Alapjaiban véve ez egy fregatt, de kereskedelmi célokból nagyobb farfelépítménnyel, kisebb ágyúkapacitással. Kezdetben a hadihajók alapjaira épített kereskedelmi hajók járták ezeket az utakat, majd a 18. század közepétől elkezdődött a nagyobb méretű,de nem erősebben felfegyverzett hajók használata. Ezek védettségét az ún. első konvojok kialakításával növelték.
Tehát ez így ránézésre (az árbóczat alapján) fregattnak tünik, átalakított farral, valószínűleg utasok számára.
Nem állította senki , hogy Ők különbek voltak , bár az Ő idejükben még nem fajultak idáig a topicot érdeklő dolgok , ez nem jelenti azt hogy jobban végezték volna a dolgukat . Ez pártsemleges dolog , mindenki akkor tud tenni (v. nem tenni) a dolgok javulásáért , mikor pozícióban van .
Ez egy másolat hajó, az Amsterdami tengerészeti múzeumé, egy 1745-ben épített teljes vitorlázatú úgy nevezett Kelet-Indiai hajó (kombinált kersekdelmi-hadi hajó). A hosszú utak, és a kalózkodás miatt, a hajó a teher és a hajó védelme miatt ágyúkkal, katonákkal, tüzérekkel is fel volt szerelve. Kezdetben egy forduló egy évtizedig is eltarthatott, mert a hajók az Indonéz sziget vlágban is közlekedett helyi utakon, később egy-egy forduló, az éjszakai vitorlázás bevezetésével két három évre rövidült.
Nem (far)tükörrel épített hajó. Én egyébként se angolban, se németben így, hogy Spiegelship, Starship, nem nagyon olvastam. Alapvetően arról van szó, hogy a kezdeti hajók, inkább csónakok szimmetrikusra épjtették. Azaz bár melyik irányba lehetett benne evezni. Ennek egy rosszul sikerült partra szállásnál volt értelme. A németek Kanuheck, azaz kenofarnak is nevezik. Inkább a déliek voltak akik áramlástani viszonyokat is figyelmbe véve, alakították a hajó tatját. Később a vitrolázással, kormányzással alakult ki egy asszimetrikus forma. A therhordó képesség növelésére a szélesebb, tükörrel lecsapott far. Amig a hajók lassúak voltak, addig ez a tükör mindenképpen a vízvonal fölött van. A nagyon modern gyorsjáratú motorosoknál merül újra a vízbe.
Talán a teljes szövegkörnyezetet mutatnád, amiből fordjtani szeretnél.
Nem érthető. Illésnek semmi köze a 4-es metrónak, a 4-es metrónak csak annyiban van köze a hajózáshoz, hogy viszi a pénzt. Összehasonlítod a a lecsót, a Titaniccal. Eddig ennél sokkal, de sokkal intelligensebbnek tartottalak.
Ugyan nem nekem címezted a kérdést, de mivel kötekedni akarsz, elmagyarázom:
Illés "álomtitkár" úrnál kártékonyabb állatot keveset hordott a hátán a föld, ahol feltűnik, ott sosincs szakmaiság, értelem, ellenben hülyeség, az aztán dögivel, nameg ígéret, hogy majd szebb lesz, majd jobb lesz.
Namost a 4-es metró is ezen ígéretek mentén épült, csak éppúgy nem úgy, nem ott, és nem azoknak, ahol kellett volna. Dilettánsok szervezték, épp olyan dilettánsok, mint Illés "álomtitkár úr" és csapata, azzal a különbséggel, hogy míg a 4-es metró csak Budapest nyűgje (megengedem: az országé is), addig Illés szekere olyan nyomokat hagy a vízügy és egyáltalán a környezetvédelem útján, amit nem hogy egyszerű hengerléssel nem lehet helyreállítani, de egyenesen az út újjáépítését igényli- pincétől a padlásig. Márpedig ez már mindenki bőrére megy-a víz ugyanis nem válogat.
1. Én az Illés államtitkárhoz , Deutsch ex-alelnökhöz hasonló döntéshozó-közeli "zöldekre" gondoltam , akiknek igenis szerepe lehet abban , hogy ilyen állapotban vannak a hazai vízi munkálatok .
2. A 4-es metró egy vicc , csak egy példa a sok panama közül .
3. Nem emlékszem rá hogy én bárkit is lehülyéztem volna az itt írók közül . Nem várom mástól sem .
A hajó Regele Carol. 1930. Egy elég kis utleirásos könyvbe olvasom a hajó tiszti személyzetéből négy ergélyi magyar volt. De az utlevelek beirását a román tiszt képtelen volt megoldani./analfabéta/
Az erdélyi tisztek még mind Fiume iskoláját végezték. A Dardanellák mentén utaztak az utasok akkor az irás szerint. Nagyon részletesen
A hajó Regele Carol. 1930. Egy elég kis utleirásos könyvbe olvasom a hajó tiszti személyzetéből négy ergélyi magyar volt. De az utlevelek beirását a román tiszt képtelen volt megoldani./analfabéta/