Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Ehhez a rajzhoz, mekkora belső kéményátmérőt tervezett a "tervező",és mi a nm2 amiben ez a kályha működne?Itt azért két vak fal is van ami csak "elszívja a meleget"..Faláttörés esetleg?Már csak a hatékonyság miatt..
"Van olyan aki megtervezni? Aki kivitelezi az szokta tervezni a kályhákat?"
Általában aki tervezi az kivitelezi is. Ritkán fordul elő hogy a tervező más építőnek tervez, ahhoz kell a kölcsönös bizalom és a megfelelő tudás.Volt rá már példa hogy hogy "laikus" is épített magának jól működő kályhát, de előzőekben jól körbejárta a témát, megértette a működési elvét, megértette a részleteket is az írott a sorok között , esetleg próbálkozott a tégla és samott vágásával, az agyag soványításával, a tégla falazásával... minimum ennyi befektetés kell hozzá , szerintem.
Ha nem egy tipus kályha készül, a tömegkályák általában egyedi építésüeknek számítanak, ami nem igazán látszik az hogy egy kályha építését a tervezés előzi meg, hasonlóan mind egy ház építését.
Akár egy cserép kályhát is meg lehetne építeni contraflow vagy harang járatokkal és épített biótűztérrel is, de ahogy írták, ez egy más technológia,a kályhákat többségében tervező programokkal tervezik(autocad, arhicad, sketchup) akár soronként is, tapasztalat is kell hozzá... szerintem.
...Tehát vagy nyitott ablaknál tüzelsz, vagy ablakba/falba légbeejtőt építesz, vagy akár külső levegőt is vihetsz be a kályhába, de akár csak a kályha mellé is, amit le tudsz zárni, ha nem működik a kályha...
Léteznek már olyan kémények, amely a külső nagy mennyiségű levegőt is képes szállítani az égéshez
" A szellőztető folyamatosan cseréli a levegőt. Inkább az lehet a probléma, hogy nem lesz huzatja a kéménynek. Én e miatt aggódok inkább."
Miért is?
" Van a neten valami iromány a tömegkályhák méretezéséről, vagy építéséről? Házi kivitelezéssel megoldható a dolog, vagy mindenképpen kellene valami jártas szaki? Szeretném a kályhát mimnél olcsóbban megúszni. Ha lesz szabadidő elvackolnék vele."
Ez egy új technológia nálunk. Ha magadnak akarod építeni jobb ha cserépkályhát raksz: arról sokkal több az infó, meg az ismerős, aki tud segíteni, (mert csinálta, látta,) stb.
Nem tudom, hogy hazai viszonyok között pl egy tüzépen kapok-e leírást a tégla összetevőiről. Illetve a kályhaépítők bármelyike is foglalkozik-e ezzel. Továbbá úgy vélem, hogy a pakurával ill. gázzal égetett samott között nincs összetevőbeli különbség(persze lehet, hogy máshol gyártják, és így más az alapanyag). Kérdés az, hogy azonos összetevők esetén a pakurával égetés miatt rosszabb-e a hőtűrése?
Itt fórumozó, sok kályhát már megépített emberek nem futottak még bele ebbe a kérdésbe?
Erre nem tudok ilyen egyszerűen válaszolni, látni kéne a samott terméknek az adatlapját, amire általában fel van tüntetve többek között terméknek a Al2O3 tartalma %-ban és jó esetben az IP-t
Al2O3 tartalma határozza meg a hőtűrőképességét pl: >40% 1250 C fok , ez érték fölött beindul az olvadás előtti folyamat, statikailag kezd gyengülni.
Az IP, az anyag periszkopikus indikátor(olvadáspont) ha pl az: IP 150 akkor azt jelenti hogy 150=1500 C fok ahol létrejöhet az anyag olvadása.Ezek az értékek alapján lehet meghatározni egy samott termék felhasználási területét, természetesen ismerve adott helyen várható hőviszonyokat.
Tudomásom szerint, a gázzal égetett samottéglákat magassabb hőfokon tudják égetni(a gáz tisztasága miatt is) kb 1300 C fokon, a pacurával kb 1100 C fokon de lehet hogy valamivel hosszab ideig. Igazából a samott téglák is léteznek kűlönböző hőfoktűröségi és olvadási mútatokkal (A30, A40, A60, stb ) a felhanálsi területtől fuggöen
"Van a neten valami iromány a tömegkályhák méretezéséről, vagy építéséről? Házi kivitelezéssel megoldható a dolog, vagy mindenképpen kellene valami jártas szaki? Szeretném a kályhát mimnél olcsóbban megúszni. Ha lesz szabadidő elvackolnék vele".
Külföldi oldalakon lehet találni, de töbségében egyedi ígényekhez és egy adott teljesitménre vannak méretezve. Barkács szinten mindent lehet építeni, de szerintem nem árt ha az ember tisztába van első sorban a műkődési elvel, ajánlatos egy szaki terve, támogatása, irányitása.
Szerintem is, elöbb a kéményt célszerübb átvetetni, valahol a Msz-ben levan írva hogy "A koromszákajtó alsó élének és a legfelső bekötés alsó élének minimális távolsága 50cm..."
A szellőztető folyamatosan cseréli a levegőt. Inkább az lehet a probléma, hogy nem lesz huzatja a kéménynek. Én e miatt aggódok inkább.
Van a neten valami iromány a tömegkályhák méretezéséről, vagy építéséről? Házi kivitelezéssel megoldható a dolog, vagy mindenképpen kellene valami jártas szaki? Szeretném a kályhát mimnél olcsóbban megúszni. Ha lesz szabadidő elvackolnék vele.
Tervezünk gépi szellőztetést, de nem kell annak folyamatosan üzemelni. Milyen levegőellátás szükséges? Külső levegő kellene a kályhának? Ha valami ventilátort kellene beiktatni, akkor bukott a villany nélküli fűtés lehetősége.
Csak egy rövid számítás: Az 5 kW-hoz napi kb 36 kg fa szükséges. A 36 kg fa elégetéséhez 200-300 m3 égési levegőt szeretne elhasználni a kályha. Ez közelíti az egész házad lég m3-t.
Vagyis az égési levegőt utánna kell pótolni. Nem a szellőztető a baj, hanem az, hogy ahová szellőztetőt építenek, ott igyekeznek 'légtömörre' építeni az épületet. Tehát csukott ablakoknál gyakorlatilag SEMMI utánpótlás nincs.
Tehát vagy nyitott ablaknál tüzelsz, vagy ablakba/falba légbeejtőt építesz, vagy akár külső levegőt is vihetsz be a kályhába, de akár csak a kályha mellé is, amit le tudsz zárni, ha nem működik a kályha. Én erre céloztam, hogy át kell gondolni ezt is!
Akár igy is lehetne építeni egy harangjáratú kályhát, ahol a cél, a nyújtott égés, a tűztér is ennek megfelelöen van méretezve, a tüztér egy külön alló egységet képez, bármikor hozzáférhető, cserélhető, javitható a teljes kályha falazatának a megbontása nélkül. Csak egy ötlet... :) A tervező és építő belegyezésével mellékelem !
Akár igy is lehetne építeni egy harangjáratú kályhát, ahol a cél, a nyújtott égés, a tűztér is ennek megfelelöen van építve, a tüztér egy külön alló egységet képez, bármikor hozzáférhető, cserélhető, javitható a teljes kályha falazatának a megbontása nélkül. Csak egy ötlet... :)
Túl nagy méretű kályhát nem szettnénk. Elég lenne az 55nm fűtése is. Mindenképpen szeretnék olyan fűtést amihez nem kell elektromos áram.Nem csak ezzel fűtenénk a házat, illetve nem ez lenne az elsődleges fűtés.
Tervezünk gépi szellőztetést, de nem kell annak folyamatosan üzemelni. Milyen levegőellátás szükséges? Külső levegő kellene a kályhának? Ha valami ventilátort kellene beiktatni, akkor bukott a villany nélküli fűtés lehetősége.
-építettem már: az égés elején, mikor 'hideg' a kályha/tűztér látszik sokszor szabad szemmel, ahogy a lángnyelvek a kis kiégő felé nyalnak. Ahogy melegszik a tűztér emelkedik a láng a felső égéskamra felé. A nitrogén kiáramlását szabad szemmel nem tudtam megfigyelni :-)) Szerintem az egyik, ha nem a legjobb tűztér tipus.-
-ez a nyílás azonban EHHEZ a tűztérhez való!
Tehát a tűztér-torok-utánégető kamra-annak kilépője-.... : ezek EGY RENDSZERT alkotnak. Nem jó keverni őket, mint ahogy egy személyautó alváza alá egy teherautó laprugót, vagy egy benzines motorra diesel adagolót.
Szomorú hírt kell, hogy közöljünk veletek. Április 20.-án „vackor11” Szül: Szalai Péter barátunk, kollégánk autóbaleset következtében meghalt.
Halálával nagy veszteség érte a tömegkályha építők közösségét. Nem csak mi itthon, hanem Erdélyben, Dániában, és az Egyesült államokban gyászolnak.
Munkájával, technikai újításaival a tömegkályha ill. minden téglakályha típus terjesztésében és fejlesztésében az élen járt. Munkáját és közös terveinket folytatni fogjuk abban a szellemben ami őt jellemezte.
Temetése május 17.-én lesz Budapesti Köztemetőben 10:30 kor.
Szia! Gondolomn nem a nappalinak kell 5 kW, hanem az egésznek :-))
A 135 m2-en pedig elosztani egyetlen kályha hőjét vizes, vagy levegős rendszer nélkül lehetetlen. Vagyis vagy ilyen kályhát építtetsz (ami drágább valamivel), vagy egy kályhával kifűtöd az 55 m2-t, és ami jut a többi helységbe esetleg annyi.
Az 5 kW-nak egyébként 200-as kéményt ajánlanék.
A sütést megoldani minden bizonnyal meg lehet:
-fefér sütővel; ami a másodlagos égéstér tulajdonképpen egy ajtóval ellátva. Ha leégett a tűz mehet bele a tepsi, mint a kemencébe...
-vagy ún. fehér sütővel, ami egy zárt samott doboz tulajdonképpen kifalazva a kályhán belül. Ebben ha ég a tűz is lehet sütni, ha már felmelegedett. Egy 5 kW-os kályha elég nagy; az orosz méretezés szerint legalább 1,6 óra a felfűtési idő: ezalatt felmelegszik biztosan, ha jól van kiépítve.
Ha AEG-s a ház esetleg gépi szellőztetés, stb van: ajánlom a kályha levegő ellátásának kérdését végiggondolni!
