Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
" Van egy rakás potenciális kályhatulajdonos, akiknek volna esze/pénze/helye tömegkályhát csináltatni, de nem szeret a fával/tüzeléssel foglalkozni (vagy egyszerűen nincs ideje rá). Ezen emberek egy részét meg lehetne téríteni olyan kályhákkal, amelyeknél a jelenleginél LÉNYEGESEN ritkábban kell foglakozni.
Ezért gondoltam arra, hogy alacsony hőigényű házakban szokásos méretű/tömegű, de csökkentett/szabályozható hőleadású tömegkályhával a tűzzel való fogalkozás ideje/gyakoriága akár a töredékére is csökkenthető. Az évente begyújtás persze csak vicc volt, de "a hetenként egyszer tüzelünk" szerintem nem elérhetetlen álom (persze csak jól hőszigetelt házak esetén és az év leghidegebb napjait kivéve)"
Én mindent elhiszek neked, még azt is, hogy 20 m3 betonból csinálsz tömegkályhát. Csináld.
De ezt a fentit ne csináld, ez hülyeség.
Egyrészt kevés csodálatosabb dolog van hideg őszi, téli napokon; mint megrakni a tüzet (max 5 perc), meggyújtani, és ülni előtte, és nézni ahogy ég a tűz. Ez egy igazi hobbi nekem, és még sokaknak.
Másrészt akinek nincs 5 perc ideje erre, az egyáltalán ne csináltasson kályhát. Vegyen gázkazánt, építtessen hőszipkás rendszert, mittudomén, és csavargassa a termosztátot, vagy még azt sem.
ez egy kályhás fórum. az hogy milyen jó dolog a kályha, és a használata, az tudja csak igazán, ha már kipróbálta.
De ha valakinek nem tetszik, ne csináltasson kályhát. Szerintem ezt a nincs rá ideje, meg kedve gondolatot mellőzd itt a fórumon. Legalább is ezen.
Még egy kis kiegészités: Ez a második kályha lesz a házunkban, az első egy sütődobozos harangkályha. A kályhaépitést főállásban végzem számlával, kivitelezői nyilatkozattal, kamarai tagsággal stb.
És igen vannak problémák: Ha nem elég határozottsággal mondjuk el, hogy a fűteni kivánt tér hőigénye sokkal nagyobb mint amire képes a kályha, hogy az egymásból nyiló szobák távolabbikába biztosan nem lesz meleg, az "építsünk nagyobbat" felkiáltásra a válasz: a végtelen nagy kályha nem egyenlő a végtelen meleggel.Van, hogy a tulajdonos megért mindent, kiegészítő fűtésnek szánja , de az élet átirja a dolgokat, és elkezdik szénnel fűteni a fatüzelésű kályhát. És van amikor csak látszolag érti, és dicsekedve mondja 2-3 év múlva találkozáskor, hogy milyen jó a kályha mert ő lefojtja és sokáig tartja a parazsat...A kályha persze kormos,büdös ki kellene takaritani, "azt mondtátok, nem is lesz benne lerakódás"..... Vannak anyaghasználatból eredő problémák: eltörik a csapszeg az ajtókeretbe, kitörik az üveg,az ajtóból kijött a tömitőzsinor, a festő a kályhába kapaszkodott szobafestés közben, és kilazult a sarki tégla, a felhasznált samottlap eltörik.Ezek persze sok kályha és sok év problémái, de ezeket is kezelni kell. Sajnos van hogy én is késve jutok el a problémához. A hobbiépítőkkel, erdélyi vendégmunkásokkal az a baj, hogy a munka végeztével eltünnek mint az aranyóra. Kérdésedre Béla, megtanultam-e méretezni visszakérdeznék: Megtanultál-e építeni? Mert utoljára mikor találkoztunk Dániában rakodtál egy raktárban. Szalai Pétert kár volt belekeverned, mert a forumot egy közös gondolkodás, építés reményében hozta létre, ha visszamész az elejére. Helbro-t, mint ahogy Chernov-ot is én hoztam el Magyarországra, itt első kézből tanulhattam tőlük, azokkal együtt akik résztvettek a kurzuson. Vajda-Szvetkovics Zsolt
Van egy rakás potenciális kályhatulajdonos, akiknek volna esze/pénze/helye tömegkályhát csináltatni, de nem szeret a fával/tüzeléssel foglalkozni (vagy egyszerűen nincs ideje rá). Ezen emberek egy részét meg lehetne téríteni olyan kályhákkal, amelyeknél a jelenleginél LÉNYEGESEN ritkábban kell foglakozni.
Ezért gondoltam arra, hogy alacsony hőigényű házakban szokásos méretű/tömegű, de csökkentett/szabályozható hőleadású tömegkályhával a tűzzel való fogalkozás ideje/gyakoriága akár a töredékére is csökkenthető. Az évente begyújtás persze csak vicc volt, de "a hetenként egyszer tüzelünk" szerintem nem elérhetetlen álom (persze csak jól hőszigetelt házak esetén és az év leghidegebb napjait kivéve).
"Ha tomegkalyha eseteben lehet filozofiarol beszelni, akkor az az hogy konnyen elerheto, minel kevesebb fele anyagbol es a legegyszerubben a maximalis hatekonysagot. Persze mindenki mindent kedvere tulbonyolithat..."
Ez lehet az Én hibám.
Én ezt a szót azért használtam, mert olyan dolgokról beszéltünk, amik sosem fognak létrejönni, megépülni.
De mégis nem tartottam fölöslegesnek válaszolni rá, mert úgy gondoltam; hogy igaz hogy elvi síkon, és nem létező dolgokról folyik a szó, de talán mégis olyan dolgokat, anyagokat, stb említünk meg, ami a kívülálló olvasónak talán információs morzsa lesz :-)) És tisztáz olyan fogalmakat, mértékegységeket :-)) ami nem világos.
És ha megengeded, akköor egy témában vitatkoznék veled.
A rádiót kikapcsolhatod a kézi felületről, és a távirányítóval is.
Egy kályha más.
Ha a beletett fa X kg; akor annak a levegő szükséglete Y légm3 lesz.
Ma már nem lebegteti a függönyt a szél, csak nagyon kevés lakásban. Ha nem áll rendelkezésre a lakásban Y m3 levegő az égéshez; vagy ha lenne, de az elszívó kitermeli a lakásból, ÉS ELFELEJTIK kinyitni az ablakot, akkor kész a baj. Két kezeden nem tudod megszámolni, ahányan meghalnak ilyen mérgezés miatt Mo.-n (persze többnyire gázkazán okozza).
Én nem állítom, hogy mindenhová kötelező a külső levegő bevezetés, de merem állítani, hogy szükséges egyes helyeken.
A 20 m3 normál beton is horribilis árú, nem beszélve, hogy ennyivel nagyobb házat kell építeni. Tehát valóban a felvetésed már csak az elméleti matematika síkján létezik.
De maradjunk annyiban, hogy ha olyan gazdag leszel és kész lesz, akkor szívesen megnézem. :-))
igazad van ezért is irtam, hogy nem reklám, hanem infó gyanánt.
A másik kérdésedre: amit idéztél, az az eredeti kályha, amit Lars az iskolában épített Etén, annak a tapasztalata, nem a sajátunk, bármikor visszatérhetsz Etére, ott pontosan látsz mindent az eredeti Lars kályhán. Azt nem mi méreteztük, hanem a dán mester.
Ami itt épül, az a saját kályhánk....igazi problémás darab lesz..:)))
Ja, es ha korulnezel alposabban, egyelore meg nem kell attol rettegni, hogy a passziv, meg alacsony energias hazak elveszik szegeny kalyhaepitok munkajat, plane azoket akik konyitanak valamit a kalyhameretezes rejtelmeihez...
Ok szoval akkor mar tudod, hogy a hoallo betonnak mas a receptje, azert azt se felejtsuk el, hogy az elettertama kb. fele a samotteglanak.
A masodlagos levego temajaba ne masszunk bele, van amelyik tuzternel kulon van valasztva, van a hol nem. Ismeteljuk at inkabb azt a bizonyos 3T-t.
Egy jol meretezett es hasznalt tomegkalyha mellet van kb. ket fok hoingadozas. Ezen mit akarsz meg szabalyozgatni?
Ertem en hogy van aki ra van csavarodva, a high tech-re es inkabb komplett szelozteto rendszert szereltet be egy rakas szenzorral, minthogy felalljon es kinyissa az ablakot, aztan meg becsukja a megfelelo idoben. Ennek netovabbja, amikor egy uj autoban mindent ugy alakitanak ki hogy egy karnyujtassal elerd, de meg adnak egy taviranyitot is a radiohoz.Ezt en feleleges sz@rnak nevezem, de persze van akinek ez a fejlodes...
Igen, vannak elore gyartot kalyha elemek, de azt nem egyben ontik ki, hanem "szeletekben" aztan maris ki lehet piszkalni a polisztirolt, csakhat tartossag, na meg konnyeb egy kalyha magot a helyszinen leszabni es az ohajokhoz alakitani, pl. egyik oldalon legyen a sutoajto, masikon meg a tuzter ajto.
Ha tomegkalyha eseteben lehet filozofiarol beszelni, akkor az az hogy konnyen elerheto, minel kevesebb fele anyagbol es a legegyszerubben a maximalis hatekonysagot. Persze mindenki mindent kedvere tulbonyolithat...
A munkadijakrol, az olcsojanos hazai es tisztesseges arat kero kulfoldi kozott bizony megvan ez a szorzo, meg a tengeren sem kell athajokazni... tisztesseges araknal mar ugye mindez csokken....nameg az adok es jarulekok, ki fizeti, ki nem. A megfelelo technologiat hasznalva, nagyjabol azzal burkolsz amivel akarsz, felteve ha elotte megepitetted samottbol az egesz kalyhat. Burkolattal viszont majdenem ket kalyhat epitesz, ezt ritkan fogjak megfizetni, mondhatni egesz ajropaban...
Ertelek en , hogy veletlenul sem a reklam miatt, Peter nem ezert hozta letre ezt a topicot es neki is sikerult megallnia, hogy ne itt reklamozzon...:D
Jut eszembe, ez veletlenul nem az a bizonyos problemas tipus aminel a harangkalyha sokkal jobb?
Ti irtatok:
Sajnos az elmúlt években volt akinek csalódást okozott a dán tömegkályha. Hogy jól ég benne a tűz az elvitathatatlan, de sajnos a fűtőképességével kapcsolatban nagyobb elvárásokat támasztottak mint amire a kályha képes. Az égés hatékonyságát és a fűtőképességet külön kell választani. Nézzük szerkezetük szerint: Finn,Dán típusúak: itt a tűztérhez megadott fa mennyiségét használja a kályha.Tehát a kb8-10kg fát a legjobban hasznosítja (sőt kisebb fajta csoda),de ha ez az általa termelt meleg nem elég és elkezdünk rá "pakolgatni" máris gazdaságtalan fapocsékló szerkezetté válik és nincs az a vaskályha amelyik le nem körözné....ha rövid idő alatt várunk tőle meleget. Ennél lényegesen jobbak a bell type rendszerű kályhák ahol a hirtelen külső hőmérséklet változáshoz lehet alkalmazkodni és az oldalai gyorsabban melegednek. Itt a nagyon jó hatásfok mellé a fűtőképesség is rugalmas.Nagy formagazdagsággal építhetők: platnival, padkával, sütővel, kisebb- nagyobb méretben...
ahogy terjednek egyre jobban az alacsonyenergiás házak,úgy kell majd változtatni a tömegkályhákon:
- vagy egyre kisebb kályhákat építetetek (amelyekbe a maival egyenlő gyakorisággal kell begyújteni)
- vagy ugyanekkora, viszont egyre kisebb hőleadású kályhákat építetek: rossz hővezetésű burkolat (légrés, faburkolat, stb), vagy egyenesen hőszigetelt tömegkályhák (amelyekbe sokkal ritkábban kell begyújtani, igazán jól hőszigetelt ház esetén mondjuk csak vasárnaponként ;)
Plusz a mesterséges szellőztető rendszerek terjedése miatt egyre nagyobb igény lesz a kintről bejövő tűzilevegő megoldásokra is.
- tehát a fenti 1500 kWh éves hőmennyiséghez 15 m3 betonra van szükség, ami egy mindössze 2,5 x 2,5 x 2,5 méteres betokocka
Ahogy te is kiszámoltad, az 1500 kWh-hoz 4 mázsa fára van szükség (kb.4 kWh/kg), tehát már csak egy olyan tűzteret kell összeütni, amibe egyszrre befér/elég ez a famennyiség ;)
Fentiek alapján talán nem is olyan lehetetlen olyan tömegkályhát építeni, amit csak évente egyszer kell megrakni
Persze egy-két gyakorlati apróság felett nagyvonalúan elsiklottam, pl:
- a betonkocka hőszigetelésének tökéletlensége: akármennyire is igyekszünk jól hőszigetelni (pl egy méter kőzetgyapot), a magas hőmérsékletkülönbség miatt (nagy felületen) folyamatos lenne a kocka hővesztesége (ami persze egy időszakban pont annyi lenne, amennyi éppen a ház fűtésre kell és utána is csak kipótolni kellene a kocka belsejéből), de előtte igencsak túlfűtené a passzívházat (a kocka hőleadása az egy méteres hőszigetelésen keresztül is 3 kilowatt lenne eleinte!), ami az ablakon kiengedve sajnos veszteséget okozna, ezért a gyakorlatban valamivel több hőt kellene eltárolni (valamivel nagyobb és melegebb betonkocka)
- az égés+felmelegítés hatásfoka sem tökéletes, ami szintén veszteség (valamivel több tüzelő kell).
Mindazonáltal valószínűleg nem vagyok messze a valóságtól, ha úgy gondolom, hogy kb 20 m3 300 fokos betonnal (és évente kb 7 mázsa fával) talán a valóságban is megoldható lenne a dolog (már ha egyáltalán létezhet ilyen tűztér).
Persze baromi drága lenne mindezt összehozni (ingatlan alapterülettel együtt sacc kb 5-6 millió ft), de ha nagyon gazdag lennék, talán már csak balhéból is megfinanszíroznék egy ilyen kísérleti projektet (biztosan benne lennék a hírekben, mint a világ leglustább tűzrakója ;)
Helyesbítek: egy passzívháznak annyira kicsi a hőigénye, hogy ott nem hetenként, hanem csak évente egyszer kellene begyújtani a tömegkályhába,
ezzel meg van takarítva az ajtó ára is, mert az őszi begyújtás után egyszerűen vissza lehet falazni az ajtó helyét :)"
Ez tényleg vicces :-))
Hisz a passzív ház maximális (fűtési) hőigénye 15 kWó négyzetméterenként éves szinten.
Egy átlagosnak mondható 90-100 m2-es passzív épület össz. hőigénye tehát 1350-1500 kWó. Ha ezt egy kályhára 'lefordítjuk':
-kb: 2.727 m2-es kályhát kellene építeni, ami 2,7 m-es belmagasság melett legalább 200*250-es alapterületű kályhát igényelne. Ja bocs': a 200*250 az nem cm, hanem méter!
-ezt a hőmennyiséget 405 db ún. 'dán' kályha adná le.
Mondjuk a fenti számítás nyílván sántít, mivel a hőtárolása miatt nem egy órán át fűtene, hanem napi kb. 88 KW-ot. Ez az 1500 kW-hoz viszonyítva: 17 nap! De akkor pontosan ott vagyunk, ahhol a part szakad, vagyis olyan gyors lenne a hőleadása, hogy 17 napig brutál szauna lenne a lakásban, utánna meg hideg, hacsak nem szeretnének újra szaunázni:-)
De ez csak olyan filozofikus elmélkedés. Egyszerűen nem érdemes annyi hőt beletenni egyszerre, ha output oldalról ilyen kis mennyiségeket kell kivenni. Sokkal értelmesebb dolog az input oldalon szabályozni a dolgot: vagyis inkább 17 szer, de kisebb adagokban begyújtani.
-ha pedig a tüzelő oldaláról közelítjük meg: az 1500 kWó előállításához nettó 360 kg fa kell. Ezt felszorozzuk a kályha hatásfokának megfelelő hőveszteséggel: az közel 4 mázsa.
A viccünknél maradva: a tűzteret ezután nevezhetnénk nyugodtan spájznak is:-)
Ha szabadna házi feladatot adni, felednám: hány darab samott téglából lehet akkora tűzteret készíteni, amibe 400 kg fa fér? Segítség: keményfával is lehet számolni:-)
Na ez eddig OK. De mekkora kémény kellene, hogy elvezesse a 4 mázsa fa füstjét, ha egyszerre begyújtjuk???
Az álltalad 'kitalált' kályhának csak az elméleti síkon van értelme, és működőképes, a gyakorlati alkalmazásba átültetni nem.
A tűzálló betonról ami homokból készül, (és valójában nem az) már reagáltak.
(Mondjuk Én úgy tudom, de javítson ki, aki szakmabeli; hogy azöntődei homok formák egyszer használatosak :-)
Amiől Te beszélsz, azt légfűtéses kandalló betét néven kitalálták, és a fűtéstechnikai szaküzletekben néhány 100.000 Ft befizetése melett letölthető. Otthoni használatra tervezték :-))
- a hőszigetelés miatt kézben tartható lenne a hőleadás (plusz így alacsonyenergiás/passzív házban is használható lenne, ahol hetenként talán csak egyszer kellene begyújtani)
- ventilátor helyett kéményhatás
- a meleg-kiengedő csapóajtókat akár szobatermosztát is nyithatná
Kicsit hosszú leszek, aki már un engem, csak ugorjon át.
"se perc alatt szétégne, ha homokkal lenne bekeverve."
Én úgy tudom, hogy
egyrészt készítenek homokból vas-öntödei öntőformákat, tehát kb 1500 fokig garanciás :)
másrészt a homok nem más, mint apró szemű sóder, márpedig hőálló betonból készítenek tűztereket.
"mi az hogy tűzi levegő, meg másodlagos levegő?
Ezek ugyanazok, és az égéshez kellenek."
Ahol a tűztérben a másodlagos levegőre szükség van (már ahol egyáltalán foglalkoznak utóégetéssel), oda külső levegőbevezetés esetén annyira problémás odajuttatni a levegőt, hogy azt különálló feladatnak tekintettem, ezért említetttem meg külön a felsorolásomban. Lényegét tekintve természetesen ugyanarról a levegőről van szó.
(hirtelen nem is emlékszem, hogy valaha is láttam volna olyan épített kályhát, amely külső levegőbevezetésű volt és meg volt oldva a másodlagos levegő is - persze ez még nem jelent semit, mivel én még amatőrnek is túl amatőr vagyok)
"a kályha külsejének pont ez a lényege: minnél jobb hővezető legyen (minél rosszabb hőszigetelő tulajdonságú) a hő leadás miatt."
Egy változó hőmérsékletű (felfűtési/lehűlési időszakok) nagy felület értelemszerűen változó hőmennyiséget ad le a lakótérnek, ezért a lakás hőmérséklete is ingadozó (persze csak bizonyos határok között), tehát (kissé sarkítva) vannak gatyában izzadós és pulóverben kucorgós időszakok, márpedig jó lenne, ha gatyában izzadós időszak extra/felesleges hőjét félretehetnénk a pulóveres órákra.
Úgy gondolom, hogy ha ezt a véletlenszerű hőleadást akadályoznák, pl a kályhát kívülről (enyhén) hőszigetelnénk, akkor a betárolt hőből mindig csak annyit vehetnénk ki, amennyi éppen valóban szükséges. Ez a hőkivétel történhetne a külső burok és a kályha fala között hagyott légrés, vagy pl a kályha tömegében kialakított légcsatorna segítségével (pl légrés-szabályozás kézzel, vagy automatikával).
"A tömegkályhának (mint minden kályhának) ez a csodálatos tulajdonsága:"
Lehet, hogy nagyon sok ember örülne, ha a kályha egyes csodálatos tulajdonságait extra kényelmi szolgáltatások váltanák fel ;) pl termosztáttal stabilizált szobahőmérséklet.
"Arról nem beszélve, hogy brutál drága lenne :-(("
Az lehet... a polisztirol magok stabil rögtzítése és a végén eltávolításuk az "öntvényből" nem kevés munkaóra lenne.
"a hazainál 8-10 szer magasabb munkadíjjal dolgoznak a kályhás mesterek."
Híreim szerint a hazai kályhás mesterek munkadíjánál 8-10-szer magasasbb munkadíj a fizikai valóságban nem létezhet, ekkora pénzösszeg csak az elméleti matamatika keretei között kifejezhető ;)
se perc alatt szétégne, ha homokkal lenne bekeverve.
2.
mi az hogy tűzi levegő, meg másodlagos levegő?
Ezek ugyanazok, és az égéshez kellenek.
3.
polisztirolból egészen különleges formákban is kialakíthatnánk,
Gyakorlatilag így is egészen különleges formákra kialakítjuk. Pont amilyenre kell olyanra meg tudjuk téglából? samott téglából is :-)
4.
Kívülről is szépen lehetne burkolni ezerféle burkolattal (akár hőszigetelve is,
a kályha külsejének pont ez a lényege: minnél jobb hővezető legyen (minél rosszabb hőszigetelő tulajdonságú) a hő leadás miatt.
5.
a hőleadást termosztát vezérelt ventilátor intézhetné (akár szobánként)).
A tömegkályhának (mint minden kályhának) ez a csodálatos tulajdonsága: áram, és különböző kiegészítők, gépészet, és egyéb nélkül is működik; fűt. Bár van egy nagyon fontos feltétele persze! A fát bele kell tenni, és meggyújtani. Vagyis felfűteni :-) De csak ennyi!
Arról nem beszélve, hogy brutál drága lenne :-((
Magyarországon olyan alacsonyak a munkadíjak, hogy ilyenről, amit írsz, pl: Németország, USA, lenne egyáltalán versenyképes árban a kézi falazású kályhákkal.
Magyarra lefordítva:
a hazainál 8-10 szer magasabb munkadíjjal dolgoznak a kályhás mesterek. Egy ilyen üzemben előállított kályha tűzálló betonból drága lenne ugyan (minél nagyobb az előállított dbszám, tehát tömegtermeléssé válik kúszik le az ár); de házilag legó szerűen össze lehetne állítani, házi kivitelezéssel. Így a végső bekerülési ára versenyképes lenne.
Egy ötlet: nagy hülyeség lenne pl homok+vízüveg+fehércement keverékből "öntött" tömegkákyhát készíteni?
A tűzteret + füstjáratot + tűzilevegő + másodlagos levegő + fűtőlevegő légjáratokat polisztirolból egészen különleges formákban is kialakíthatnánk, majd kiönteni az egészet hőálló betonnal. Kívülről is szépen lehetne burkolni ezerféle burkolattal (akár hőszigetelve is, ekkor a hőleadást termosztát vezérelt ventilátor intézhetné (akár szobánként)).
"Az meg képtrelenség, hiszen, az a számok nyelvére lefordítva: 25 cm hosszú 1 cm széles lyukat jelent. Én nem tudom más milyen kályhát épít, de ezt semkiről nem feltételezném, hogy egy ekkora lyukat hagyjon a kályhájára, vagy tégla hőtárolóra, vagy akármire is."
Szerintem ez a gondolatsor, (nem a tégla hőhasznosító, hanem ajtó-kémény,stb,..) zsákutca, vagy legalábbis téves vágány.
A kémény, nem működik elszívó ventilátorként. Nem is tud szívni, mivel nincs utánpótlás. Az ajtók ha jól be vannak zárva, akkor zárnak. Kész.
Azért kár külső levegő adaptert csinálni, mert ha AZ NEM ZÁR, akkor lesz utánpótlás, és az hűti ki a kályhát, ...-t.
Amúgy sem állja meg a helyét. hogy:
" Szerintem ha az egész rendszeren az összes nemkívánt rés/lyuk/repedés/tömítetlenség/stb összfelülete mondjuk 20-25 cm"
A felületnek mint tudjuk cm2 a mértékegysége. :-((
Vagyis 20-25 cm2-t akartál írni???
Az meg képtrelenség, hiszen, az a számok nyelvére lefordítva: 25 cm hosszú 1 cm széles lyukat jelent. Én nem tudom más milyen kályhát épít, de ezt semkiről nem feltételezném, hogy egy ekkora lyukat hagyjon a kályhájára, vagy tégla hőtárolóra, vagy akármire is.
A külső levegő bevezetés másra való! :-))
A kályha-kémény rendsazer akkor nyitott, mikor begyújtunk, és a kályha hamuzó, .... levegőztető nyílását kinyitjuk. Az égéshez pedig kell N-1 légm3 levegő. Ha nem elég nagy a légtér, akkor bizony vagy baleset van, vagy valamilyen légbeejtőt építünk, vagy kinyitjuk az ablakot. Ha az ablaknyitásra van szükség, akkor az már sok 100 cm2! Vagyis nem annyi hideg levegő érkezik a lakásba, mint amennyi az égést táplálja, hanem sokkal több, ami a fűtés helyett/mellett hűti az otthont. Vagy ha szellőztető gép, stb működik a lakásban, és szeretnénk, ha az jól működne, akkor kéri a gépész a külső levegő adaptert.
Én egyébként már építettem több ilyen külső levegő ellátású kályhát, ilyen okokból.
Visszatérve az eredeti gondolatmenetre:
A kéményen keresztül nem ..... pascal szívóerő, hanem egyszerű gravitációs hőcserélődés zajlik le. Vagyis a külső hideg levegő a kályha belső levegőjét hőcserélődés útján lehűti valamelyest.
A válasz erre egy kéménybe, kémény csatlakozáshoz, kályha kilépő...-höz beépített elzáró, súber, retesz,.... a megoldás.
Nem a kályha ajtókat kellene cikizni, mert abból a jók azok jók; vagy a lyukátmérőt számolni fals levegőhöz, stb.
"Egész egyszerűen a gázok és folyadékok áramlásának egyik alaptörvénye hogy - nyitott rendszerek esetén, és egy kályha annak tekinthető"
Én ezt a rendszert úgy tekintem, hogy
a tűztér + füstgáz-labirintus egy olyan közös üregrendszer,
amelyben a kémény (mint egy elszívó ventilátor) kb 100-200(?) pascal vákuumot hoz létre,
amely vákuum az összes lehetséges nyíláson át (külső levegő bevezetés, ajtóperem tömítési hibái, tisztítóajtók illesztetlenségei stb) folyamatosan igyekszik kiegyenlítődni,
ami természetesen a kisebb elllenálású útvonalakon nagyobb mértékben sikerül (nagyobb levegőmennyiség), de ez nem jelenti azt, hogy a nagyobb ellenállású lyukakon nulla mennyiségű.
Szerintem ha az egész rendszeren az összes nemkívánt rés/lyuk/repedés/tömítetlenség/stb összfelülete mondjuk 20-25 cm és ehhez hozzávesszük a 100-200 pascal vákuum szívóerejét, az már olyan mértékű nem kívánt légelszívást jelenthet a fűtött lakótérből, amire már nem árt odafigyelni (pl jobban záró elemek alkalmazásával, vagy a meglévő tömítések feljavításával).
Eről jut eszembe: honnan lehetne megtudni, hogy ténylegesen kb milyen értékű vákuumok fordulnak elő a kályhákban?
Ha külső levegőutánpótlásúra készíted a kályhát, vagy sikerül valahogy összemókolnod a vaskályhát erre a rendszerre, nincs is szükséged légtömör ajtóra. Egész egyszerűen a gázok és folyadékok áramlásának egyik alaptörvénye hogy - nyitott rendszerek esetén, és egy kályha annak tekinthető - mondíg a kissebb ellenállás felé haladnak. Tehát amíg van megfelelő külső levegőutánpótlásod, még a gyengén záró kályhaajtón sem fog a meleg kiszökni.
"De egyébként is: a mobilkandalló ajtajai annyira jól tömítenek?"
Nem a tökéletes légtömörség a cél, valamennyi szellőzés úgyis kell a házban. A tökéletes légtömöségre való törekvésnek csak akkor volna értelme, ha hőcserélős szellőzetőberendezés lenne a házban, de egy nyaralóban talán ne legyünk maximalisták ;)
Csupán azt szeretném elérni, hogy a kéményhuzat által létrejövő 2-300(?) pascal erejű vákuum szívóereje lehetőleg minél kevesebb drága pézé felmelegített lakáslevegőt szívjon ki a kéményen át, ezért igyekszem az összes lyukat/rést minimalzálni. (még a csappantyúk tengelyére is valamiféle szimeringen töröm a fejem, habár az talán már túlzás :)
"Amennyire az tömít, annál sokkal jobb ajtókat gyártanak itthon"
Elhiszem, de (sarkítva a dolgot) amíg két jó magyar ajtó árából egy komplett óccsó vaskályhát lehet kapni...
" éppen egy kályhát is meglehet külső levegősre......:-))"
Meglepően kevés helyen látok külső levegős kályhát. Nincs rá igény? Vagy a kályhások nem említik?
Nem értek a kályhákhoz, de talán valahogy forintosítani is lehetne a külső légbeszívás előnyeit (vagy mázsa fában meghatározni :)
"1: mert a tűztér kialakításához szükséges anyagok (ajtók+rács+fiók+samott) összköltsége valószínűleg többe kerülne, mint a kész gyári vaskályha - tehát az az "egyszerűbb" megoldás jóval drágább lenne
2: hozzászámolhatjuk a költségekhez a soksok nemszeretem munkaórát, amit a tűztér kiépítése közben bénáznék (az ezer mesterségemben a kályhaépítés nem fért bele) - tehát az "egyszerűbb" megoldás még drágább lenne"
Ebben a két dologban igazad van. Ehez már nem kell sokat beruházni. Igaz nem is egy nagyon hosszú életű a dolog, de ha hétvégi házba megy, akkor nem is lesz nagy igénybevétel. Meg az ember ahhoz fogjon hozzá, amiről azt gondolja, hogy képes vrá, hogy megcsinálja.
Szóval ez egy olcsó dolog, sokat nem szabad várni tőle, de a semminél jobb lesz: a hőtárolásával a fűtési (hőleadási) periódust megnyújtja ugyanannyi felfűtés, és elhasznált tüzelő melett.
" 3: és végül tudtommal nem lehet olyan tűztér- és hamuzóajtót kapni sehol, amely légmentesen tömített :)"
Ez viszont nem igaz. Vannak ajtók amik jól tömítettek.
De egyébként is: a mobilkandalló ajtajai annyira jól tömítenek? (Amennyire az tömít, annál sokkal jobb ajtókat gyártanak itthon).
Ha meg külső levegő ellátásúra át kell alakítanod azt, akkor éppen egy kályhát is meglehet külső levegősre......:-))
