Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A szamár is rug mégsem ló!!!!Teljesen más a kemence és a tömegkályha. A kemencének ott van előnye ahol sok hulladék keletkezik a ház körül. Arról nem beszélve, hogy piszkos sok hamuval jár. Tehát ha van kukorica szár, szalma + ilyesmi akkor kemence. Ha nicsennek ilyenek akkor tömegkályha.
Elfelejtettük a régi mesterséget. Mint arról már valaki írt, régen két "nagyidézőjelben mester" megkérdezte a gazdát hová építsék a kemencét ( ami nagyjából bevakolt magyar téglakályha ) oszt nekiláttak. megépítették, és működött.
Feltétlen építtesd (építsd ) meg. Augusztus 25 óta működik. A téglakályha melett a vegyes tüzelésű kazán, gázkazán is (szükség szerint). Így is fele fa, és fele gáz a tavalyi évhez képest.-150 000 / év!
Valahogy a hozzászólások között sajnos nem érkezett válasz .talán ha mégegyszer felteszem a kérdéseim
Milyen paramérek alaján tervezik a tömegkályhát?
Befűtött légköbméter?
Téli hőszükséglet nagyság?
Hogyan számolható a leadott teljesítmény?
Valójában mi a különbség a dán és a finn kályha között?Csupán a mérete?
Amennyiben ilyen kályhát szeretnénk építtetni, meg kell tudnom adni a befoglaló méreteit, kéményméretet, a pontos kialakítást az építész tervezőnek, de nem tudom hogyan álljak hozzá, merről kezdjem....
"A másodlagos levegő bejuttatásával visszahűtheted és agyoncsaphatnád a lényegét."
A másodlagos levegő segítségével jöhetne létre az utóégetés (vagy hogy hívják azt, amikor a lángot elhagyó füstgázban lévő éghető komponenseket is elégetjük). Ettől nem hűlne vissza semmi, sőt.
"Előnye továbbá hogy nincs huzatigénye"
Nem értek az ilyesmihez, hogy "huzatigény". Persze azt tudom, hogy miaz hogy huzat, de szerintem bármelyik tömegkályha szintén elfogadhatóan működne a hasznos magasságánál mindössze 10-20 százalékkal magasabb kéménnyel is.
"túlhűtheted a füstöt"
Túlhűtés: a járat 65-70 fok alatti szakaszán folyamatos lesz a savas vízkicsapódás és a kátrány lerakódás. Úgyhogy ezeken a videókon látható csodakályháknak nem jósolnék túl hosszú élettartamot.
Persze mivel filléres anyagokból van, az is lehet, hogy a túlhűtés miatt benmaradó extra hő több hasznot hoz, mint amennyi veszteség az, hogy olyan kályhánk van, aminek egy részét mondjuk kétévente újra kell cserélni.
Én láttam már, ( igaz, kazános) légfűtést. A lényeg hogy a nyílásokra némi díszrács szükségeltetik, az felett viszont a lakásban felkavart portól ( Egy átlagos tisztaságu lakásban ) széles vastag fekete folt volt. Ez számomra a zavaró körülmény.
Mivel hőmérséklet különbség nélkül nincs hőátadás, ezért a fűtőlevegő sohasem lehet olyan meleg, mint a kályha felülete. Okosan csinálva (nagy felület és/vagy lassú légáramlás) nagyon-nagyon megközelítheti azt, de el nem érheti soha.
"A hőlégbefúvás része engem is érdekelne.. Kiépítettem a levegő szállító csöveket, de a kályha tetejéről érkező hő nem igazán elég a tovább szállításra.. Vagyis lófütty.."
Egyrészt levegőmennyiség:
A levegő hőtárolási/szállítási képessége igen csekély, mindössze 0,000335 kWh/m3/fok, tehát ha a távoli helyiség hőigénye nagy (mert pl nincs jól hőszigetelve a házad), akkor könnyen előfordulhat, hogy azt a helyiséget csak olyan óriási menyiségű levegő odaküldésével tudnád kifűteni, amit vagy igen nagy átmérőjú csővel, vagy komoly teljesítményű (és zajú) ventilátorokkal tudnál megoldani.
Példa:
- rosszul hőszigetelt ház (pl B30-as ház) egyetlen szobájának hőigénye marhahideg időben pl 3 kilowatt
- levegő hőszállítása 0,000335 kWh/m3/fok,
- a kályhád külső felülete legyen 35 fokos
- a kívánt szobahőmérséklet legyen 22 fok
Hőmérséklet különbség (35-22=) 13 fok, hőigény 3000 watt, tehát a szükséges levegőmennyiség (3000/(0,000335*13)=) 688 m3/h. Ilyen sebességkel kellene áramlani a 35 fokos levegőnek ahhoz, hogy kielégitsde a 3 kW hőigényt.
... és láttam olyan házat, ahol a kandalló tetejébe bevezetett 10 centis csövektől várták azt, hogy azon ez a levegőmennyiség majd magától áramlani fog :)
Másrészt hőátadás:
Ha a felmelegíteni kívánt levegő túl kis felületen és/vagy túl rövid ideig éritkezik a kályha meleg felületével, akkor az a levegő nem lesz képes még csak megközelíteni sem a kályha hőmérséletét, tehát pl hiába 60 fokos a kályhád, ha a levegő csak fél négyzetméternyi felületen és csupán két másodopercig érintkezett vele, ne csodálkoz, ha pl csak 10 fokkal lett melegebb, mint eredetileg volt. Ahol jól fel kell melegteni a levegőt ott a kályha-tömb belsejében alakítanak ki olyan alagutakat, ahol az átáramló levegő minden oldalról melegszik (még belógatott téglák is előfordulnak). Nem véletlenül megy a füstgáz sem a a tömegkályhában olyan hosszú kanyargós úton: le kell adnia minél több hőt mielőtt távozik. Ugyanez a feladat fordítva is, amikor a fűtőlevegőt valami miatt gyorsan/jelentősen akarjuk felmelegíteni.
A visszafordító hordó gondolom nem kötelező elem, másrészt meg lehet építeni bármiből (a hordó közepébe alul juttatnék egy kis másodlagos levegőt).
A hosszú vízszintes szakasz szintén lehetne akár téglából is és lehetne összehajtogatva is, ekkor kisebb a hőleadása = hosszabb ideig tartja meg a hőt.
A függőleges tüzelésnek meg leginkább akkor van értelme, ha alacsony fűtőértékű, ezért gyorsan fogyó valamivel tüzelünk (=hatalmas mennyiség, amit túl nagy munka lenne darabolni, pl rőzse/kukoricsaszár/stb) vagy csak egyszerűen lusták vagyunk feldarabolni a fát ;)
Ez az egész szerintem inkább az olcsóságról szól: kályha filléres anyagokból (pl használt vashordó), amely filléres tüzelővel fűthető. Nagy helyigény és odafigyíelési igény, hőtárolási képessége egy tömegkályhához mérten nem jelentős.
megnéztem az össz videót... nekem bejött, de lakásba nem tenném be - bár lehet, hogy csak a hordót kellene lecserélni szebb valamire. :) hátránya a szabályozhatatlan égés - hideg kéménynél macerásabb lehet "beindítani" az áramlást erre lehet érdemes egy kémény előmelegítő helyet kialakítani hozzá.
előnye is van rengeteg - ahogy elnéztem olcsó nagyon, gyors kialakítás s tényleg csak pár tégla, meg vagy 7-8 méter szilárd tüzeléses füstcső kell hozzá kevés agyaggal. A visszafordító (hordó) és a füstcső összecsatlakoztatása macerásabb csak. Összességében tetszik nekem.
Mi alapján kell méretezni a tömegkályhát?légm3?téli hőszükségletnagyság?belső hőmérséklet?
Amennyiben ilyen kályhát szeretnénk építtetni, meg kell tudnom adni a befoglaló méreteit, kéményméretet, a pontos kialakítást az építész tervezőnek, de nem tudom hogyan álljak hozzá, merről kezdjem....
A kályha tetejéröl szerintem kevés höt lehet elvezetni, de elméletileg ha megbontanád a kályha tetejét és a magról vezetnét el höt, persze zárt rendszerben, de bemenö levegövel müködnie kellene.Erre gondoltam én is, elvezetve a meleg levegöt füteném a fürdöt is.
A hőlégbefúvás része engem is érdekelne.. Kiépítettem a levegő szállító csöveket, de a kályha tetejéről érkező hő nem igazán elég a tovább szállításra.. Vagyis lófütty..
Valaki említette, hogy hogy akarja majd ezt megoldani, de nem tom már, hogy ki!?
Családilag nekifutottunk egy házfelújításnak...keresem azokat a hasznos információkat, ötleteket melyek a későbbiekben jól jöhetnek.
Tudjuk mennyire fontos az optimális és költségtakarékos fűtési rendszeresek alkalmazása.
Belebotlottam a tömegkályhába és nagyon teszik az ötlet, de tapasztalatom sajnos nincs benne, így gondoltam csatlakozom olyan emberekhez akik élvezik már az előnyeit....
Milyen paramérek alaján tervezik a kályhát?
Befűtött légköbméter?
Téli hőszükséglet nagyság?
Hogyan számolható a leadott teljesítmény?
Valójában mi a különbség a dán és a finn kályha között?Csupán a mérete?
Sajnos még nem ismerem azokat a paramétereket melyek alapján meg lehet tervezni, kialakítani...
Minden kedves hozzászólást, ötletet örömmel veszek....
Sancibácsi! Régóta tervezem a tömegkályha épitését. Szeretnék nyárra vagy nyár végére összehozni egy épitést a lakásomon. Te szoktál e épiteni vagy tudnál e ajánlani valakit aki korrekt áron csinál ilyet. Gondolom egy páran is eljönnének az épitésre. Várom válaszod. Üdv Deák Márton.
Elméletileg ha meg tudod oldani, hogy az egész rendszerben (a kémény legtetejéig bezárólag) a füsgáz sehol nem fog lejjebb hűlni, akkor a hőkivétel közben le lehetne menni tudtommal akár 70 fok környékére is (harmatpont/vízkicsapódási hőmérséklet).
Ráadásul egy belülről hőszigetelt kémény esetén magában a kéményben alig hűlne már a füstgáz, így a lakásban még több hőt ki lehetne venni.
Az a baj, hogy az elmélet szép dolog, de az ilyen mértékű hőkivonást nemigen meri az ember megkockáztatni (a kicsapódó víz savas kémhatású és elkezdi szép lassan megenni a kályhát/kéményt, ezért hullanak szét az öreg kémények), ezért bölcsebb dolog inkább valamekkora hőmérséklet-túlbiztosítással némi hőenergiát elveszteni cserébe azért, hogy a füstjárat egész hosszában egész biztosan meglegyen az a minimális hőmérséklet.
Régebben kitaláltam azt, hogy mérni kellene a kémény tetején a kilépő füstgáz hőmérsékletet és annak megfelelően adagolni a levegőt az égéshez (pl motoros pillangószeleppel), így maximalizálni a fából kivehető hőmenyiséget. Persze ennek gyakorlati kipróbálásához kellene egy tömegkályha, de sajnos nem vagyok milliomos :)
Sztem a kémény huzat témában biztos tud más segíteni! Voltak itt különböző mérések más "ügyben". Az, hogy van-e valami szabvány, olyan kályhás biztos meg tudja mondani, aki technikailag is elmélyült a ebben a dologban..
Egyébként egy korábbi felvetés miatt - sok hő megy ki a kéményen - kimásztam tegnap a tetőre üzemelés közben, csak kiváncsi voltam közelről is. Azóta nincs hajam..:- ) Sajnos nincs olyan hőmérőm, ami magasabb értékeket is mér.. Tény, hogy rendesen megy ki a hő, de hogy ez a rendesen még "belefér", vagy sok, azt meg kéne mérni. Gondolom, ahhoz, hogy felmelegedjen a füstjárat, kell a nagy huzat.. Egyébként semmi füst (fekete) nem jött, amíg nagyüzemben működött, csak némi gőz(vizes fa). Ahogy bezártam a hamuzót,(elzártam a levegő útját) már kezdett fekete lenni a füst.
A megépítem,nem építem témára: van tisztességes kályhás, van kókler, van aki tényleg ért hozzá, van aki nem, de mégis csinálja.Mint minden szakmában.. Úgyhogy sztem ez kva nehéz kérdés!!
El kéne menned egy bemutatóra! Nekem is!!!
Ha valaki tud, írjon, amire szerinte is érdemes!! Kösz!!
"2 kályhás 5-7 nap alatt megépíti" na ezt nem értem? napi 40 ezerért? , mikor lelkes amatörök 7-8 nap alatt megépítik,pedig 100 szor mérnek mindent. Na ezért nem építtetek, pedig elöször építtetni akartam.
köszi salgabeC, most már képben leszek :) Még egy kérdés, valaki mérte a kémények huzatát? Elhangzottak itt mindenféle méretek, de adatok nem, mint pl.a gázkazánoknál meg van adva a kémény min. huzata (20-40Pa). Pedig egyszerü lemérni, de erröl nem írt senki a topikban.
