Most már komoly élmény besétálni az öregtoronyba.Körbenézel és föléd magasodik:)A konkrét helyreállítások és feltárások 2007 óta tartanak,úgyhogy sok változást láthatsz ha egyszer feljutsz Csobáncra.:)
Valóban szép dolgok kerültek elő.Szerintem kevesen számítottak ilyen szép részletekre.Remélhetőleg lesz állagmegóvás,ha mégsem akkor komolyan le kell takarni ezeket a falakat,mert málékonyak.Legyen sikeretek a Szádvár feltárásánál.:)Jó munkát:)
Fantasztikus képek! Mennyi mindent rejtegethet még a csobánci vár omladéka? Nagy kíváncsisággal olvasom a beszámolódat. Sajnos 2006 óta nem jártam arrafelé... :-(
Szívesen:) A távolságot nem tudom pontosan.Mi a barátnőmmel kb 1 óra alatt szoktunk felérni,de néhányszor pihenünk és pár képet is készitünk.Én kb 1,5-2 km-re teszem a távolságot.
A feltárás eredeti célja az öregtorony belsejének és az udvarfelőli bejáratának a megtisztítása és feltárása.Hamarosan kiderült,hogy a torony bejárata előtt létezik még egy trapéz alaprajzú helyiség,melyről eddig nem tudott senki.Szépen fennmaradt a téglapadlója,bejárati küszöbköve és a jobboldali belső sarkában egy téglakemence maradványa.A bejáratára merőlegesen előkerült egy külső lépcső indítása,melynek küszöbköve szintén fennmaradt.Ez valószinűleg a palotaszárny felső emeletére vezetett.Szintén előkerült az öregtorony ajtajának kőkerete,szerintem könnyen összerakható.(Sok képet készítettem,de a fűben heverő köveket elfelejtettem lefotózni):(Az öregtorony falában megmaradtak a felvezető lépcső fokok lenyomata.Az egész jól néz ki,most már csak meg kellene óvni ezeket a falakat a téli fagyoktól.
Gyulakeszi község mindössze 4 km-re van Tapolcától délre.A főút melett áll a község temploma és itt kell bekanyarodni a hegy irányába.Egy darabig aszfaltozott út megy,majd ennek folytatásaént jól járhato köves,murvás út a várhegy lábánál lévő parkolóig.A parkoló karámszerűen körbe van kerítve és gondozva van.Innen én már gyalog szoktam felmenni a várhoz.Az úton kis táblák jelzik a helyes irányt.Bátrabbak vagy akik kevésbé féltik az autójukat fel szoktak menni a rossz templomig.Itt a rossz temlom előtti kis ösvénnyel utat lehet megtakarítani:)Innen már el sem lehetne téveszteni a feljutás irányát.A Parkoló képei,füve most le volt nyírva-
Tényleg minden elismerésnek kell illetni Regéc Önkormányzatát, hogy a sokféle nehezítő körülmény ellenére be tudták indítani és kisebb-nagyobb zökkenőkkel ugyan, de folytatják a vármentés feladatát. Mert itt is a 24 órában került sor a műemlék megvédésére. De ez bármelyik várromra igaz.
A regéci vár egy régi képeslapon:
nagyítása:
Müllner János fotóján {kb. 1910-es évek elején}
Nézzük sorban az elért eredményeket:
-- A Felsővár feltárása és restaurálása megtörtént.
-- A Középsővár keleti palotájának megóvása folyamatban.
-- A várromba vezető út elkészült, ezen a logisztika megoldott.
-- A műemlék területére az áramforrás kiépítve.
-- Szezon idején a jegyárusítás és őrzés megoldott. Sajnos vandálok itt is akadnak! :-(
Mi vár még a vármentőkre?
-- Az Alsóvár és a várbejárati részének feltárása és megóvása.
-- A keleti palotaszárny védőtetővel való ellátása és hasznosítása {múzeum +
turistaszálló részére}
-- A folyamatos állagmegóvás költségeit a látogatóknak jegyeladással és időnkénti
Egy olyan szakaszban látogattam meg a várat, ahol az állagmegóvási munkálatok éppen befejeződni látszottak,
és előtti álltak a július 18.-án kezdődő és augusztus 5.-ig tartó régészeti feltárásoknak.
A tervezett 3 hétről ennyit lehet tudni:
A következő, talán jelenleg legfontosabb feladatot a palotaszárny belsejének feltárása jelenti. Az ásatás során a két déli földszinti helyiségből szeretnénk teljesen kihordani az omladékot. Tesszük ezt azért is, mert e nélkül a palota helyreállítását, falainak megerősítését sem lehet folytatni, hiszen a palota belsejében lévő falak egy része ma még az omladék takarásában van. Az omladék kihordása meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezik, tekintve a palota belsejében lévő omladék mennyiségét. Másik nehézséget az jelentheti, hogy az épület pusztulásakor a palota alatti pince boltozatát feltehetőleg több ponton is beszakíthatta a rázuhanó omladék súlya. De mindez hamarosan tisztázódik! A feltárás másik kiemelt helyszíne az Alsóvárba vezető eredeti lépcső feltételezett helyének feltárása lesz a keleti várfal déli szakaszának belső oldalán.
Az ásatás harmadik célja a Középső vár udvarán évekkel ezelőtt megkezdett munka folytatása lesz, azaz az udvart helyenként még mindig több méter magasan borító omladék elhordását folytatjuk, de sort kerítünk kisebb tereprendezési munkákra is a Középső vár udvarának déli végénél.
Az út harmadik állomása Regéc volt. Nehéz helyzetben vagyok, mivel Regéc a legnépszerűbb várak egyike a topikban, alaposan ki lett tárgyalva számos alkalommal. 2005-2006 fordulóján a karako híd - Nagyon Várbarát által leolytatott eszmecserék adják ennek a magvát.
Ehhez a tekintélyes háttérhez kellene valami pici kiegészítőt hozzátennem.
Előremenőekben annyit, hogy Regéc előtt, és a helyi vezetők előtt le a kalappal. 120 lelkes kisközség, a vár picit távolabb esika falutól, és mégis logisztikailag, régészetileg, szervezésileg, építészetileg, sikerült elérni, hogy immár 13 éve tart a Regéci vár feltárása és állagmegóvása.
Kormos István polgármester és Bakos Ferenc alpolgármester és falugondnok (szerintem vele beszéltem a vár büfében) az önkormányzati tagok lelkesedése tartson minél tovább, szolgáljon például az egyes műemlékükkel kezdeni semmit nem tudó helyi vezetés számára!
A május-júniusra tervezett az NKA által is támogatott állagmegóvási munkák főként a Palotaszárny délre eső végét érintették.
Idézet Gíber Mihály tollából, Bakos Ferenc tolmácsolásában:
A munkák a keleti palotaszárny déli szakaszát érintik. A most zajló falazási munkánknak több célja van, többféleképpen határozhatjuk meg munkánk jellegét. Egyszerre veszélyelhárítás, állagmegóvás és helyreállítás. Veszélyelhárítás, mert a jelenlegi beavatkozás nélkül a palotaszárny déli részének ma még emelet magasságában álló falainak egy része valószínűleg már a közeljövőben leomlott volna, de kövek lehullásával is folyamatosan számolni kellett volna.Veszélyelhárítás, mert a falak stabilizálása, megerősítése nélkül az omlásveszély miatt palota belsejében nem végezhetnénk el a régészeti feltárást, a várba látogató turisták pedig nem mehetnének még az épület közelébe sem és nem tekinthetnék meg a palota belső tereit (amire pedig a palota belső részének feltárása után lehetőségük lesz). Állagmegóvás, mert a munkálatokkal érintett falakon jelentős kiegészítéseket, falmagasításokat egy–két falszakaszt kivéve nem tervezünk, célunk elsősorban a még álló falak védelme, megerősítése. Ez azt jelenti, hogy a falakon a kipergett eredeti kötőanyagot (habarcsot) és köveket pótoljuk, a meglazult köveket rögzítjük, a falak jelenlegi tetejére pedig az eredetit védő ráfalazást építünk (ez átlag egy-két kősorral emeli meg, illetve egészíti ki a jelenleg meglévő falakat az udvar felőli homlokzatokon). A homlokzati fal jelentősebb kiegészítésére csak a palota délnyugati sarkánál van szükség, ahol a földszinti ajtó fölötti falazat külső és részben belső oldala, továbbá az emeleti részen az épület sarkának külső része leomlott. Másutt ennél kisebb mértékben kell kiegészíteni a kiromlott falsíkokat. A mostani munka helyreállítás is, mert a palotaszárny déli szakaszán az összes földszinti ajtó- és ablaknyílás, illetve az emeleten a délről számított második ablak a falakon felismerhető részletek alapján eredeti formájában hitelesen kiegészíthető, helyreállítható. Ahol ez nem lehetséges (mert ezek a részletek nem ismerhetők fel egyértelműen), ott a teljes kiegészítést nem végezzük el. Helyreállítható még a földszinti helyiségeket egykor lefedő boltozat indítása (az ún. boltváll) is. A palotaszárny déli végén megtalált és kiásott kis pince –valószínűleg a vár jó néhány pincéje közül a legkisebb- sérült boltozata visszaépítésre került, így ez az első helyreállított boltozatú pince Regéc Várában.
Június második felében megtörtént a keleti palotaszárny déli szakaszán az állagmegóvás és a részleges helyreállítás (mostanra csak kisebb munkák maradtak hátra, ezek egy-két napon belül, talán jelen írás megjelenésekor már be is fejeződnek). A falazás előkészítő munkájának tekinthető a május végi régészeti felügyelet mellett végzett munkának a palotaszárny belsejébe eső része. Ekkor annyi omladékot hordtunk ki a palotából, hogy a falsíkok könnyen elérhetővé váltak a falazás számára és a kőművesállvány elhelyezéséhez is elég hely vált szabaddá. A júniusi falazási munkák során a földszinten valamennyi, a palotából az udvar felé nyíló ablak és ajtó helyreállítása megtörtént, a hiányzó falsíkok kifalazásra kerültek, visszaépült a palota délnyugati sarkán az emeleti fal külső oldala, a falakon helyenként már hiányzó kötőanyag és kövek pótlása is megtörtént, akárcsak a jelenleg is eredeti magasságukban álló faltetők köveinek rögzítése
Több ponton védő ráfalazás is készült. Sajnos az emeleten a délről számított második ablak teljes helyreállítására – szándékaink ellenére – már nem volt lehetőségünk. Sikerült ugyanakkor a palotaszárny déli végén lévő kisméretű pincét eredeti állapotába helyreállítani (ez a pince bejárata felett elpusztult boltozatszakasz visszaépítését, illetve a falsíkok és a boltozat hiányzó köveinek kiegészítését, pótlását jelentette).
Némi plusz információ a Muhi emlékművel kapcsolatosan. Vadász György, Váncza László, Kiss Sándor tervei alapján állították 1991-ben. Tehát idén 20 éves az emlékmű.
A képek lemaradtak :)
nagyítása: 
