Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Nálam is ua ez vólt. Most, hogy a termosztátott kitámasztotam se kavitáció se bugyogás. Ma viszont még leveszek a kitámasztó stift ből 1mm ert. Így egy kicsit melegebb lesz a kazán, most 2mm el van kitámasztva és 60-65°os a kazán. A puffer rétegződése kicsit felborul minha 80°kapna és ugy veszem észre alul igy hamarabb felmelegszik. De fűtés szempontjából mindegy hisz az előre menőm max. 60° ha nagyon hideg van. Egyébként énsem tudom hovarakni ezt a rohadt bugyogást, mert ha van kavitációs zaj logikus, hogy van buburék, viszont mért csak 80°nál van a bugyógás. Hát a kettő valahogy ellent mond.
Mostanában(3éve) magunk termeljük ki a fát az erdőn. Tegnap voltam megnézni a termelésre"kapott" erdőrészt, marha vastag cserfákból áll az egész. Gondolni sem lehet arra, hogy hasítás nélkül kerüljenek fel a szállító eszközre.....
Ebben tudnátok segíteni, hogyan érdemes hasítani: állítva vs. fektetve esetleg ék, kalapács használata........
Ezért raktam a visszatérőbe a keringetőszivattyút, és utánna a légtelenítőt, még magasabb kazánhőfokon sem hallani forrást, pattogó hangot. A kezdeti, feltöltés-kilégtelenítési időszakban volt ilyen hangja, tehát működik ez a kilégtelenítés.
A teljes légtelenítéshez szükségesek a radiátorokra szerelt légtelenítők is.
Sajnos ilyen problémával én is küzdök! Volt olyan hogy I fokozatban zugott a legjobban volt olyan, hogy III-ban. Megemeltem már a nyomást is, de utána megint előjött!
Valoban eljárt a C-felett, pedig ebből van az országban a leg tőbb. Néztem az adatait 86% os hatás fok, hát ezt már egy jobb vegyes is megközeliti. Hol van már ez a Fég gyár, pedig a Vailantot és a Junkerszt is ot szerelték össze, most röfösők meg kinaiak vannak a helyükön.
a legolcsóbb ha a menyezetszigeteléssel kezded, és talán a legtöbb meleg ott megy ki.
20cm könnyűbeton ( 100-150 kg/köbm sűrűségű ) veszel darált nikecelt kevered cementtel földnedvesre vagy kicsit vizesebbre és kertészeti fóliát rakol alá, a tetejét le kell valamivel takarni/ glettelni ,hogy a kártevők ne tudjanak hozzáférni .
A c sorozat felett is eljárt az idő, nézz át a kondenzációs kazán topic-ba ott ajálgatták az immergas-t mivel 5 év a garija. álltalában 4 év alatt szokott kifeküdni az elektronika a kazánokba ( 80000 )
A házam kb 95m2 hasznos alapterületű 30 éve épült vályogtéglából.
A nyílászárók még az akkori beépítésű kapcsoltgerébtokos faablakok amik a korukhoz képest jól záródnak. Homlokzat nincs szigetelve csak vakolat és kőpor van rajta. A padlás a hagyományos "alsó-felső" padlás szigetelés nélkül saralva.
A házat egy c21-es régi gázkazán fűti 6 db lapradiátorral nyitott rendszerben.
Az éves gázfogyasztásunk kb 2000m3,így a lakásban 20-21 fok van nappal 18-19 fok éjjel.
A kérdésem,hogy szerintetek nekem érdemes lenne-e vegyesfűtés beszerelése amihez még kémény is kellene vagy inkább az erre szánt pénzt szigetelésre kellene költeni és maradni a gázfűtésnél?A 2000m3 gáz árából kb 110 mázsa akácot adnak mifelénk ami szerintem nem is lenne elég egy szezonra.
Igen jelenleg nekem is ott van. Na átmentem dokiba, régen a mühelyben is alkalmaztuk a sztetoszkópos hiba behatárolást. It nem kel komoly müszerre gondolni megteszi egy méretes csavarhúzó. Nagy jól behatárólható a kavitációs zaj keletkezésének a helye. Az egész arra hasonlit mintha a csőben szenyeződések áramolnának, néha pattog is.
Most vissza tettem a termosztátot a Laddomatba csak esztergáltam egy kis stiftet a tüskéje alá, igy korábban nyit. A gyakorlatban be is vált, most 60°C nál kezd keverni a puffer aljából. Az üzemi hőfok 60-65° szerintem lecsapódás kátrányosodás most sem keletkezhet (de majd kiderül) kétségtelen nem 80°az előre menője de ez nembaj hisz a végén ugyis felmegy majd. A kavitációs zaj megszünt III-as fokozaton megy, bugyogást sem halotam. Lehet, hogy jóbb áramlást kap a kergető turbinája?
Biztos van ennek is alapja. Sokszor van mikor oda teszek egy edénybe vizet forralni (virslinek) , elég szélsőséges idők alatt for fel, tehát változó a gáz Mj-ja. Valószinü átlagolják ezt a számlán de ki tudja? Igazából ezt úgy lehetne viszonyitani hasonló külső hömérsékletnél 1-2 napot gázal és majd szén tüzelésnél menyi fogy.
