A Kutya 2003 márciusi számából, közzétéve a szerzö engedélyével
Az évezred tévedése az állatorvoslásban címmel jelent meg egy publikáció Németországban (alcíme: hibás takarmányozás okozta csipöizületi-diszplázia, mint a kutya nem örökletes vázmegbetegedése), szerzöje Klaus Dieter Kammerer amely kezdetét jelentheti a csipöizületi diszplázia tényleges okai megismerésének, ennek következtében gyógyitásának, megelözésének és esetleg teljes kiküszöbölésének.
Mint genetikával foglalkozó ember, jómagam hosszú évek óta próbálom felvilágositani a kutyásokat az örökletesség dogmájának tarthatatlanságáról, a szelekció és az ennek nevében végzett mészárlás értelmetlen voltáról. (A szelekció nevében évtizedek óta az állományok egyéb tulajdonságokra nézve legjobb egyedei kerültek a tenyésztésböl kizárásra, ezzel komoly kontraszelekciós nyomást okozva, gyakorlatilag minden eredmény nélkül!)
A fentiek bizonyitására a könyvböl vett idézeteket szeretnék felhasználni. Biztos vagyok benne, hogy ez az új elmélet nálunk is ugyanolyan elutasitásra fog találni, mint a világ más tájain, hiszen hatalmas anyagi érdekeket állatorvosok, takarmánygyártók és az egzisztenciális elönyöket tenyészirányitók sért. Óriási hatalmú lobbik érdekeltek abban, hogy a Föld lapos és mozdulatlan maradjon. (Hiába üldözték, égették meg a modern tanok hirdetöit, odázták el az új elméletek érvényesülését, attól, hogy sokan és nagy tekintélyek az ellenkezöjét állították, a Föld mégis gömbalakú volt és mozgott!) Ugyanígy egy ideig elodázhatják az igazság kiderülését a diszpláziákkal kapcsolatban is, elöbb-utóbb úgyis bebizonyosodik!
Az elöszóban idézi a szerzö egy korábbi, e témával foglalkozó cikkével kapcsolatban egy tárgyilagos állatorvos véleményét: Ön a cikkével a kutya csipöizületi diszpláziájáról biztosan sok elutasitásra fog találni, mivel az Ön végkövetekeztetései nagyon sokakat a legérzékenyebb ponton, az anyagiak területén érinti. E helyen szeretném Önnel közölni, milyen nagyon tetszenek az Ön által elöadottak és Önnel teljesen egyetértek.
A szerzö korábbi, a témával foglalkozó írásai: Idöszerü jegyzetek a kutya csipöizületi diszpláziájáról és A harmincéves háború, az utóbbi cím utalás a harminc éve tartó eredménytelen küzdelemre a kutyák csipöizületi diszpláziája ellen Németországban. A minden oldalról jelentkezö elutasitás és támadások kapcsán a szerzönek idönkent Schiller szavai jutnak eszébe: Kivonultam, felszabadítottam a népet és nem gondoltam arra, hogy a nép akar-e szabad lenni.
Mint minden nyugati országban, úgy az NSZK-ban is a kb 6 millió kutya 80-85%-a, többé, vagy kevésbé chronikusan és szubchronikusan májparenhyma károsodásban, anyagcsere betegségekben, emésztöszervi zavarokban, szívkeringési betegségekben, érelmeszesedéssel, immunrendszer-gyengeségben, gyakran fellépö allergiával, fertözésekben és daganatokban, valamint a csontos váz és mozgásrendszer megbetegedéseiben diszpláziákkal az összes izületben, különösképpen a csipö izületben szenved.
A kutyák élettartalma jelentösen csökkent, miközben a rák a halálozási okok statisztikáját vezeti.
Különösen a csontos váz betegségei a csipöizületi diszpláziával együtt közvetlen összefüggésben állnak az évtizedek óta tartó hibás takarmányozással, lévén annak közvetlen következményei.
Ekkor visszatekint a CSD-val kapcsolatos fejleményekre: A CSD-t kutyánál elöször 1935-ben írták le és nagyobb figyelmet 1955 óta keltett. Az elsö publikációk a statisztikai és genetikai vizsgálatokról az USA-ból és Svédországból származnak.
Az USA-ban 1955-1959 között Shales és Snavely csípö-diszplázia kísérletek keretében örökletes vonatkozásokról és örökletes faktorokról beszélnek. Ezt a felfogást vette át Berge (1957) az NSZK-ban. Eközben Bengt Henricson Stockholmban a Svéd Hadsereg németjuhászain átfogó statisztikai vizsgálatokat kezdett.
Henricson ebben az idöben és elsö publikációiban 1959-ben Shales és Snavely álláspontját képviseli a CSD teljes örökletes voltáról. Olsson, Wamberg, Börnfors és tsai. Svédországban, valamint Riser az USA-ban átvették 1961-töl 1964-ig Shales, Snavely és Henricsson véleményét. 1970-ig további közlések jelentek meg Riser, Henricson, Olsson, Hutt és Wamberg tollából.
Ekkor Riser megállapitotta, hogy a kutya táplálásának lényeges szerepe van a CSD súlyossági foka szempontjából. Ennek hatására Henricson revidiálta saját véleményét a CSD teljes örökletes voltáról és a környezeti hatásokat 60%-ban állapitotta meg. Ezzel egy idöben került bevezetésre a polygén öröklödés fogalma, amelyhez az NSZK-ban Loeffler is csatlakozott.
Shales elsö, 1956-os, a CSD-röl szóló lényeges közleményei óta megjelentek 1970-ig más szerzök pubilkáció is, amelyek a kutya csipö-diszplázia hormonális következményeinek tartják. Andren, Borglin (1961), Manson (1961), Pierce, Bridges és Banks (1965), valamint Gustafsson (1968) kisérletileg CSD-t tudtak elöidézni és a betegség etiológiája és patogenezise szempontjából az östrogének és cortisosteroidok átütö reakcióját jelentösnek nevezték.
Lars Ekman a stockholmi Royal Veterinary College-tól 1986-ban szintén östrogén hormonnal ugyanolyan morfológiai változásokat tudott elöidézni fiatal németjuhászokon, mint amilyenek a spontán csípö-diszpláziánál megjelennek. Ugyanebben az évben Gustafsson greyhound kölyköknél östrogén felhasználásával az acetabulum és a femur elváltozása mellett, patologikus leleteket észlelt az egész csontvázon.
Az évtized végén a finn Paatsarna változásokat tudott elöidézni fiatal kutyák váll- és térdizületeinek csont- és porcállományában somatotropin, thyreotropin és corticotropin hormonok adásával.
Östrogénes kisérletei után Gustafsson (1972) a továbbiakban megállapitotta a somatotropin nevü növekedési hormon befolyását a csípö-diszplázia kifejlödésére.
1969-ben Seer ír a könyök-diszpláziának a csipö-diszpláziával történö egyidejü elöfordulásáról kutyáknál. Ezelött, 1960-ban az NSZK-ban Niemand egy a kutya egész csontvázán észlelhetö általános osteoporozist + CSD-t állapitott meg és nagyon jó gyógyulási eredményt ért el anabolikus hormonokkal.
1966-ban Müller és Saar közölte a máig érvényes röngendiagnosztikai módszert és elkezdödött a CSD elleni harc. Elkezdödött egy tömegszelekció, a csipöizület röntgendiagnózisa alapján betegnek talált kutyák kizárása a tenyésztésböl. Ezt a módszert csak az erösen német befolyás alatt álló országok vették át. A nagy kutya- és állattenyésztö országok: Franciaország, USA, Nagy-Britannia nem követték ezt az értelmetlen szigort. Bár szürést ott is végeznek önkéntes alapon de a pozitiv eredmény nem kizáró ok sem a tenyésztésböl, sem a törzskönyvi nyilvántartásba vételtöl!
A könyv egy érdekes adalékot közöl a mögöttes okokról: Az állatorvosi karban és a szakirodalomban 1972-1974-es években egyidejüleg egy másik témáról is vita folyt, mégedig, az állatorvosi praxisok számánank növekedése, valamint azok alacsony bevétele és nyeresége, amely számos esetben existenciális gondokat okozott. Az újonan bevezetett röntgen módszer hozzájárulhat a rendelö berendezéseinek amortizaciójához, vagy a bérleti- és személyzeti díjak fedezéséhez. Ekkor jelentkezett a háború utáni évek születési hulláma miatt az állatorvoslásban feszitö elsö hullám.
Ugyanez az oka annak, hogy bár a kutatások szerint a korán felismert CSD anabolikus hormonokkal gyógyítható, mégis aki ezt az utat választja, azt csalóként megbélyegzik. Ezzel szemben a szürést csak 1 éves kor után engedélyezik, és a mütéti gyógyítást propagálják. Az senkit nem érdekel, ez idö alatt és a mütétektöl mennyit szenved a kutya.
A további fejlödés nehány állomása: a svéd Hedhammar és Kasström (1974-75) vizsgálták a túltáplálás hatását a teljes csontváz megbetegedéseire és felhívták a figyelmet a takarmányozás és a testsúly szerepére a CSD kialakulásában. Egyidejüleg újabb utalások történtek a belsö elválasztású hormonok részvételére.
Belfield (USA) 1976 óta a csípö-diszpláziát egy subkrónikus skorbut következményének és ezzel C-vitamin hiánybetegségének tekintette.
Teare (USA) 1979-ben kalóriadús túltáplálás amely társult magas fehérje tartalommal és megemelt kalcium bevitellel után fiatal labrador retrievereknél általános csontváz elváltozásokat állapitott meg, különösen hypertrophicus osteodystrophia-t. Ascorbinsav adagolására romlottak a csontleletek, ezért ö a C-vitamint ellenjavallatként tekintette.
Ezután még nagyszámú kisérletekröl és teóriákról ír, amelyek azt bizonyitják, hogy a fiatal kutyák CSD-jának kialakulási okai között szerepelnek az alábbi tényezök: túltápláltság, túl magas testsúly, túl kevés-, ill. túl sok eröltetett mozgás, a pajzsmirigy elégtelen müködése, kalcium ill. foszfor túladagolás, a kettö nem megfelelö aránya, különbözö belsö elválasztású mirigyek pl a mellékvese kéreg, agyalapi mirigy, hasnyálmirigy, stb. elégtelen, vagy túlzott hormon termelése, különbözö vitaminok hiánya vagy túladagolása, különös tekintettel az A és D vitamin túladagolásra.
Ezekre való tekintettel propagálja a az állattenyésztés egyéb területein évszázadok óta bevett módszerként alkalmazott szükös felnevelést, amely azt jelenti, hogy csak a növekedéshez és fejlödéshez legszükségesebb takarmányt biztosítjuk, így akadályozva a kölyök kutyák elhízását.
Ugyancsak ismerteti az ún. dogmatikusok munkáit, akik körömszakadtáig védik az örökletesség dogmáját, a saját és szövetségeseik jól felfogott érdekében. A fajtatiszta kutyák tulajdonosai és tenyésztöi az elmúlt idöszakban, több mint 40 év alatt milliárdokat kényszerültek a vizsgálatok és kiértékelések költségeire és honoráriumaira kiadni. A pénz a zsebükböl egy olyan kartell zsebébe folyik, akik érdekeltek ennek a fenntartásában.
A CSD elleni küzdelem Németországban és az egyéb kis országokban egy teljes kudarc: Még egyetlen fajtában sem sikerült szelekcióval, vagy más tenyésztési eszközzel leküzdeni. Ha esetleg egyik, vagy másik fajtánál a helyzet javult volna, a látszat csalt, és inkább egy csalóka kép volt. Vagy az egyesületek hamisították meg a statisztikát, vagy a takarmányozási- és tartási körülmények javultak.
A kutya populációkban az évtizedek óta folyó szelekcióval okozott összkár mérhetetlen és nagyrészt helyrehozhatatlan. A kezdettöl minden fajtában az állomány mintegy fele ki lett zárva a tenyésztésböl a csípö izület kis elváltozása miatt, köztük sok, egyébként elsö osztályú kutya. Ezzel szemben más hiányosságokat és valódi örökletes hibákat eltürtek, ha a csípö renden volt, ezzel sok fajtában nem-kívánatos tulajdonságok terjedtek el. Többek megfigyelése szerint összefüggés van a magas intelligencia és a csípöizületi diszplázia között, ebböl kiindulva valószinüsíthetjük, hogy sok esetben az egyes fajták elitje került kizárásra és ezzel olyan tulajdonságok, amelyek az evolúció és az újabb idök tenyészkiválasztása alapján kivánatos célt képezett a kutyáknál.
Ezzel szemben a 2000. év kezdetéig sehol a világon nem jelent meg olyan publikáció, amely a kutya csontváz betegségeinek, ezen belül a csípö izületi diszpláziájának kiküszöböléséröl, akár csak egyetlen fajtánál hírt adott volna.
Nézzük tehát magyarra, a hétköznapi kutyás nyelvre fordítva, mi következik a fentiekböl:
Az öröklésnek semmi köze a CSD-hoz, ill. maga a CSD nem öröklödik, soha, semmilyen vizsgálat, kutatás nem állapította meg, nem talált a kutya génanyagában olyan részeket, amelyek felelösek lennének a CSD átörökítéséért! Azt a dogmatikusok is elismerik, hogy a csontváz különbözö elváltozásai nem örökletesek, hanem szerzettek, egyedül a diszpláziákról állítják, hogy azok öröklödnek. Ma már odáig fejlödtek azonban, hogy azt mondják: A CSD kialakulásához az örökletes anyagban a hibás gének egész tömegének kell jelen lennie, és ezeknek a különbözö génkomplexeknek a káros hatásuk kifejtéséhez minöségileg és mennyiségileg egy küszöbértéket át kell lépnie. A klinikai és röntgenológiai CSD mentesség nem garancia az utódok mentességére. Magyarul egy mentes kutya is hordozhatná recessziven a betegséget. Ez a populáció genetikai nyelvén azt jelentené, hogy egy diszpláziás kutyának minden, de MINDEN le- és felmenö, oldalági, másod-, harmad-, sokadizigleni rokonát ki kellene zárni a tenyésztésböl. Belátható, hogy ez képtelenség!
Dr. Ian Billinghurst ausztrál állatorvos írja: A csontváz megbetegedések génei két kategóriába tartoznak: A legfontosabbak azok, amelyek közvetve hatnak. Azok a gének, amelyek közvetlenül csontváz megbetegedést okoznak viszonylag ritkák. Ténylegesen nem is vagyunk 100%-ig biztosak, hogy egyáltalán léteznek-e. A közvetve ható gének, amelyek csontváz problémákat okoznak, az alábbi tulajdonságokért felelös gének: testnagyság, túlsúly, gyors növekedés, izomszegénység, a mozgás mechanizmus hibái.
Még egy fontos érv az öröklödés ellen: az egyoldali CSD. Ha örökletes lenne, akkor a páros szerveknél egyformán kellene jelentkezzen.
Komoly módszertani felületesség, ill. hiba a CSD-vel kapcsolatban az ún. olvasztótégely efekt, ami azt jelenti, hogy a teljesen különbözö okok baleset, betegség, fejlödési rendellenesség, stb. miatt keletkezett csípö izületi elváltozásokat válogatás nélkül egy tégelybe dobják, és az öröklödésre vezetik vissza.
Mivel nem örökletes, ezért a tartási körülmények, a takarmányozás, az egészség, a mozgás optimálásával kiküszöbölhetö elméletileg a CSD.
Hogyan?
Felejtsük el az öröklödés dogmáját, hogy így felszabadítva gondolkodásunkat a végzetszerüség béklyójából, elfelejtve, hogy minden erönket és anyagi eszközeinket a szürésre, majd az azt követö szelekcióra fordítsuk, végre próbáljuk meg saját kezünkbe venni és jobbra forditani kedvenceink sorsát! A kölykök részére a fogamzástól kezdve ideális takarmányozás! Ez azt jelenti, hogy a legjobb minöségü alapanyagokból készült takarmány, amelyben a vitaminok és ásványi anyagok olyan mennyiségben, és ami sokkal fontosabb, olyan arányban és olyan formában vannak jelen, ahogy arra a kölyköknek szüksége van. (Felejtsük tehát egyszer s mindenkorra a kis és nagykanál számra adagolt kalciumot, foszfort, ásványi premixeket, vitaminozásokat, akárki javasolja is.
Amit leírsz egy hatalmas példa honi dokijainkra. Nekiesnek, mint süket a csengőnek, oszt tanulnak, gyakorolnak, pénzt zsebelnek. Szerencsére nem mind. Hiszen a másik lábat is műteni akarták, s érdekes módon az kezelésre tünetmentes lett, a csontfejlődési gondot sikerült megállítani, állapota javult. És ezért, most íme mégegy állatorvosi cikk a témából, mert azért van értelmes orvos is:
Fejlődése szempontjából a kutya életének legfontosabb szakasza az első év. Ekkor sokszorozza meg születési súlyát, fejlődik ki végleges állapotára a csont és izom rendszer, ivarilag éretté válik, és mentális állapota is kiteljesedik. Ezt a szakaszt sok tényező befolyásolja, de szűkebb értelemben genetikai és környezeti tényezők határozzák meg. A genetikai háttér determinált, megszabja az ősöktől örökölt, fajtára jellemző jegyeket (méret, színezet, külalak, súly, stb.), ennek megjelenését (manifestációját) nem lehet befolyásolni. Viszont számos tényező, - amit környezeti hatásnak is nevezhetünk-, befolyásolja az állat életét, növekedését, fejlődését, és amely alakítható, valamint megalapozza az állat további életminőségét, egészségi állapotát. Ilyen tényező a takarmány, a tartási körülmény, az állat terhelése, stb. A tulajdonosok sok esetben nem is tudják, hogy a rosszul megválasztott etetési technika, az erős fizikai megterhelés, vagy a helytelen nevelés mennyire befolyásolja az állat fejlődését, és milyen maradandó károsodásokat okozhat.
A legtöbb egészségügyi problémát az ebek csontrendszerében észlelünk, ezek jelentkezhetnek kizárólag idős korban, vagy akár már a fiatal egyedeken. A csontváz alakulása, változása állandó folyamat, végleges formáját csak egy éves kor után éri el. A növekedési fázisban lassanként épülnek be és mosódnak ki az ásványi anyagok (pl. kálcium, magnézium, foszfor). Ebben a periódusban a szervrendszer nagyon érzékeny, és ha nem megfelelő környezeti hatások érik, akkor megbetegszik. Természetesen különbséget kell tenni kis- és nagytestű kutyák között, hiszen a nagy növekedési eréllyel rendelkező fajták csontrendszeri elváltozásai jóval gyakoribbak, mint a kistestűeké. Az egyik leggyakoribb betegség növendék kutyák körében az osteochondrosis szindróma. Oly mértékben gyakori a nagyméretű fajtáknál (pl. németjuhász, berni pásztorkutya, dogok, újfullandi, stb.), hogy örökletesnek tekintik, a kifejlődés természetes, elkerülhetetlen velejárójának tartják. Ez az esetek 98%-ban nem igaz, tulajdonképpen megelőzhető! A mozgászavar vagy csont-deformálódás akkor alakul ki, ha az állatot életének első 6-8 hónapjában rosszul táplálják. Egyaránt fontos a felkínált étel minősége, mennyisége, összetétele és gyakorisága. Általános hiba az ebek túletetése, és az emiatt kialakuló erőltetett növekedés következtében létre jöhet az epiphysisealis porcszövet megbetegedése. Természetesen nehéz megmondani, mennyi pontosan az állat optimális adagja, de a túletetés főbb okai a következők: a mértéktelen étvágy és a falánkság, amely főleg a vadászkutyákra jellemző. Saját maguk nem tudnak határt szabni étvágyuknak, szó szerint halálra, vagy legalább is rosszullétig képesek enni. Ez a tulajdonságuk genetikailag determinált, nehéz őket leszoktatni az állandó evési kényszerről, de a gazdi feladata a mértéktartás. Étvágyukat fokozza a tápok, konzervek ízletessége, viszont az alapvető hibát ott követik el a tulajdonosok, ha folyamatosan előtte hagyják az ételt, és ezzel hozzájárulnak az ad libitum (korlátlan) etetéshez. Ebben az esetben az állat sokszor csak unalomból eszik. Leghelyesebb technika az, ha korának megfelelő gyakorisággal kínáljuk az ételt, 15 perc után a megmaradt takarmányt elvesszük előle, és a következő etetésig nem kap semmit. Ezzel nem csak a túletetést, hanem a válogatás esélyét is megvonjuk az ebtől. Az is számít, mivel kínálják kedvencüket, fontos a takarmány energia tartalma és összetétele egyaránt. Minden esetben kerülni kell a nagy energia tartalmú és magas fehérje szintű takarmányokat.
A növekedés szempontjából legkritikusabb időszak az állat életének első 6 hónapja, az ekkor elkövetett takarmányozási hibák miatt kialakuló csontfejlődési rendellenességek sokszor visszafordíthatatlanok, és a kutya további életét folyamatosan végigkísérő mozgásszervi problémát okoznak. A betegség első tünetei már 2. hónapos korban jelentkezhetnek, de nagy átlagban 3-6. hónaposan érkeznek a fiatal ebek tipikus tünetekkel az állatorvosi rendelőbe. A szimptómák - az állat bágyadt, étvágytalan, kevesebbet, vagy egyáltalán nem játszik - általában jellegtelenek, ezért is nehéz felismerni ideje korán a betegséget. Az alomból később elhozott kiskutya esetén az új tulajdonos ezeket a tüneteket a megváltozott környezetnek tulajdonítja, és nem tartja nagy jelentőségűnek. Pár napon belül állapota javulni látszik, de a problémák később visszatérnek. Súlyosabb esetben lázas lesz, akár 41 fok, mozgásképtelenség, vagy nehéz mozgás, sántaság jelentkezik. Az állat végtagja nyomásra érzékeny alsó vége duzzadt, meleg. Ha a gyulladás huzamosabb ideig fennáll, akkor a láb torzul, ún. X láb alakul ki. Mind a mellső, mind a hátsó lábon észrevehető, hogy a szalagok megnyúlása miatt a lábszár és alkar csontjai közelebb kerülnek a talajhoz, a földdel érintkező terület megnagyobbodik, medvetalp kinézetűvé válnak a végtagok. Az izületek duzzadtak, és az eltérés már RTG felvételen is megfigyelhető. A könyökizületi artrózis kialakulásának gyakori oka a kölyökkori helytelen táplálás eredménye lehet.
Természetesen nem csak a végtagokat érintheti elváltozás, hanem az ebek gerincét is. A korán jelentkező gerincfájdalom oka az esetek legnagyobb részében a rossz fejlődésnek köszönhető. Ilyen jellegű betegségre hajlamos fajtáknál, mint pl. dobermann, tacskó, labrador, masztiff, stb. a gerincbénulás oka a nem megfelelő takarmányra vezethető vissza.
A tudomány mai állása szerint a rettegett csípőizületi displasia kialakulása szintén a túletetésre vezethető vissza. Természetesen ennél a betegségnél is beszélnünk kell fajtadiszpozícióról, olyan kutyáknál jelentkezik, amelyek nagytestűek és hosszabb végtaggal rendelkeznek (németjuhász, golden retriver, labrador, stb,). A genetika sokban befolyásolja a displasia megjelenését, ezért tenyésztés előtt ajánlott szűrővizsgálatot végezni a szülőknél. Azonban az, hogy a betegség tünetei megjelennek-e az állaton, vagy sem (sántikálás, csökkent fizikai terhelhetőség, farizom sorvadása) az esetek 90%-ban a fiatal korban történő helytelen táplálási módtól függ. Bár a RTG felvételen rossz csípőalakulás látható, viszont csökkentett energia és fehérje tartalmú takarmányon tartják, akkor akár élete végéig tünetmentes lehet a kutya. Természetesen a csontok egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen az is, hogy az első 8 hónapban az állat ne legyen kitéve erős fizikai megterhelésnek pl. vadászat, hosszabb, erőltetett tempójú futás.
A betegség kezelése elsősorban a megelőzésben rejlik. Korlátozni kell a táplálék mennyiségét, tilos mértéktelenül etetni! Fontos a helyes vitamin, makro- és mikroelem ellátás, ezekkel való túletetés ugyanolyan hiba, mint hiánya. Az energia és fehérje szükséglet megállapítása érdekében érdemes kikérni szakember véleményét, és a mozgatáshoz, erős fizikai megterheléshez való szoktatást csak 8 hónapos kor után lehet elkezdeni.
A kialakuló betegség kezelése csak tüneti, gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók adhatók (csak állatgyógyászati készítmények!!!), de szigorú diétával az állapot fenntartható, sőt a tünetek csökkenthetőek.
Különösen oda kell figyelni a nagytestű fajták növendékeinek táplálására. Ezeknél a fajtáknál a tenyésztés gyakran a minél nagyobb felnőttkori testméret elérésére irányult. A nagy testméret és az ehhez szükséges rendkívül gyors növekedési ütem miatt azonban, sokkal nagyobb a kockázata a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának a növekedés rendkívül gyors és intenzív időszaka alatt. Nem a genetikailag determinált, nagy növekedési sebesség káros a kutyára, hanem a minél nagyobb testméret elérésére irányuló, összetevőkben túladagolt etetési módok a veszélyesek. Közismert, hogy a nagytestű fajtákban nagyobb arányban fordulnak elő az olyan csontrendszeri megbetegedések, mint a hipertrofiás oszteodisztrofia, az oszteokondrozis, a csípő ízületi diszplázia stb. Ezek a betegségek főleg akkor jelentkeznek a növendék kutyákban, ha a genetikailag meghatározott méretek elérése vagy meghaladása érdekében túletetik azokat. A nagytestű fajták növekedéssel összefüggő csontrendszeri betegségeinek csökkentésében ezért fontos szerepe van a helyes táplálásnak.
A hipertrofiás oszteodisztrofia ( HOD), csont anyagcsereforgalmi betegség, a gyors növekedési fázis során (3-6 hónapos korban) jelentkezik. Étvágytalanság, láz, sántaság figyelhető meg, az ízületek melegek fájdalmasak, duzzadtak. Az elváltozás főleg a lábtő, a könyök és térd ízületeknél jelentkezik. A röntgenfelvételen a metafizis megvastagodása és szabálytalan periosztális új csont képződés látható.
Oszteokondrózis (OC) során fájdalmasak, duzzadtak az ízületek, sántaság jelentkezik. A betegség multifaktoriális, kialakulásában fontos szerepe van a növekedés során a táplálásnak. Az ízületi porc károsodása a gyenge szubkondrális csontszövet következménye, mely nem képes megfelelően ellátni a porcot. Ennek eredményeképpen a fejlődésben lévő ízületi porc kondrocitáinak funkciója és metabolizmusa károsodik másodlagosan.
Kutyák csípő ízületi diszpláziája (HD) kialakulása során a coxo-femorális ízületet rögzítő lágy szövetek erőssége és a súlygyarapodás következtében kialakuló erő közötti egyensúly felborul, melynek következtében inkongruencia alakul ki a combcsont feje és az acetabulum között. Az ízület deformálódik, az acetabulum sekély lesz, a combcsont feje ellaposodik, ennek eredményeképpen oszteoartritisz alakul ki, melynek később súlyos következményei lehetnek. A betegségek kialakulásában fontos szerepe van más tényezőknek is, mint pl. a táplálkozásnak. A nagytestű fajtáknál megfigyelt gyakoribb előfordulás, a táplálkozási tényezők fokozottabb jelentőségét jelzi ezeknél a fajtáknál. Az egyik leggyakoribb téves felfogás az, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápok túl sok fehérjét tartalmaznak, mely túl gyors növekedést eredményez. Ezt a feltételezést a későbbi kutatások nem erősítették meg. Nem találtak összefüggést a fehérjetartalom és a kálcium anyagcsere ill. a csontfejlődés között. Ma már köztudott, hogy a nagy fehérjetartalom nem befolyásolja károsan a csontfejlődést.
A fehérje túletetéssel kapcsolatos tévhit feltehetőleg a túlzott energia bevitellel kapcsolatos. A fehérjeszint emeléssel megnő a táp energia tartalma is. Az emelt energia bevitel pedig jelentősen megnöveli a csontfejlődési betegségek előfordulását. A kísérleti etetések során ad libitum etetett nagy testű kutyákban gyakrabban fordultak elő csontfejlődési rendellenességek, mint a csökkentett energia tartalmú adagokkal etetett csoportban. A fokozott energia bevitel vékonyabb szubkondrális csontszövetet eredményez, mely kevésbé tudja ellátni a fejlődő ízületi porcot, valamint a gyors súlygyarapodás fokozottan terheli a még gyenge, fejlődő ízületi porcot. A fokozott energia bevitel fokozza a növekedés ütemét, ezáltal a testtömeget. Ez megelőzhető a növekedés során az energia bevitel korlátozásával. A táplálék kálcium tartalma jelentősen befolyásolja a csontrendszer fejlődését. A magas kálcium bevitel hatással van a homeosztázisra, befolyásolja a hormonális szabályozást. Ennek következtében hiperkalcémia, hipofoszfatémia alakul ki, a mellék pajzsmirigy működésének csökkenése, a pajzsmirigy C-sejt aktivitásának fokozódása jelentkezik. Az oszteoblast aktivitás fokozódik, az oszteoklast aktivitás csökken, megnő a csontok kálcium tartalma. Ezek alapján megállapítható, hogy a kálcium túladagolás káros a nagytestű kutyák csontrendszerének fejlődésére. A fenti folyamat hátterében a kutyák kálciumfelvételének bélbeli szabályozása áll. A magas kálcium tartalmú táplálék etetése esetén a kutya nem tudja csökkenteni a felesleges kálcium felszívódást, ilyenkor a kálcium jelentős passzív transzportja következik be. Alacsony kálcium tartalmú táplálék etetése esetén azonban, fokozódik a kálcium felszívódás a bélből. Ilyenkor a bevitt kálcium akár 90 %-a is felszívódhat, tehát a kutya jobban tud védekezni a kálcium hiány , mint a kálcium túladagolás ellen.
A kutyák fejlődését befolyásolja a táplálékban a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya is. Az a táplék kedvezőbb a nagytestű fajták számára, mely alacsonyabb energia tartalmú, kálcium és foszfor tartalma csökkentett, fehérje tartalma - a kistestű kutyák táplálékához képest - mérsékelt, így biztosítja a nagytestű kutyák legoptimálisabb növekedését.
A kondroprotektív összetevők - mint a chondroitin szulfát, glükózamin- etetése segítheti az ízületek egészséges fejlődését. A glükózamin a természetben előforduló amino-cukor, mely a glükózaminoglikánok diszacharid részének felépítésében vesz részt. Emberekben a glükózamin-szulfát 90 % -ban felszívódik és 26 %-ban hasznosul a szervezetben. Más kutatások igazolták, hogy a glükózamin pharmakokinetikája emberben és kutyában megegyezik In vitro kísérletek azt igazolják, hogy a glükózamin stimulálja a collagén és proteoglikán termelést. A chondroitin-szulfát egy olyan glükózaminoglikán, melynek a 4. vagy a 6. szénatomján szulfát csoport kötődik. A növekedésben lévő porcban a szulfátot a 4 szénatomon kötő chondroitin szulfát van túlsúlyban, de a kor előrehaladtával ennek termelődése csökken, és más glükózaminoglikánok termelődése fokozódik. A chondroitin szulfát kétféleképpen biztosítja az ízület védelmét: gátolja a trombus képződést a hajszálerekben, valamint gátolja a metalloproteaz aktivitását. A chondroitin szulfát és glükózamin adagolásakor kutyákban fokozódik a bioszintézis, és csökken a protelitikus degradáció.
Összefoglalva megállapítható, hogy a nagytestű kutyák növekedése során a táplálék helyes kiválasztásával a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata csökkenthető. A csontos váz egészséges fejlődése érdekében a legkedvezőbb táplálék 26 %, állati eredetű fehérjét, 0,8 % kálciumot és 0,67% foszfort tartalmaz, valamint csökkentett az energia tartalma (14 % zsír). A csökkentett energiatartalom lassítja a növekedés ütemét, de biztosítja a genetikailag meghatározott testméret elérését, a csont fejlődési rendellenességek kialakulása nélkül. Az ásványi kiegészítés károsan befolyásolja a csontok fejlődését. Az utóbbi időben előtérbe került a kondroprotektív összetevők alkalmazása a klinikumban, melyekről kisérletesen kimutatták, hogy fiatal korban segíthetik az ízületek egészséges fejlődését, a további élet során pedig az ízületek működését."
Fenti szakcikk kíválóan leírja a condroitin és glükozamin szerepét, és a helyes táplálást. Az általam ismert, és nagyra tartott, a nagytestű és különösen a fundi fejlődését ismerő állatorvosok szinte egyöntetűen osztják a fentieket. A fajta eleve lazább ízületi szalagokkal rendelkezik, ugyanúgy, mint a nagytestű, nagytermetű és nehéz csontozatú fajták, s a fentiek alapján a condroitin és glükozamin pótlása elengedhetetlen. Az UltraSpur igazoltan jó a fajtánál, ugyanis a "tesztelése" egyik fajtája maga a fundi volt! Személyesen ismerem az állatorvost, aki elsőként tesztelte itthon. De, az UltraSpur csak akkor ér valamit, ha mellette a kutya helyesen van táplálva! Helytelen táplálás és tartás esetén kastélytűzre egy vödör víz.
Én a Condrosulf nevű tablettát használtam idős, 12 éves szukámnál, (nehezen kelt fel, mereven mozgott már) 2 hét után beolajozottan, fiatalkori mozgását idézte.
És még egy tapasztalatom. Nem a testsúly önmagában a gond (elhízás), hanem a saját tömeghez mért gyengébb csontozat. Így elengedhetetlen a napi kontroll, és elengedhetetlen a jó gazda szeme. örömmel beszélgetek erről a témáról!
Ha aznap délután,még sötétedés előtt kiviszed, vagy a szüleid kiviszik egy nagy sétára,és játszotok vele,tuti,hogy nem lesz gond vele este,hiszen jól fog neki esni egy hatalmas szundi a kimerítő séta után:) Ami a megfázást illeti,ne hagyj neki kint vizet ,és nincs meg a veszélye,hogy igyon belőle. Mivel írtad,hogy bent is szokott lenni,adjatok neki bent vizet,és az garantáltan nem lesz hideg. Nem fontos rögtön gyógyszeres megolást alkalmazni szerintem...
Mi a neve annak a nyugtatónak, amit szilveszterkor szoktak adni a kutyusoknak? Valószínű, hogy nem leszek itthon, így anyuékra fog maradni a Bobesz! Tavaly nagyon be volt szarva szegény és ki-be futkározottt a lakásból mikor épp kimentünk éjszaka, aztén a jéghideg vízből jót lafatyolt és jól megfázott a torka! Ezt szeretném idén elkerülni! Vagy, hogy oldjam meg?
Szia! Az UltraSpurt csak dícsérni tudom. Kutyusom sántítgatott, egyik mellső lábára megoperálták, a doki a másikat is meg akarta. Járt hozzánk fiziós is, jót tett neki, de szerintem attól javult meg, hogy sokáig szedte az UltraSpurt. Most már egyáltalán nem sántít. Nekem is egy fundis gazdi ajánlotta, kiváló!
Lorka kívánom hogy jó helyük legyen. A leinformálhatósággal amúgy egyetértek, jó tudni hogy hogy vannak a blökik. Én megpróbálom nem zaklatni az új gazdikat, pedig tép a vágy hogy érdeklődjem. Persze mondták hogy nyugodtan hívhatom őket, de nem is tudom...már nem én vagyok a gazdija, hoztam egy döntést hogy neki jobb legyen, nincs jogom beleszólni, bár nem is azért hívnám. Kétség kívül jobb gazdik nálam. Tudom, Nálad más az oka az elválásnak de részben együttérzek. Bárhogy is, szomorú odaadni másnak. De az én esetemben ezzel Lédának tettem jót...
Ebadó...felháborító...nincs elég kóbor eb???? Vicc ami itt folyik, hogy adó adó hátán és már épp csak vécérejárási adót nem találtak még ki. Bár, ha így haladunk tán azt is bevezetik.
Tudom hogy ha egyszer odaadom másik gazdinak a kölyköket már nem az enyémek, de mindig is megpróbáltam erre odafigyelni hogy kereskedőknek soha nem adtam kölyköt és nem is fogok.
Az én lelkivilágom akkor nyugodt ha pontosan tudom hogy a kölyök hová került és ha időm engedi esetleg meg is tudom látogatni.
Olvastam hogy meg kellett válnod a kutyusodtól ,elég nehéz szerintem egy ilyen döntést meghozni,de ha jó és szerető gazdihoz kerül a kutyus ,az ő érdekeit nézve jobb lesz neki.
Úgy néz ki hogy sikerült nekik gazdit találni,de még nem fixáltuk le teljesen.
Ha össze jön remélhetőleg arany életük lesz egy kislány mellett:-)
Most nézem, hogy Győri, vagy Győr környéki vagy. Én Győrzámolyon lakom. Egyszer összefuthatnánk egy kis Fundis eszmecserére:) Irhatsz privátban is. kadlerkata@yahoo.co.uk
Az én véleményem is az, hogy csak pénzbeszedés! Az oké, hogy az önkormányzat dönti el, hog kiveti-e...Anyukám a helyi ált iskolában dolgozik (nem tanár) és pont tegnap mondta, hogy már a nekik járó kajajegyet nem tudja kifizetni az önkormányzat mert annyira taccson van! Gondolom nem egy ilyen önkormányzat van. Ezért sajnos véleményem szerint nagyon sok faluban be fogják vezetni! Vezessék, ha már törvénbe foglalták, leszarom, kinyögjük még azt is valahogy! De nem tudom melyikőtök írta, hogy ez is csak a feneketen zsákba megy az már télleg abszurd és igaz is! Mert ebből a pénzből lehetne mondjuk ilyen kutyás "játszóteret" létrehozni, ahova viszik az emberek a kutyákat! Győrben 1 szem ilyet láttam eddig és mindig tele van kutyusokkkal! És a " játszótér" környékén nem sikerült belelépnem még 1 szem aknában sem mert mindenki oda viszi a kutyusát és ki van készítve a zacsi a cuccnak és összeszedik! Pl ha ilyenre fordítanák ezt a pénzt teljesen megérteném, de sajna nem ilyenek lesznek!
Azzal értenék teljesen egyet, hogy tegyék kötelezővé a chippet és legalább sok ember megtalálná az elkóborolt kutyusát akit várnak haza!
Amúgy itt a környékünkön inkább rengeteg cica van...cicaadó?????? nah mindegy...ez van ezt kell lenyelnünk és le is fogjuk!!
Viszont a tenyésztőket és azokat akiknek sok kutyusa van és törődnek is velük azokat per pill ebben a helyzetben nem irigylem!
Az ebadó nálam is kiverte a biztosítékot. Az első gondolat ami egy értelmes ember fejében megfordul, hogy a "Juliska néni" a falu széllén, akinek a kutyája csak azért van, hogy legyen, és évi több tucat kölyköt hoz a világra, mert ugye az ivartalanítás a falu széllén nem módi, meg amúgyse költene rá egy petákot sem, az valyon mit fog csinálni a kutyájával? A válasz egyértelmű: vagy szélnek ereszti, had mennyen, aztán majdcsak lesz vele valami, vagy agyonüti. Ennek a döntésnek egyetlen egy eredménye lesz, hogy a menhelyek zsúfolásig meg fognak telni kutyákkal. Nem mintha most nem lennének tele.
A másik érdekes dolog ezzel kapcsolatban, hogy ki fogja eldönteni, hogy egy kutya veszélyes e, vagy sem. És ki fogja leellenőrizni, hogy a kutyák chippezettek, ivartalanítottak e? Nálunk csak az utcában van legalább húsz kutya. Lesz erre egy külön ember akinek ez a munkálya?
És félreértés ne essék, be fogom fizetni az ebadót, ha kivetik ránk, de azt hiszem nem is velem, és a hozzám hasonló kutyatartóknak fog ez gondot okozni.
Már csak abban bízom - hogy ha jól értettem, akkor az önkormányzat dönti el, hogy használja e az ebadót, vagy sem - hogy a legtöbb önkormányzat ésszel fog cselekedni.
Ilyenkor mindig rájövök, hogy milyen elmaradottak is vagyunk kutyatartás terén. És ez szemmel láthatóan nem fog egyhamar változni.
Ez ugyanaz, mint a kéménysöprési díj, alias kéményadó. Minden évben perkálunk, oszt visszafele semmi.
Idei sztorim: fiam eskövője előtti csütörtökön - szeptemberben - megjelent a szerencsehozó emberke, mondván sepergélne. Hajam égnek, lóvé neki..oszt mondta, jön később sepergélni, nősüljön a gyerek.
Október 2. péntekjén óbégat, kimegyek, mondja sepergélne. Ember??? Vasárnap a falu bucsuja, kölkeim végre egybegyűlnek, végre ragyog a ház..most?? Ja, akkor elmegy.... Mindehhez tudni kell, hogy a szomszéd faluban lakik, pontosan tudja, hogy bucsu előtt mindenki elzavarja...me'hogy már nagyot takarított... Egyszer vesse ide a július, ki nem jön a kéményből az tuti:)
Na, ilyen az "ebrendészeti hozzájárulásnak" álcázott pízgyűjtés is. Velemkorúak tán emlékeznek az első ebadóra. Ha addig ezrekben lehetett mérni a kidobott, hontalan kutyát, na utána százezrekben... A második kísérlet a veszettségoltásba ágyazott lóvélenyúlás volt...azokban az években a fele kutya tuti nem lett beoltatva...
Értelme? Szerintem semmi... Mert aki fizetni fog az nem ebrendészeti eset, aki meg nem, az úgyis szélnekereszti ismét házőrzőjét...pláne nem fogja ivartalaníttatni meg chippeztetni. Vagy csak nem fizet...oszt egyéb adók formájában rácuccolják, és ekkor ereszti szélnek...
És a fizetők pénzéből pátyolgatják, menhelyezik, chippeztetik és ivartalanítják a begyűjtötteket? Túrókat, ez is megy a feneketlen kalapba. Én inkább kötelezővé tenném full a regisztrált chippet, oszt megbüntetném a szélnek eresztett, kárt okozó, játszótérre szaró kutyák valós gazdáit. Pár munkahely is teremtődne....
Balázs fiam szavai: "Anya, hogy jön ahhoz az állam, hogy az ember leadózott pénzén vett vagy ajándékba kapott hobbyállatát megadóztassa? Ezen az alapon lesz hörcsögadó, macskaadó, galambadó is...??"
Komolyan mondom, nem mertem erre válaszolni...én "csak" kutyás vagyok...
És számtalan 50 000,-Ft alatti kisnyugdíjas egyetlen társa a kutya. Sok fogyatékos gyerek és felnőtt legnagyobb öröme egy kutya...Ez nekem így érthetetlen döntés...és felelőtlen is. Remélem az önkormányzatoknál lesz gondolkodó ember is...
Azt szeretném kérdezni Tőletek,hogy kutyusotok milyen porcerősítőt kap,ha kap, illetve mi a véleményetek ( akár tapasztalat alapján is ) az Ultra Spur -ról??
Segítő válaszaitokat előre is köszi!
Ui.: Kornél, a Páromnak 9 kutyusa van...:):):) már várjuk az adózás lehetőségét...
Nem tudom emlékeztek-e rám, rég jártam erte. Sajnos a fundi keverékem is itt hagyott 2hónapja, egy héttel a kisfiam születése elött:(( Van egy bernáthegyink,nagyon magányos így egyedül,még bújósabb mint e ddig. Szeretnénk mellé egy fundit, kisfiam sem nôhet fel nélküle.
Elvileg, gyakorlatban 2013-tól lesz. Önkormányzat szedi majd. Minket nem érint, mert addigra mindkettő ivartalanitva lesz. Sajnos sok olyan dolog történik most az országban, amitől borsodzik a hátam.....
Csak egy észrevétel: ha odaadod a fundid valakinek, ők már nem a tieid. :(
Nekem is oda kellett adnom a 3éves kutyusomat, alább olvashatod. Nagyon jó helyre került (mi ingyen adtuk, így gyorsan elvitték) és évi 1 képet kértem meg levelet róla. Remélem Ti is hasonló jó helyet találtok, mint mi. Sajnálom hoy meg kell válnod tőlük. :(
Él és virul már a rossz táp helyett a szokásos tápot kapja!!!! Mostanában új helyet talált a lakásban méghozzá a lépcsőfordulóban alszik állandó jelleggel:)
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy hol tudnék vásárolni újfoundlandi kiskutyát megfelelő minőségben és megfelelő áron. A kiskutyák családi kedvencnek kellenek, gyerekek mellé is.
Először is, szerintem is helyesen cselekedtél,mert így a pici lányodat is biztonságban tudhatod,és Lédának is jobb helye lesz,többet fognak tudni vele foglalkozni! :)
Másodsorban pedig gondold magad Öcsi helyébe...elveszik tőled a társadat....Nem tudod miért,nem érted mi miért van,csak azon kapod magad,hogy egyedül maradsz...a barátod, a társad nélkül... Adj neki időt,biztosan nagyon hiányzik neki Léda!:(:( Az,hogy most ez depresszióhoz vezehet-e... én szakértő nem vagyok,csak következtetni tudok. Nálunk mikor még a vizsla kutyusom volt,és akkor apukám volt a falkavezért,mikor elutazott egy pár napra,a kutya addig nem evett,szó szerint lelkibeteg lett,hogy nincs mellette a gazdi... Próbáljátok meg elterelni a figyelmét,és sokat vele lenni,hogy ne érezze annyira Léda ürességét! Remélem hamar megérti,hogy ő már nem jön vissza. írtál egy új barátról,hogy szeretnétek mellé egy másik kutyust,hogy ne legyen egyedül. Szerintem minél hamarabb jó lenne,hogy kevés legyen az egyedül eltöltött idő.?! Remélem megoldódik minden probléma,és Léda is boldog életet fog élni az új helyén:)
Köszönöm. :) Valószínűleg mi voltunk az oka a kialakult helyzetnek, ezt az új gazdival meg is beszéltük. Ugyanis míg Öcsi éjjel-nappal kint lehetett, Léda nem. Azt mondta ez bizony okozhatott sok problémát, többek között lehet hogy a soványság hátterében is ez áll. Azaz lelki okok. Ma evett reggel, délben és este is. Attól féltek, az étvágyával lesz baj, de nem. Hízeleg nekik, szóval valószínűleg hamar megszereti az új helyét. Az ottani kutyákkal még csak ismerkedik, nem engedték össze őket hogy szokják egymás közelségét. Az új gazdi előtt pedig le a kalappal, bárcsak minden gazdi ilyen lenne. Én is megfogadtam hogy Öcsire sokkal jobban figyelek ezentúl. Itt nagyon sok jó gazdi van, de teljesen más személyesen tapasztalni ezeket a dolgokat. Nekem első kutyáim Léda és Öcsi és már tudom hogy sok dolgot nem jól tettem, tettünk. Pedig nagyon szeretjük őket, Lédát is, őt ezért is adtuk oda. Próbálok tanulni a hibáimból és őszintén remélem hogy az új helyen meghízik és összeszedi magát. A viselkedése úgy tudom máris jobb, pedig még csak 1 napja lakik ott. Borzasztó a tudat, hogy esetleg mi okoztuk ezt a soványságot és hiperaktivitást...de ugye ilyen is van sajnos), szerencsére ez a történet jól végződött. Mindenesetre nagyon köszönöm a sok-sok tanácsot és biztatást. Még biztos jövök mesélni róla és persze Öcsiről is. A kennel mellett feküdt egész nap. Okozhat nála depressziót az ilyesmi?
Nagyon nehéz egy ilyen döntés...és nagyon nehéz megtenni.
Te hoztál egy döntést, megtetted, és vállalod. Hogy jó vagy rossz ... ki tudja. Ha a dilis kutyóval kudarcot vallott gazdiként nézed, rossz. Ha a gyermekét féltő anya szemével, akkor jó. Igazán az a tragédia, hogy az újfoundlandi - mint fajta - nem adhatna ilyen kettős nézőpontot. Léda mégis ezt tette, így hoznod kellett egy döntést. Emberként ez a dolgunk...köszönöm, hogy megosztottad.
