Pestvárosától délre 1851 ben, már évszázadok óta Gubacs-pusztának nevezték a futóhomokos homokbuckákkal tarkított földterületet. A főváros határán húzódott, az annak értelmében elnevezett határ-út, amit henger alakura formált egy méternél magasabb, négyzet alapra helyezett határkövek jeleztek, 100 ölenkénti távolságra egymástól. A határkő főváros felöli oldalára „PEST” – a másik oldalára „Gubacs 1738” vésett felírások voltak olvashatók. A Határcsárda alatt 1851 ben felparcellázták a területet, és még abban az évben megépítették a „Kaiser” keményítő gyárat, és a soroksári országúton, néhai Gráner Ádám házát, ami Erzsébetfalva első lakóháza volt. A történet érdekessége, hogy 1851. évtől, 1868. évig, a két épület kivételével és a Drasche téglagyár épületeit beszámítva, néptelen volt az egész Gubacs-puszta. Ki gondolta volna, hogy Erzsébetfalva első lakóháza hosszú évekig magányosan állt lakatlan, és néptelen területen a Soroksári országút mentén. Lakói bizonyára minden szekeret, kocsit jól megnéztek, ami arra járt, hiszen más érdekesség nem igen történt akkoriban. Ez csak az én gondolat menetem, nem tudhatom, hogy akkoriban mi volt az érdekes. TV nem volt, és szomszéd asszonyok hiányában kénytelenek voltak megelégedni a postás hozta hírekkel. Talán elég gyakran járt arra, mondjuk hetente egyszer? Esetleg a téglát fuvarozókkal beszélgettek, mert a fuvarosok naponta jártak arra a téglagyárból jövet – menet. Lehet, hogy unalmas volt az élet a mai szemmel, de annyi nyugtatója nem fogyott a patikusnak, mint mostanában. Az asztali fehér viszont igen: pohárból, üvegből, demizsonból, és ennek eredménye, hogy több kocsma lett Erzsébeten, mint patika.
De, hol volt a detoxikáló? Kérdezhetné valaki. Hát kérem az igazság az, hogy sehol, akkortájt egészséges, szívós népek lakták a környéket, nem ismerték a fagyállós, és műanyag kannás borokat.A borászok kapzsisága még nem nőt olyan nagyra, megelégedtek a tisztes haszonnal. Szóval simán csak bor volt a hordókban, és azt itták.
A három részes cikksorozatban leírtam, hogy feltehetően hol lehetett a Gráner Ház a Soroksári úton. Biztosat nem lehet tudni, mert ahogy James Te is írtad, sehol nincs említve sem házszám, sem helyrajzi szám, csak úgy nagy általánosságban, hogy Soroksári út, aztán kakukk...
Berakoma ezt a 2 képet, a zöldes színű kép a blogcikkben is megjelent, az 1854-es állapotot mutatja (térkép készült 1860-ban), a piros csík a Soroksári út. A másik 1910-es kép azt mutatja, hogy hová eshetett a Soroksári úton a Gráner Ház. Egy házszám van, a Soroksári út 6, de azon az 1910-es térkép szerint 2 ház található. Szerintem a telek Határ út felé eső részén lehetett a Gráner Ház, tehát feltételezésem szerint a telek bal szárnyán épült az 1854-es "Ház". Na'most a rajzok és a helyigény-nagyság azt mutatja szerintem, hogy a telek jobboldalán, amikor már gazdagabbak voltak, akkor épült tán egy másik Ház, ami már főként üzleti célokat is szolgált.
Ezt a feltételezésemet a blogomban a cikksorozat 4. részében akartam leírni, de a hozzászólások miatt most ide leírtam, természetesen nem lehet biztosat tudni. A teljesség kedvéért mondanám, hogy a számokat illetően különben a Soroksári utat is az 1900-as évek elején átszámozták...
A kevés adat és a túl sok feltételezés miatt is készült a cikksorozat a vártnál nagyobb időközökkel.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat ezzel a a cikkemmel kapcsolatosan is és továbbra is várom a hozzászólásokat és kiegészítéseket akár ide a topicba, akár a blogomba.
Szia! Ha jó a szemed, akkor itt nézelődhetsz!. Van egy "ház" a vegyigyár magasságában a soroksári úton. Az lehet ez? (Kicsit csal az öszehasonlitó térkép!)
Szia! Örülök, hogy megírtad, ha jól látom a Kosuti és a Határ út közti részt túrták fel a legjobban. Szegény Attila utca egyik fele is áldozatul esett a mi házunkkal együtt, annak sincs már nyoma se. Mi van most a Ti régi házatok helyén?
1905 TÉRKÉP.
Ilyen lett!! A KLAPKA téri szobor. 
