Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
forezi kopasznyakú (TA-nu du Forez): a francia Forez síkságon terjedt el először ez a dr. Henri Calemard nevéhez fűződő házityúkfajta, mely csak fehér színben elfogadott. Érdekes, hogy más kopasznyakúakkal ellentétben itt a nyak közepe tollakkal fedett. Az is kiderült, hogy a homozigóta erdélyi és az angol kopasznyakúval szemben itt heterozigóta tulajdonságról van szó.
A csupasz nyak, az arci rész és a feji bőrfüggelékek élénk vörösek, beleértve a egyszerű fűrésztarajt is.
A hát széles, hátrafelé issé lejt. A mell széles és mély.
Strapabíró, igénytelen fajta, nem véletlenül terjedt el széles körben a parasztgazdaságokban. A kakas 3-3,5, a tyúk 2,3- 2,8 kg-os. A tojása enyhén színezett, a súlya 65-80 g/db.
Tenyésztése egyszerű, ezért jó szívvel ajánlják minden kezdőnek.
ardenneki házityúk (Ardennaise et Sans-Queue des Ardennes)
barbezieux
berry-i fekete tyúk (Noire du Berry) bourbonnaise bourbourgi (La poule Bourbourg)
bressei gall tyúk (La Bresse Gauloise) caumont caussade
10. challansi fekete (Noire de Challans) charollaisi tyúk (Charollaise)
challansi fekete (Poule de Challans)
crevecoeur
contresi tyúk cotentine (La poule Cotentin)
elzászi tyúk (Poule d ' Alsace)
estairesi tyúk (La poule d’Estaires)
északi viador (Combattant du Nord)
faverolles (Faverolles Claire)
20. flandriai kendermagos (Coucou des Flandres)
forezi kopasznyakú (TA-nu du Forez)
francia kendermagos (Coucou de France) gasconne-i tyúk v. D’Artagnan (La poule de Gasconne) gatinais-i tyúk (Gâtinaise) gall arany kakas (Gauloise dorée) gournay-i csirke (Gournay) hergniesi szürke csirke (Hergnies) hudáni tyúk (Houdan) janzéi tyúk (Janzé)
30. kurtalábú tyúk (Courtes-Pattes) la fléche tyúk (La Flèche) landeszi tyúk (Landaise) Le Mans-i tyúk (Le Mans)
francia kendermagos (Coucou de France):Belgium flandrai részén és a szomszédos francia területeken elterjedt, közepes méretű, finom csontozatú, zömök francia házityúkfajta.
aromaterápia: a növények közül számos tartalmaz olyan hatóanyagot, amelyek használhatók a gyógyászatban, ill. a betegségmegelőzésben Az ilyesfajta hatóanyagok egy nagy csoportját alkotják a vízben nem, csak alkoholban, éterben (az egészségre aggályos oldószereket nem számítva) oldódó illóolajok. Ezek leggyakrabban belélegeztetés útján fejtik ki hatásukat és az eljárást - mely során beviszik a hatóanyagot – aromaterápiának nevezzük.
A galambászok világszerte klb. illóolajokat alkalmaznak az állomány egészségének fenntartásához.
Íme néhány növény ill. illóolaj, amely az aromaterápia során számításba vehető:
iráni bütykös galamb (Иранские "Щекатые"): Irán és Afganisztán a kitenyésztési helye ennek a sajátos rajzolatú házigalambnak, mely alapvetően fehér tollazatú, de a fejen és főként a szárnyon szabálytalan foltok formájában jelentkezik a kísérőszín (fekete, sárga, piros, kék-szürke). Különsen értékesnek tartják azokat a példányokat, amelyeknél az arci rész, a homlok, az áll színes.
A neve arra a kicsiny fésűre utal, mely mintegy bütyök mutatkozik a tarkón. Rögtön tegyük hozzá, vannak simafejű példányok.
Kicsiny fej, közepes méretű szem, sötét írisz, fehér szemhéj, felül fehér, alul feketecsőrkáva jellemzi. A nyak közepes méretű, alacsony állású mell, 12-14 tollból álló farok mellett. A láb kisebb-nagyobb mértékben tollal fedett.
A fajta híresen jó repülő, hosszan és szépen hasítja a levegőt. Rendkívüli magaságba képes emelkedni, egyre feljebb és feljebb köröz, végül eltűnik a szem elől. Nem ritka a 8 órás repülés, sőt, előfordul, hogy éjszaka is szárnyal mértek más 20 óránál hosszabb repidőt is. http://rus1047.narod.ru/porodi/description.htm
horgascsőrű kacsa (Hook-bill Duck): a házikacsa régi-régi fajtája. Az ezredfordulóra már nagyon ritka, a becslések szerint mindössze 200-300 példány lehetett az egész világon (a franciáknál, a németeknél, Belgiumban és az USA-ban). A megmentése érdekében összefogott egy kis csapat (Hook Billed Ducks program in Europe), s próbálják fenntartani az állományt.
Nemrégiben volt szerencsém találkozni eggyel! Mondhatom, hogy lenyűgögő élmény volt! Én el is mentem volna mellette, pedig a lábamtól mintegy fél méterre himbálózott, mint valami pókhálóba lakadt madártoll, olyan látványt nyújtott. Kisfiam szólt rám, hogy anya, nézd! -én csak akkor vettem észre, hogy annak a tollnak van lába, és feje is, amit a magasba emelt, és úgy ringatta a testét. Mindez a nádas előtt 1 méternyire....korábban még sosem láttam hasonlsót sem.
flandriai kendermagos (La coucou de Flandre): rövid lábak mellett átlagon felüli nagyság, robusztus testalkat, mégis kecsesség és végtelen elegáncia jellemzi ezt a francia házityúkfajtát.
A fülfolt és a közepes méretű fej bőrfüggelékei pirosak.
A szárny szorosan tapad a nagy, mély mellkasú testhez.
A kakas (2,5-3,5 kg – 60-65 cm magasság) kevély tartása mellett sem mondható agresszívnek. A kendermagos tollazat színe világosabb, mint a tyúké (2-2,5 kg - 40-45 cm). Ez alapján már kisebb korában szét lehet az ivarokat válogatni.
A fajta gyors növekedési erélyű, kiváló húsformákat mutat, igénytelen és a betegségekkel szemben ellenálló.
foresti kacsa (Forest duck): ne tévesszen meg senkit a név. E házikacsa-fajtának semmi köze a fákhoz. Több, mint 100 évvel ezelőtt egy a belga Vorst városkában élő, Herman Bertrand nevezetű állattenyésztő tűzte ki célul, hogy kitenyészt egy kék tollazatú, díszes és ugyanakkor jó húsformákat mutató kacsát. A munkáját siker koronázta, de a fajta nem az általa adott néven (Anas bertrandi) vált ismertté, hanem a településről (Vorst franciául Forest) ahonnan útnak indult. Már az első bemutatón, Brüsszelben, 1905-ben óriási feltűnést keltett, majd 19 év múlva a londoni Crystal Palace-ban is méltán aratott babérokat. Amikor a szentpétervári városi tanács rendelt a parkjaik színesítésére forest kacsát, kitört az őrület, de a II. vh. derékba törte az irigylésre méltó karriert.
A fajta igénytelen, a tojója gondos anya, a kicsik gyors növekedésűek. Jó húsformékat mutat és a gácsér elérheti a 3 kilót.
Ami a legfeltűnőbb a küllemében, az a kék csőr. A fehér változaton ez különösen jól mutat. A lábak is sötétek.
Ismeretes kék, gyöngyház-szürke, gyöngyház-szürkefűzős, csokoládé, fekete és fehér színben.
Sajnos mára rendkívül ritka védendő fajta lett, félő, hogy kipusztul
fahéj pocgém v. bölömbika(Ixobrychus cinnamomeus - Cinnamon Bittern): a trópusi Ázsiában Pakisztántól Kínáig és Indonéziáig előforduló, mintegy 38 cm nagyságú, rövid nyakú, hosszú csőrűgázlómadár a vizes élőhelyeken. A hím tollazata a nevének megfelelően fahéj és őzbarna. A tojók a háti részen barnásak, a fiatalok tollazata csíkozott.
Ez a tollszínezet különösen akkor válik hasznukra, ha rejtőzködni akarnak. Függőlges irányban kifeszülve megmerevednek, s a csíkozás a nádas környezetben szinte észrevétlenné teszi őket.
4-6 tojását nádasba v. sűrű cserjésbe rejtett fészkén költi ki.
Rovarokkal, békákkal és apró halakkal táplálkoznak, de főként alkonyatban, így azt lehet mondani, hogy rejtett életmódúak. Ennek elenére ma már leginkább az élőhelyek veszélyeztetettsége miat védelemre szorul.
estairesi tyúk (La poule d’Estaires): akárcsak az estaires kacsának, ennek a baromfifajtának is a kitenyésztési helye francia Flandria. Az estairesi Mr. Foucault hozzáértését dícséri, aki komolyabb langsan állományából tenyésztette ki. A lehetőséget a közeli nagyváros Lille szolgáltatta azzal, hogy az estairesi baromfipiacon szerezték be az éttermi hússzükségleteket, az inyencek kedvére téve.
Persze ez nem jelentette azt, hogy minden versenytárs nélkül uralták a piacot. Sőt! Komoly harc dúlt a bourbourgi és az estairesi tenyésztők között, és a mérvadó szakemberek véleménye szerint a simaságával, a fehérségével az estairesi tyúk került ki győztesen.
Persze a sikernek több összetevője volt, nem csak a hozzáértés, a kedvezőbb takarmánybúza, a jobb éghajlati viszonyok, de talán az is, hogy a bourbourgiak a brahmával próbálták nemesíteni a fajtájukat, az estairesiek pedig a langsanhoz nyúltak.
Az eredmény kétségeken felüli nem csak a hús tekitetében, hanem a tojást illetően is: a sárgája legendásan szép, vöröses. Csak a lillei felvásárlók évente több, mint 10 ezer vágóbaromfit vittek el Estairesből.
estairesi kacsa (Estaires): a Lys völgyében megbúvó kisváros, Estaires a tenyésztési centruma ennek a tőkés récénél valamelyest nagyobb francia házikacsafajtának.
Krémesbe hajló fehér tollazat mellett narancssárga csőr és láb jellemzi.
A közel vízszintes test inkább hossz, a sztenderd szerint dundi. A has nem lóghat a talajon.
A gácsér 2,5, a tojó 2 kg testtömegű.
A tojás 65 g, a héja fehér.
Mindkét ivar 18 mm-es gyűrűvel elfogadott a bírálat során.
elszászi tyúk (La Poule d'Alsace): az 1880-as évek végén keletkezett, közepes méretű francia házityúk-fajta. Zömök, hengeres testalkat, hátrafelé enyhén ívelt szárny, fekete színű, ívelt sarlók, közepes hosszúságú, erős csőr (színe sötét – a fotón d-vel jelölve) és az arany lazac kivételével valamennyi színváltozatnál nagy fényes, sötét szem, piros szivárványhártyával (a fotón i-vel jelölve) jellemzi. A kakasnál narancsszínű fej közepes nagyságú – a tojónál a színe aranysárga. A fülnyílást (c) kicsiny tollcsokor takarja, ennek a színe megegyezik a (h) szemöldök- és a fejtollak színével.
A termetes fülfolt (f-fel jelölve) mandula alakú, a színe vakító fehér. Az arci rész (b) vörös.
A vörös áll-lebeny (e) ovális, nem túl hosszú. A taraj (g) lapos, szétterülő ún. gyöngytaraj, piros színű. A láb palakék.
Temperamentuma élénk.
A kakas 2,5-3, a tyúk 2,2 kg testömegű. A kakas gyűrűmérete 18 mm, a tyúké 16.
croad langschan: házityúk, melynek első példányait az angol Croad importálta a kínai Lang San városkából (Jangce partján terül el). Hamar népszerűvé vált, amit impozáns megjelenésének, zöldes árnyalatú, fekete tollazatának köszönhet. A kiindulási anyag kakasa mintegy 4,5 kg-os volt, a maiak közelítik a 10 kilót. A tyúkok 3-3,5 kg-osok.
A nagy testtömeghez arányosan nagy tojásokat ad (58 g/db – tyúkokként évente 140-150 db). Ezek sötét színűek, de színüket illetően -angolból véve – nevezik plum-nak, amikor is arra utalnak, hogy a tojás az embert a szilva hamvasságára emlékezteti.
1878-ban már bemutatták az USA-ban is, ahol szintén divattá vált a tartása – a fekete mellett a fehér és a kék változata is létrejött. Az utóbbit nagyon vontatottan, csak 1987-ben sztenderdizálták, s ma is a legritkább. A német baromfitartók szintén megkedvelték, s kialakították a langsan német típusát.
Valamennyi változatot nagy test, mély és hosszú mellkas, piros bőrfüggelékek, hosszú, meredeken emelkedő farok jellemzi, amely a büszke tartású nyakkal együtt szabályos u-alakot formál.
A tojók híresen jó kotlósok.
A fajta közismerten békés, barátságos természetű.
Arra okvetlenül figyelemmel kell lennünk, hogy a mocsaras területeket nem kedveli.
A fajta részt vett a barnevelder, az orpington és a marans előállításában is. Az USA-ban számon tartják a langschan bantam változatát.
