kályhát, melynek a belseje tiszta samott volt.Tudomásul kell azt is venni,hogy nálunk más a gazdasági szint.
Úgy olvastam, hogy a contraflow trükk lényege az, hogy a kívülről is forró levegővel körbevett tűztérnek magasabb a hőmérséklete, ezért jobb az égés hatásfoka.
Kérsés: nem érhető el ugyanez a végeredmény (magas hőmérsékletű tűzér), ha a tűzteret hőszigeteljük belülről?
"Ha kap elég levegőt,nem vizes a fa,akkor tökéletes az égés,"
A tanuló kérdez: tehát ahol másodlagos levegőt vezetnek be a láng felső részébe, az csak a vizes fa miatt hasznos, száraz fa esetén a másodlagos levegő nem javít semmit a hatásfokon?
" Ha kap elég levegőt,nem vizes a fa,akkor tökéletes az égés,"
Ez szépen hangzik, de a valóság nem ilyen fehér-fekete.
Egyrészt a cserépkályhában való tüzelés legtöbb tulajdonosnál pont arról szól, hogy elveszik a levegőt, hogy minnél hoszabb ideig elnyújtsák az égést, hogy 'jobban felmelegedjen' a kályha. De ez nem az építő problémája ugye.
Másrészt az égés minősége a hőmérsékletről szól. Tudjuk, hogy mennyi samott kerül egy ilyen iker beégős cserépkályha tűzterébe (legtöbbször azért csak putnoki 2 cm-es samottal kibélelve :-) A tömegkályha tűztereének kialakítása, az abba beletett sokszoros mennyiségű samottéglának, a levegő ellátásának, stb köszönhetően magasabb az égés hőmérséklete. Mindet nem akarom részletezni, de elég csak arra gondolni, hogy nem kell újra, újra rakni, hanem az egész napi tüzelő (10-15-20 kg) befér egyszerre. Egyenletes az égés. A begyújtáskor a tűztérfal eleve langyos még az előző napitól, és a nagy mennyiségű fa folyamatosan emeli a hőmérsékletet, egyenletes levegő ellátás melett.
A másodlagos égéskamráról meg már leírták, hogy az égésben is van funkciója; de a hőtárolásban is. Fel lehet fogni 'járatként' is! :-)
"Mivel a füstgázokkal jelentős mennyiségű meleg távozik a kéményen át,ezért érdemes a füstöt minnél hosszabb úton füstjáratokba járatni,hogy minnél több hőt adjon le. "
Ez amit írsz, a járatos kályhákra igazak.
Tehát két azonos tűzterű, azonos külsejű csempekályha közül az lesz a jobb hatásfokú, amelyiknél a járathossz nagyobb.
De az almát ne hasonlítsd a körtéhez!
A tömegkályhák külső fala nem 4-5 cm, hanem 12,5 vagy annál több.
A csempekályha külső felülete felmelegszik akár 100 C fok fölé is, a tömegkályha felülete 40-60 C fok között van. Hogy miért lényeges ez?
Mert NEM CSAK a járathossz növelésével lehet + hőmérsékletet kinyerni a füstgázból, hanem azzal is hogy növeljük a delta T-t, tehát a hőmérséklet különbséget.
Szemléltetésképpen:
-egy 320 fokos füstből annyi hőt lehet nyer ki egy 80 C fokos (delta T=240) 4 m hosszú járat;
-mint egy szintén 320 C fokos füstből egy 30 C fokos (delta T=290), ha csak 3,3 méter hosszú.
És ezt a képet még tovább árnyalja, ha figyelembe vennénk az áramlás sebességét, de most nem is ez a lényeg.
A lényeg, hogy látható, hogy a nagyobb tömegű külső héllyal rendelkező tömegkályhák azonos füstgáz feltételek esetén TÖBB hőt nyernek ki; vagy ugyanannyit, még akkor is, ha kevesebb a 'járathossz'. És mellékesen szerintem nem véletlen, hogy ezek a kályha típusok pont a hidegebb éghajlaton (Finn, Orosz ország) alakultak ki :-)
Nem állítom, hogy nem jók a csempekályhák, de az hogy jobbak lennének a tömegkályháknál, az elfogultság. Sőt szerintem egy jól megépített tömegkályha jobb mint egy ikerbeégős járatos kályha.
Van igazsag abban amiket irsz, csak ez meg nem a teljes tortenet. A sved jarat nagyszeru dolog, szerintem is elonyosebb mint a lengyel otos, bar ugy lattam anno megiscsak az utobbi volt az elterjedtebb. Amit a szimmetrikus felmelegedesrol irsz teljesen igaz, kisebb anyagfeszultseget, hosszabb kalyha elettartamot, kisebb huzatigenyt biztosit. Az a szomoru, hogy a sved kalyhabol csak a jaratokat vettuk at, sajnos a tuzter kikepzest nem. Egyebkent skandinav orszagokban cserepkalyhakban mind a mai napig szinte kizarolag ezt hasznaljak.
Gyakorlatilag ez a tomegkalyhak ose, ebbol fejlodtek ki a skandinav contraflow rendszerek. Az anyagfeszultsegek tovabbi csokkentese miatt levagtak ket jaratot es alulra tettek a kemenycsatlakozast. Igy elertek azt, hogy a kalyha kopeny belso es kulso resze kozotti homerseklet kulonbseg az egesz kalyha feluleten gyakorlatilag ugyanakkora. Belul a leszallo jaratokban lefele csokken a homerseklet kivul meg a felfele emelkedo levego homerseklete no. A kemenycsatlakozo alulra helyezesevel pedig a homozgasok miatti toresek, repedesek lehetoseget kuszoboltek ki. Igy mar nyugodtan drotozgatasok es egyeb varazslasok nelkul tudtak hosszu eletu teglakalyhakat epiteni, ugyanis a tegla fal a csempefalnal sokkal inkabb hajlamos a repedesekre, igy viszont az okokat szuntettek meg. A masik vonulat az orosz, vagy harangkalyha rendszer, ez tudomasom szerint a kemencebol alakult ki, itt szabadon homersekletuk illetve fajsulyuk szerint tudnak retegzodni a fustgazok, gyakorlatilag minden vizszintes szekcioban azonos a homerseklet. Mindket rendszerre igaz, hogy meg a sved jaratnal is kevesebb anyagfeszultseget produkalnak, egyszoval jobbak ezen a teren. A holeadast tekintve pedig a nagyobb gazretegvastagsag, lassu aramlassal parositva, legalabb olyan jol, ha nem jobban leadja a hot, mintha kozel tiz meteres jaraton kergetnek vegig, ha ugy vesszuk mar a svednel is felezodik a jarathossz.
Az igaz, hogy nem kell feltetlenul utoegeto kamra, anelkul is el lehet erni megfelelo tisztasagu egest. Az utoegeto kamraknak sem mindenesetben az utoegetes a feladata, van egy bizonyos regulator szerepuk is, a hirtelen kitagulo gazok ugyanis lasitjak is a tuzterbol a gazkiaramlast, ergo tobb idejuk marad a a kiegesre, minel hevesebb az eges annal erosebb ez a szerep, tovabba itt is ki tudnak egni a fagazok. Tehat akkor is mukodik, ha eppe nem csapkodnak benne a langok. Akkor ez az egesi folyamat a torokban tortenik meg, amit szinten az eredeti sved kalyhabol lett atveve. Ha jol emlekszem a nevere akkor ezt egy Wittmann nevezetu sved mernok fejlesztette ki, a finn Heikki Hyttianien finomitott az un. utoegeto kamran illetve masodlagos levegot vezetett be az egesterbe. A tovabbi jelentos fejleszto Lars Helbro, o elhagyta a kulonvalasztott masodlagos levego bevezetest, viszont az utoegeto kamrat atalakitotta az altal kifejlesztett, ”circular karburatornak” elnevezett, leginkabb csak porgetos kamranak meg ilyesmiknek emlegetett utoegetore. Az oroszoknal mint mondtam tudtommal a kemencebol fejlodott ki a harangrendszer ami mar eleg regota megvolt, a sajatos tuzteruk kifejlesztese viszont nemi elozmeny utan Kuznyetzovnal nyerte el a mai formajat. Szepen leirja a weboldalan ennek a tortenetet, angolul, oroszul utana lehet nezni.
Egyebken a finn uriember volt aki eloszor tartott tanfolyamot kis hazankban, Helbro, Chernov pedig nehany evvel utana.
Aztan van meg egy kicsit talan mostohagyereknek tuno rendszer, az pedig a raketakalyha. Ianto Evans adott ki errol egy konyvet,(kis szorgalommal lavadaszhato a netrol,legalabbis nekem sikerult) az az elonye, hogy gyakorlatilag a legolcsobb szinte hulladeknak szamito anyagokbol is ossze lehet hozni egy kivalo hatasfoku kalyhat, a kalyhat tekintve keveredik, a harang es a jaratos rendszer, de a tuzteret illetve a tuzter mukodesi elvet gyakorlatilag barmilyen kalyhaban hasznositani lehet.
Ami a lathato fust megletet vagy nem megletet illeti. A lathato fust 700 fok korul szunik meg, de a fagazok teljes kiegese 900-1000 fok kornyeken tortenik meg. Ergo, ha nincs lathato fust attol meg lehetnek ott egheto gazok. Ezek modernnek mondhato tuzterek ezeket is ki tudjak egetni a specialis kialakitasuk miatt, amennyiben a cserepkalyha tuztere csupan egy egyszeru samottdoboz egy beegovel, nos az esetleg 700 fokra jo, lathato fust mar itt sincs de ez meg nem teljes kieges, radasul ezt a tuz folytogatasaval es nedves faval rendszerint agyoncsapjak, meg kell nezni mi korom jon ki egy tisztitasnal.
A topic elejen ki lett fejtve az a bizonyos misztikus 3T szabalya, ami a fatuzeles alapszabalya kellene hogy legyen, de a topic eleteben volt egy-ket olyan pillanat amikor ennek emlegetese, nehany nagytudasu emberbol sertodest valtott ki, esetleg felesleges hablatynak lett minositve.
Szereny velemenyem szerint, kis hazankban nem mukodik, hogy egy forum egyszerre legyen szakmai es nyilvanos. Van egy reteg aki csak egy olcso kalyhat akar, meg egy olyan rajzot ami egy A4-es lapra rafer, jol mukodik attol fuggetlenul, hogy a nagymama kisszobajaba kerul vagy egy istallo meretu nappaliba, 14-es tol 22-es kemenyig minden jo hozza es akkor is tokeletes ha a lelkes epito meg veletlenul sem ugy epiti meg ahogy a rajzon szerepel, aki sok esetben meg az agyaghabarcs kikeveresevel sincs tisztaban. Az idonkent elhullajtott gyakorlati tanacsok es reszinformaciok hatasara padig rohamosan szaporodnak az onjelolt mesterek, oktatok es fejlesztoszakemberek, hozzaszolasokbol kimasolt szovegreszek szinte egy az egyben megjelennek egyes ”mesterek” weboldalain.
Szoval en mar csak legfeljebb kerdezgetek, vagy maradnek a felesleges elmeleti hablatyolasnal, annal is inkabb mivel kiderult, hogy nagy valoszinuseggel kalyhat sem tudok epiteni, sot, talan meg agyagal sem kentem ossze magam soha.
Ja igen , a kulfoldon epulo magyar cserepkalyhakrol; a magyar szakik egyreszt botranyosan olcson, sokszor feketen dolgoznak, sok orszagban nincs rendes szakmai oktatas, illetve a tudas kimerul az eloregyartott izek osszeragasztgatasaban, kevesen kepesek arra, hogy egyszeru anyagokbol sajat maguk rakjanak ossze egy kalyhat vagy lassan barmit. Egyelore erre tartanak a tendenciak, hogy ez meg fog valtozni az biztos, csak az a kerdes hogy milyen aron es mellekhatasokkal. Mellesleg hatasfokat tekintve egy hagyomanyos cserepkalyha is raver a legjobb kandallora, csakhat a marketing, hatasfok szamitas koruli buveszkedesk , a kemeny hovesztesegenek ellhalgatasa stb. miatt totalis a kaosz a laikusok fejeben. Egy epitett kalyhat meg ugye nehez bevonni tomegtermelesbe, ha majd zavarja az elterjedesuk a nagyok piacat, hoznak majd megint egy-ket eszetlen szabalyt, mint pl. kemenyekre. Szoval nem kell mindenkinek tomegkalyha,de meg talan cserepkalyha sem, bar ott mar nyomjak az elore gyartott tuztereket, azt persze veletlenul sem tanitjak, hogy lehet ugyanazt az erdemenyt produkalo tuzteret osszehozni nemi tudassal es egy vizesvagoval, nem kell ezt annyira terjesztgetni.
A tomegkalyhat bizonytalan jonak nevezni, hmmm....eleg meresz dolog a sok meres utan ilyet kijelenteni, vagy akarcsak azutan, hogy az itt leirtakat vegiggondolja, leellenorizgeti az ember. Nem olyan eles es atjarhatatlan a hatar a cserep es a tomegkalyha kozott, mint ahogy azt egyesek hinni szeretnek. Keszits egy jo tuzteret, lehetoleg samottbol, hutsd le a fustgazokat a mondjuk harmatpontig, hasznald es ismerd azon anyagok tulajdonsagait amik rendelkezesre allnak a kalyhadhoz, hogy ez tegla, valyog, kalyhacsempe vagy badoghordo, ne izgasson, tudd hasznalni.
Ha kap elég levegőt,nem vizes a fa,akkor tökéletes az égés,ha tökéletes az égés,nincs kátrányosodás.Ehhez nincs szükség másodlagos égéstérre.Ha egy cserépkályha jól működik,zsáraz a fa,akkor sincs látható fűst.Mellesleg nyugaton egyre több magyar kályhát rakatnak,hazai viszonyok közt nem látom értelmét,külföldről hozott tömegkályhák építésének.Ne váltsuk le,a nálunk évszázadok óta bevált jót,a bizonytalanra.
Mivel a füstgázokkal jelentős mennyiségű meleg távozik a kéményen át,ezért érdemes a füstöt minnél hosszabb úton füstjáratokba járatni,hogy minnél több hőt adjon le. A hőfelvételhez tömeg kell,ezért kell tömör tégla. De atégla ne legyen nagy szilárdságú (pillér tégla) mert az nem bírja a hőterhelést.A fűst ha túl hosszú utat tesz meg a járatokba lehűl,így csökken a huzat. Ha ikerben égetem be,ugyan akkora utat tud mgtenni mint a sima lengyel járatban,de nem hűl úgy le. Iker beégetésnél a kályha szimetrikusan melegszik fel,kisebb a repedés veszélye.
(Bár a hangot levettem, hogy ne halljam.) Egyébként az valóban tanulságos lenne: megbeszélni azokat a sületlenségeket, amit mond:-)
Szerintem mi nem ugyanazt látjuk :-(
" A 10. percnél tisztán látszik, hogy minden samottból van."
Egyrészt nincs minden samottból. Csak a belső mag, az van samottból. Amit Te látsz, (és Ő középső hély-nak mond) az putnoki téglából van. Ezt később besmírolták.
Kettő:
Ezet a besmírolt putnoki téglát kívülről éri a füst. Vagyis a putnoki tégla, és a külső hélyat alkotó (BÉLELETLEN!) wienerberger lyukas burkoló tégla között.
Ez a tégla, amíg lehetett tégla kéményt építeni, akkor sem volt alkalmas még kémény építésére sem. Egy kályhában ennél sokkal nagyobb igénybevétel van. Különösen a felső kamra magasságában a kilépő nyílásoknál!
2:45 után, és 3:35nél is látszik, hogy a belső mag, és a külső hély között 12,5 cm-es hely van. Egyszerűen nem maradt hely tisztességes bélelésnek.
És az valóban már csak hab a tortára, hogy a hőtartó tömege, hőleadó képessége sokkal roszabb a tömörnél (hőszigetel), és az igénybevételtől elcsattanhat. Ebben egyetértek Koalacicával. Talán annyi kitétellel, hogy én pont fordítva látom ezt a bemutató dolgot :-)
Otthonra, saját részre lehet kókányolni valamit, kisérleti jelleggel. De pont egy ilyen bemutató építésnél kellene mindenre vigyázni, és szabályosan csinálni, hogy ne a rossz példát, hanem a jót lássák, és tanulják meg :-)
