Bizony mondom nektek: az itt állók közül némelyek nem halnak meg, amíg nem látják az Emberfiát, amint eljön országában." Mt 17 Mt 17.1 Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre. Mt 17.2 Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény. Mt 17.3 S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele. Mt 17.4 Péter erre így szólt Jézushoz: "Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek." Mt 17.5 Amíg beszélt, hirtelen fényes felhő borult rájuk, s a felhőből szózat hallatszott: "Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!" Mt 17.6 Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak, s igen megrémültek. Mt 17.7 Jézus odalépett hozzájuk és megérintette őket: "Keljetek fel, ne féljetek!" Mt 17.8 Amikor tekintetüket fölemelték, nem láttak senkit, csak egyedül Jézust.
-A földön látomásban látták Isten országát az apostolik. Jézus látomásban mutatta meg nekik isten országát. Ezért a vers.
Bizony mondom nektek: az itt állók közül némelyek nem halnak meg, amíg nem látják az Emberfiát, amint eljön országában."
János:3:13
" És senki sem ment fel a mennybe, hanem ha az, aki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, aki a menyben van."
Jézus előtt senki nem ment a mennybe.
-Jézus határozottan kijelentette, hogy senki sem csak ő. Rajta kívül, ő előtte semmilyen ember lelke nem volt a mennyben sem testben és sem lélekben.
Továbbá, hogy világosabb legyen az értelme a versnek, egy ember sem ment fel a mennybe, csak az, aki az égből szállt le. Tehát Jézus kijelentette, hogy senki sem látta eddig az Atyát, ő rajta kívül és az angyalokon kívül.
-Látomásban látta az Isten országát a három apostol.
Ha az ószövetséggel kezded,akkor bajban vagy. Mert Krisztus örömhire, vagyis a hiteles értelmezése az ószövetégnek ott található, Csak ha Krisztus öröme van benned, akkor tudod az ószövetséget Krisztus szemével értelmezni.
de ne feledkezzünk meg arról, hogy "az ország", "a mennyek országa", "a föld" nem csak evilági, kézzelfogható dolog, hanem bizony leginkább nem kézzelfogható, vagyis szellemi dolog.
Ahogy Jézus Krisztus emberalakben volt, mégis kijelentette:
"Jn 5,19 - De Jézus tovább hirdette: "Bizony, bizony, mondom nektek: A Fiú magától nem tehet semmit, csak azt teheti, amit az Atyától lát. Amit ő tesz, azt teszi a Fiú is."
vagyis folyamatosan látta mindazt, amit az Atya cselekedett, és ugyanazt tette Ő is. Testileg teljesen itt volt, és ugyanakkor a mennyben is, látásban.
Valamint:
-ha csak evilági dolog az, akkor
Mt 16,28 - Bizony mondom nektek: az itt állók közül némelyek nem halnak meg, amíg nem látják az Emberfiát, amint eljön országában."
2Tessz 1,10 - azon a napon, amikor majd eljön, hogy dicsőségét megmutassa szentjeiben, és csodálatos hatalmát bennetek, hívőkben. Ti ugyanis tanúságtételünket hittel fogadtátok.
hogy lenne lehetséges?
Mert az Országában jön el, nem pedig az Országába. Nem mindegy!
Isten kedveltje, kegyeltje lehet egy parázna, gyilkos szerinted, ha Dávidról van szó, de ha mások érvelnek a Biblia alapján ugyanerre az alapelvre hivatkozva, akkor az nem is úgy van, mert az ilyen emberek nem öröklik Isten országát?
-Ajánlom, hogy először az Ó Szövetséggel kezd a Biblia megismerését. Ha már az megy, akkor jöhet az Új Szövetség.
Egyik sincs a másik nélkül. Ezt még hazáel is tudja.
-Ne feledd! A teljes írás Istentől ihletett. Jó lenne, ha már rájönnél.
Ami még inkább siralmassá teszi az egész hiábavaló erőlködését, nem a tiszta lapú tudatlanság miatt tagadja meg Krisztust, hanem mert tele van a feje mindenféle tévtanításokkal, melyek bele vannak vésve az elméjébe úgy, hogy másokat néz magabiztosan tévelygőnek, pedig önmaga az.
-Írj, csak amit akarsz! Valakit érdekel? Ha igen, majd olvas. Írogass csak magadnak. Te úgy akarsz üdvözülni, hogy a rosszat támogatod.Tedd azt! A kegyelem is valamiért jár.
Korinthusbeliekhez írt I. levél 6. rész
Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát?
Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők,
Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát.
-Velem nem bír tanár úr! Tanár úr, hisz hajdanán maga is J.T volt! Most meg ellenük van? Hogy van ez? Nem, hogy a J.T-k ellen, hanem maga Isten ellen van.
Azért, látom, hogy figyelsz és követsz engem. Akkor mégsem vagyok közömbös? Örülök neki. De, most már kimegyek a szép kertembe.
-Amúgy, előre is szép éjszakát kívánok neked. Az enyém az lesz.
Bethsabé írja 71045 hsz-ben:„Most már tudod, hogy Dávidot kedveltjévé választotta az Úr Isten.”
Ez nem jelenti azt, hogy ezzel visszaélve teherbe ejtse más feleségét, paráználkodjon, ahogy tett, sőt közvetett gyilkosságot követett el, mert megölette a hettita Uriást.
Ezt írod Hazáelnek 71022 hsz-ben: „Korinthusbeliekhez írt I. levél 6. rész
Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők, Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát.
Szerinted? „
És te szerinted?
Szóval paráznák, gyilkosok, házasságtörők nem örökölhetik Isten országát, de ha Dávid királyról van szó, akkor mindez nem érdekes?
Akkor Dávid király lehetett parázna, akkor Dávid király lehetett, gyilkos, akkor Dávid király lehetett házasságtörő és mégis kedveltjévé választotta a mindenható Isten?
Csak azért, mert te ezt a saját dogmáid, hitnézeted alátámasztására használod?!
Amikor Isten szuverenitásáról beszéltem, idézve a verset a Mózes második könyvéből, akkor az nem úgy van, az úgy nem igazságos? Hogy is van írva:
2Mózes 33:19 : „Az Isten így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted Isten nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok.”
Vagy a másik része:
Meg lehet-e hazudtolni a Biblia szavait, ahogy te is teszed az Efezus 2:8 és a Róma 11:6 verseivel?
Efezus 2:8 „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.”
Róma 11:6 „Ha pedig kegyelemből van, akkor már nem cselekedetekért, mivel a kegyelem akkor már nem volna kegyelem.”
Isten kedveltje, kegyeltje lehet egy parázna, gyilkos szerinted, ha Dávidról van szó, de ha mások érvelnek a Biblia alapján ugyanerre az alapelvre hivatkozva, akkor az nem is úgy van, mert az ilyen emberek nem öröklik Isten országát?
Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
-Ebből tudom. Azt pedig, nehogy elfelejtsem leírni, hogy Beth-Sarim szerint ez "ÁTOK Zsoltár".
Timóteushoz írt 2. levélben található, a 3. fejezet 16-17. verse. "A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített."
„Az Ige azt mondja, hogy minden gonosz tett fel lesz derítve és nyilvánosságra lesz hozva. Minden gonosz gondolat, minden titkos vágy, minden kéjvágy, minden hitvány elképzelés, minden eset, amikor megtagadták Krisztust, minden káromló szó - ki lesz hirdetve és meg lesz ítélve. Miután minden rejtett bűnös tett fel lesz derítve mindenki előtt, az elkövetők örök kárhozatra lesznek küldve.”
Hát ez az! Különösen, akik megtagadták, és megtagadják a Krisztust.
Pedig a valóság, a helyes értelmezés ez volna:
Filippi 2:6-8...mert ő Isten formájában lévén, nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak, amihez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig."
Jézus nem akar Isten lenni, hanem az. Kulcsfontosságú a jelentősége annak, hogy az Istennel való egyenlőség folyamatos, állapotszerű. Az Istennel való egyenlőséget a Fiú nem megszerezte, mintha lett volna idő, amikor nem lett volna Isten formájában. Eleve ebben a létformában létezett, tehát ez nem is lehetett volna a számára elérendő cél.
Aki EZT tagadja, az tagadja meg legjobban Krisztust. Aki Abandont vallja a saját Krisztusának, az Isten Krisztus helyett, aki sáskázik, cserebogarazik, meg mindenféle zöldeket beszél!
Hogyan fog az Isten Krisztus elé állni megbocsátásért, kegyelemért, miközben tagadja Krisztus Istenségét, sőt tagadja a kegyelem szó puszta létét is?!
De azért a megbocsátás, a kegyelem jó volna neki a mi Urunk Jézus Krisztus kezéből. Pont az a joggyakorlás, mely egyedül Isten joga.
Nincs olyan, hogy Isten, a csakis Istenre jellemző, a hatalmát képező jogból, tulajdonságból bármelyik teremtménynek is adna. Abban a pillanatban nem volna többé Isten.
Attól Isten, hogy ilyen joga, tulajdonsága csak neki van, és senki másnak.
Aki ezt nem tudja megérteni, az ne harsogjon itt a fórumon „Szent Igazságokat”, ne gyártson előírásokat mások számára ezerszám, mikor önmaga a tévelygő, ne ítélkezzen rendszeresen mások felett, ne intsen másokat alázatra, mikor önmaga gőgös, hiszen az legalapvetőbb dolgokkal nincs tisztában Istennel, a Biblia tanításaival kapcsolatban.
Ami még inkább siralmassá teszi az egész hiábavaló erőlködését, nem a tiszta lapú tudatlanság miatt tagadja meg Krisztust, hanem mert tele van a feje mindenféle tévtanításokkal, melyek bele vannak vésve az elméjébe úgy, hogy másokat néz magabiztosan tévelygőnek, pedig önmaga az.
-Ehhez, ismerned kellene az egész Biblia témáját. De, nem ismered. Kitaláltál magadnak egy utópisztikus mesét a Bibliából, és most azt hiszed, hogy te vagy itt Jézus Krisztus szószólója. A magyarázataidnak se füle, se farka. Logikátlan. Soha nem hinném el, amit állítasz.
-Itt a válasz:
1Mózes
Júda! téged magasztalnak atyádfiai, kezed ellenségeidnek nyakán lesz s meghajolnak előtted atyáidnak fiai.
Oroszlánkölyök Júda; zsákmányt ejtvén, felmentél, fiam! Lehevert, lenyúgodott, mint a hím oroszlán, és mint nőstény oroszlán; ki veri őt fel?
1Mózes:49:10
Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálca térdei közül; míg eljő Siló, és a népek néki engednek.
Ki Síló?
Jézus Krisztus nemzetségtáblája. Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Ábrahám fiának, Dávidnak volt a fia.
Máté:1 Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv.
Jákób nemzé Józsefet, férjét Máriának, akitől született Jézus, aki Krisztusnak neveztetik.
Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babilóni fogságravitelig tizennégy nemzetség, és a babilóni fogságraviteltől Krisztusig tizennégy nemzetség.
Zsoltárok:4:4
Az éneklőmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára.
Mikor kiáltok, hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat!
Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsőségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela.
Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!
Dávid semmiképpen nem halhatott meg a "paráznasága" miatt, mert a Jézusnak az Ő ágán kellett eljönnie.
Isten így rendelkezett.
-Nem vall dicsőségre, hogy ezt nem tudod.
Most már tudod, hogy Dávidot kedveltjévé választotta az Úr Isten.
Az éneklőmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára.
Zsolt:4:4
Mikor kiáltok, hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat!
Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsőségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela.
Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!
6Mert ezek közül valók azok, akik betolakodnak a házakba, és foglyul ejtik a bűnökkel megterhelt és sokféle kívánságoktól űzött asszonykákat,
7Kik mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak.=Az igazság a Krisztus
8Miképpen pedig Jánnes és Jámbres ellene állottak Mózesnek, akképpen ezek is ellene állanak az igazságnak; megromlott elméjű, a hitre nézve nem becsületes emberek.
9De többre nem mennek: mert esztelenségök nyilvánvaló lesz mindenek előtt, amiképpen amazoké is az lett.
Köszönöm a válaszodat és sajnálom, hogy az eredeti, hosszabb kifejtés elveszett. Javaslom, legközelebb inkább szövegszerkesztőben írd meg a hozzászólásodat és onnan másold át a fórumra, így ha az valami programhiba miatt „elfelejti” a szöveget, akkor sem veszik el.
Nem tudom visszaolvastál-e arra, hogy mit írtam neked, továbbá amit a ’Pagatim’ nicknéven futó figurának írtam (részben) a fideista-biblicista felfogás kritikájáról, főleg a 70820–ban. Ja igen: emailben küldtem egy-két dolgot, amiről úgy véltem, hogy talán érdekelhet.
Ami munyamunya egyik felvetésére írt, általad szellemesnek nevezett választ illeti, erről célszerű lenne elolvasnod, hogy mit ír Szent Tamás a Summában, úgyis mondtad, hogy megvan TTJ fordítása. Nekem magyarul sajnos nincs meg, így főleg angolul szoktam olvasgatni. Keresd ki az első kötetben (Prima pars) a 31. quaestio 4. articulusát! Ha jól emlékszem mindjárt az elején használ két olyan szót, ami talán ismeretlen lesz: categorematica és syncategorematica. Erről ha jól emlékszem a TTJ írt valamiféle ismertető, amely segít megérteni ezeket a fogalmakat. Ezért is jók az olyan tanulmányok, mint pl. EZ itt, mert annak III. részében szépen tisztáz olyan logikai-filozófiai alapfogalmakat, amelyek ma már annyira nem közismertek.
Igazából még azt sem lehet elmondani, hogy a teológia volt az, ami bevezette ezeket a "szavakat, kifejezéseket, fogalmakat, sőt gondolati algoritmusokat". Sokkal inkább arról van szó, hogy abban a korban, amikor a teológia alapjait megvetették, akkoriban ezek teljesen közismertek voltak az ezzel foglalkozó humánértelmiség körében. Ilyen értelemben a középkor egyáltalán nem volt "sötét", sőt bizonyos szellemi igazságok tekintetében sokkal inkább nyitott volt, mint ma.
Szerintem a probléma abban leledzik, hogy sok magát kereszténynek valló egyedet annyira jelemez a szélsőséges antiintellektualizmus és butaságkultusz, továbbá az ebből fakadó fideizmus, hogy egyszerűen eredendő undorral közelít minden ilyen fogalom felé. A butaságkultusz persze nem csak a vallásokban uralkodik manapság, mert a butaság általában polgárjogot nyert a világban. Néhány évtizede ha valaki egy egyszerű melós volt, az nem kérkedett azzal, hogy az ő szókincse alig néhány ezer szóra terjed ki, és valószínűleg szégyell volna bemenni a tévébe mutogatni a primitívségét. Ma pedig az ún. "valóságshow"-k által szinte divatos lett butának lenni. Ma "műveltnek" lenni "ciki", életidegenséggel és könyvmolysággal azonosítják.
Ha régen valaki nem ismerte volna a logika alapkategóriáit, akkor nem mert volna odamenni kioktatni egy professzort, hogy "Mit okoskodsz te nekem? Egyszerűen gondolkozni, oszt' jó'van!" Ma már ez teljesen helyénvaló, és ez a fórumon is meglátszik. Ha valami olyan kifejezést használok, amit az illető nem ért, akkor benne nem azt a reakciót váltja ki, hogy utánanéz neki, és ő is okosodik, hanem mint valami hímgorilla a párzási időszakban elkezdi verni a mellét, hogy "én ezt nem értem, hülye vagyok és büszke és vagyok rá!" és még engem kezd el szurkálni, hogy én csak "okoskodok" itt.
Visszatérve: ezek egy műszavak nem egy fiktív, kreált álvalóságról szólnak, nem teljesen mesterséges kategóriák, amelyeket csak ellentmondások kiküszöbölése okán vezettek be, hanem a valóságot írják le. Így csakugyan az a kérdés, hogy mi az igazság? De itt ez szerintem visszavezet az ismeretelmélethez, amire meg én azt mondanám, hogy kereszténység nincsen meg a thomista episztemológia nélkül :) Mert ha az igazságot nem lehet felismerni, akkor az agnoszticizmusban vagyunk, akkor meg kidobhatjuk az egészet az ablakon. Ha meg nem: akkor mindjárt ott a kérdés, hogy honnan szerezhetünk ismereteket. Az újkeresztény szektások csupán a Biblia formállogikai cincálására hagyatkoznak, ez egyoldalú eltolódás az észtől a hit javára. A mi válaszunk az, hogy Isten azért alkotta az embert intelligens lénnyé, hogy használja az eszét, épp ezért mi valljuk, hogy igaz ismeretek szerezhetőek logikai úton is: pl. következtetés útján. Ez az ún. spekulatív módszer (megj: ha olyan is olvassa, aki nem tudja miről beszélek, csak kötekedni akar, annak jelzem, hogy az ún. "spekulatív módszer" nem azonos azzal, amit mai köznyelv kissé pejoratívan spekulálgatásnak nevezünk). Neked az ilyesmi pontosan illik a karakteredhez, mert van képességed ezek megértéséhez, ezért is ajánlgattam olyan műveket, mint Schütznek a Bölcselet elemei című műve, vagy Turay Alfréd, esetleg Bolberitz Pál művei.
Persze egy "újkerszténnyel" való hitvitában ezt nem lehet alkalmazni, mert ő úgy állna hozzá, hogy beleköp a tenyerébe, felkap a Bibliából innen egy verset, meg amonnan egyet, aztán odavágja, hogy nesze. Hogy ez esetben mit tudok tenni? Nos, ha figyeled a vitáimat az efféle emberkékkel, akkor láthatod, hogy itt meglehetősen igyekszem alkalmazkodni a vitapartnerem módszeréhez. Az általad is citált példánál maradva nem csak a Szent Tamás által használt kategóriákra mutattam, hiszen akkor egy újabb 3 oldalas magyarázkodásba kellett volna kezdenem, hogy mégis hogy merészelem ezt, hiszen "a Biblia a'zegyszerű 'zembereknek íródott", stb. Hanem bibliai példákat is mutattam annak érdekében, hogy kimutassam vitapartnerem számára, hogy az általam hivatkozott szóhasználat törvényszerűségei csakugyan léteznek a Szentírásban is.
Egy ókori szerzőnek persze még nem volt szüksége ezekre a fogalmakra, hogy helyesen tudja értelmezni a Szentírást, hiszen más volt az adott kornak a szellemisége. Valami olyasmi ez, mintha a magyar nyelv és a magyar nép, mint a nyelv természetes közege eltűnne, és kétezer év múltán különféle nyelvészek vitatkoznák olyan magyar szavak jelentéséről, mint a napfelkelte. Mi ezt a szót teljesen természetesen használjuk, tudjuk, hogy mit jelent betű szerint, és hogyan kapcsolódik az általa jelzett kozmológiai valósághoz. De kétezer év múlva ez már nem lenne természetes, hanem a tudósok valószínűleg különféle műszavakkal írnák körül ezeket a jelentéseket.
Hétköznapibb példa: a kisgyermek úgy tanulja meg az anyanyelvét, hogy közben egyáltalán nem tudatosodnak benne, hogy a nyelv, amelyet elsajátít struktúrákba rendezhető, leírható. Nem ismeri a fonémákat, morfémákat, szófajokat, stb. hanem csak egyszerűen a maga természetességgel használja.
Ugyanígy van ez a Bibliával is.
Ez az írásmagyarázat nem keletkeztet ellentmondásokat, legfeljebb elmagyarázni neki egy olyannak, aki addig úgy képzelte, hogy a Bibliához ilyen "uccu neki baltával" hozzáállással kezdett neki. Sőt az ellentmondásokat mindenestül megszünteti. Lássunk egy konkrét példát: a Szentírás azt tanítja, hogy egy Isten van: ugyanakkor mégis három alanyról állítja mind explicit, mind implicit módon, hogy Isten. Ez formállogikailag ellentmondás, és a teremtményi világ alapján azt gondolhatnánk, hogy ez nem is lehetséges. Itt jön be a képbe az, hogy rendelkezünk olyan fogalmakkal, amelyek az ellentmondást feloldják. E konkrét példánál maradva: az olyan fogalmak megkülönböztetése, mint a személy (létalany) és a lényeg (magánvaló, szubsztancia). Ezen fogalmak létező valóságot írnak le, csak a teremtményi világban nem sűrűn van rá szükségünk, hiszen nálunk a személy és a lényeg egybeesik. Ellenben ha Istennek a Szentírásban található kinyilatkoztatását akarjuk struktúrákba rendezni, akkor ezek a fogalmak jó szolgálatot tesznek. Az első századokban erre nem volt olyan nagy szükség, megelégedtek azzal a hittel, hogy egy Isten van, de Isten az Atya, a Fiú és a Szentlélek is - hogy ezt hogyan kell az emberi ész számára a lehető legmegközelíthetőbb formában leírni, az nem foglakoztatta őket. Ez az adott stádiumban elegendő is volt, amint azonban felléptek bizonyos eretnekségek, többé nem volt megkerülhető a dolog annyival, hogy "úgyse értjük, ne foglalkozzunk vele", hanem az eretnekséggel szemben az Egyháznak meg kellett fogalmaznia a hitét immár definitív formába öntve. Ehhez azonban nem elég az "alapszókincs", szükség van analitkus-leíró fogalmakra. A jehovista válasz megelégszik annyival, hogy elkezd azon károgni, hogy az Οὐσία meg a ὑπόστᾰσις kifejezések nyelvtörténeti előzménnyel bírnak az antik hellén filozófusok műveivel. Erre válaszoltam, hogy "nem lehet vitaalapnak elfogadni azt az ostoba, betonfejű és paganofób hozzáállást, mely szerint ha egy görög filozófus használt egy bizonyos kifejezést (pl. ouszia, hüposztászisz, füszisz stb.), akkor minden olyan keresztény tétel, amelynek leírásához e fogalmakat valaha is felhasználták, az pusztán erre a tényre tekintettel hamisnak tekintendő."
Másik példa: az Újszövetségben a Jézusról található kijelentések formállogikailag ellentmondásosnak tűnnek, hiszen egyrészt a személyről olyanokat, amik alapján azt kell vallanunk, hogy Ő valóságos Isten, annak minden következményével együtt; másrészt pedig olyan kijelentések is vannak benne, amik alapján ő nem Isten, hanem csak egy ember. Ez formállogikailag képtelenség, hiszen ilyen a teremtményi világban nincs. Ugyanakkor a Szentírásban mégis csak ez található, és akkor most vagy azt tesszük, hogy kidobjuk a Bibliát az ablakon, vagy pedig megpróbáljuk ezt az ellentmondást feloldani. Az ariánus válasz erre az, hogy az egyik természetet sugalló attribútumokat abszolutizálja a másiknak meg nekilát vésővel, villával kalapáccsal. Ez azonban nem éppen tisztességes módszer, gondolom te is belátod. Megint csak ott tartunk, hogy ezt kell harmóniába rendezni, és ezt az ellentmondást feloldja Jézus kettős természete. Akkor pedig volt probléma, nincs probléma? Teccikérteni? :)
Ha egy vallásos igazság kritériumává a "paraszti észnek" való megfelelést teszed, bizony nem sok minden maradna a kereszténységből, hiszen az tele van pl. csodákkal: azok simán nem felelnek meg a "paraszti észnek". Most nem azt a gyorsválaszt értem, hogy "Isten megteheti", hanem azt a kérdést, hogy de mégis hogyan. De itt meglátszik, hogy lám, hogyha a csodákat kell megmagyarázni, akkor máris képes a legvadabb racionlista-biblicista elintézni annyival, hogy ez észfeletti, és nem gond ha nem egyezik a formállogikával, ellenben a háromságtannál ugyanerre már nem képes. Micsoda következetlenség! Egyébként Russel módszere is ez volt: többé nem abból indult ki, mint a hagyományos teológusok, mely szerint összegezzük, hogy mi van a Bibliában, és ez alapján állítsunk fel bizonyos szabályszerűségeket, stb. hanem kb. így: üljünk le, és gondolkozzunk el, hogy vajon ésszerű-e, hogy így legyen. Ha pedig nem, akkor a továbbiakban ezt kell kiinduló alapként felhasználni az Írás-magyarázatkor. Ez a racionalizmus, tulajdonképpen apriori kizárja azt, hogy misztérium létezhessen.
„Racionalista: észelvű; racionalizmus – észelvűség; racionalista teológia– írásmagyarázati és teológiai irányzat, amely a felvilágosodás szellemiségét követve az emberi értelmet a Szentírás fölé helyezi; amit nem tart ésszerűnek, azt nem hajlandó Isten szavaként elfogadni, hanem a szentírók vagy a másolók emberi gyengeségének, hibájának, illetve utólagos, szándékos, leleplezhető és javítandó változtatásnak tekinti
racionalizmus– az emberi ész feltétlen tekintélyét, korlátlan megismerő képességét valló ismeretelméleti felfogás; az észokokkal is megérthető dogmákat elfogadó teológiai irányzat”
„A racionalisták és sajátos tanaik
Pl. Unitárius Egyház, Jehova Tanúi, Krisztadelfiánus Bibliamisszió
Bibliakezelésük szabadelvű: az ész felülbírálja a kinyilatkoztatást, így ami elsőre nem logikus, azt tagadni kell (pl. a Háromságot). Vö. Csel 17:29
Ha mégis van számukra "logikátlan" a Bibliában, az vagy az írók emberi hibája (unitáriusok), vagy ókori bibliahamisítás révén keletkezett (pl. Jehova Tanúi szerint az, hogy Jézus és Isten "összetéveszthető lett"). Vö. Mt 24:35, 1Pt 1:23-25
A racionalizmus két útja: individualizmus (az unitáriusok csak abban egyek, hogy kételkednek a Háromságban) vagy uniformizmus (a Tanúk az Őrtorony Társulat kiadványaitól függetlenül nem értelmezhetik a Bibliát). Vö. 1Jn 2:27; 2Tim 3:14-17
Jézus halálát csak az emberi gonoszság okozta, nem Isten akarata volt (unitáriusok), vagy halála csak egy arkangyal váltsághalála (Tanúk) volt. Vö. Mt 16:21, Zsid 10:3-7; Zsid 1:5-8, Fil 2:6-11, Jn 1:1,14
A megváltás folyamat: "Jézus vallásának követése", a "Jézusi életeszmény" egyéni megvalósítása (unitáriusok), vagy az "Isten látható szervezetén" belüli aktív és hűséges szolgálat a feltétele (Tanúk). Vö. Ef 2:1-10, Tit 3:4-5; 1Pt 1:5-9”
Nem elsősorban a teológia feladata az ember megváltoztatása, vagy az általad már elcsépelésig számonkért gyümölcs. A teológia feladata az, hogy az adott vallás kinyilatkoztatásait feldolgozza, magyarázza, megvédje a kritikáktól, az ellentmondásokat kiküszöbölje, érthető formában megfogalmazza a hívek és a külvilág számára.
Amire te gondolsz, az egy külön terület, az a misszionáláshoz, lelkipásztorkodáshoz és az egyházfegyelemhez tartozik.
Irtam választ a Munyamunyának írt leveledre, de mindet elvesztettem. Most rövidítve megismétlem.
Most röviden.
Ezt írtad: „Ha esetleg nem esne le, elárulom a megoldást, ez esetekben az „egyetlen”, „egyedüli” kifejezések nem az adott személyre, hanem a lényegére, természetére vonatkoznak.”
Ez tényleg szellemes megoldás, bizonyos ellentétek tényleg ki vannak küszöbölve.
Tehát a teológia különféle szavakat, kifejezéseket, fogalmakat, sőt gondolati algoritmusokat vezet be, hogy ezáltal küszöbölje ki azokat az ellentmondásokat, melyek akkor tűnnek elő, ha mindent szó szerint és a formális logika szintjén veszünk. Bizonyos ellentmondásokat tényleg kiküszöböl, de azért keletkeznek újak is. Lehet, hogy számszerűen többet old meg, mint amennyi keletkezik. Ezt nem tudom belátni. De az a benyomásom, hogy néhány új ellentmondás sokkal jobban ellentétbe kerül a „normális ésszel”, mint a régi. Példa erre Jézus kettős természete, amivel nagyon sok problémát fel lehet oldani, de annak az árán, hogy minden paraszti ésszel szembemegyünk (bár a relativitáselmélet is ezt teszi).
Szerintem az alapkérdés az, hogy mi az Igazság.
Régen a geocentrikus világképbe hittek. Ebben a rendszerben is meg lehetett jósolni a bolygók mozgását, de sokkal bonyolultabb módon, mint a heliocentrikus rendszerben. Különféle segédtételek bevezetésére volt szükség, mint pl. a szférákra, a szférákon gördülő bonyolult bolygószerű kapcsolatokra. Máshogyan kifejezve: a jövő „megjósolásához” (mert az emberi ész folyton ezt akarja) nagyon bonyolult gondolai algoritmusokra volt szükség. Azt mondjuk, hogy a heliocentrikus szemlélet az igazság. De ezt honnan tudjuk, ha nem tapasztaljuk? - Csak onnan tudhatjuk, hogy a „jóslást” egyszerűbb (ugyanakkor átfogóbb, azaz több dologra alkalmazható) gondolati algoritmussal tudom megvalósítani.
Mint egy optimalizációs probléma. Tehát azt nevezzük igazságnak, amely a „jóslást” gondolatilag gazdaságosabb (azaz rövidebb ideig tartó, rövidebb algoritmusok használata által, több dologra alkalmazható) módon valósítja meg.
A teológia is bevezet különféle gondolati konstrukciókat. De itt a cél nem is annyira a jóslás, hanem inkább az ember megváltoztatása. Valamiféle gyümölcsök termése. És valami olyasmi, hogy a célt ne túlságosan életidegen gondolati konstrukciók árán tudjuk csak elérni.
-Ezekkel a dolgokkal tisztában vagyok. De azzal is, ha armageddon napján nem leszek helyeselt állapotban Isten előtt, vagyis a Fia Krisztus előtt, akkor nekem az ítéletem a gyehenna.
Prédikátor:
A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!
Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.
Az Ige azt mondja, hogy minden gonosz tett fel lesz derítve és nyilvánosságra lesz hozva. Minden gonosz gondolat, minden titkos vágy, minden kéjvágy, minden hitvány elképzelés, minden eset amikor megtagadták Krisztust, minden káromló szó - ki lesz hirdetve és meg lesz ítélve. Miután minden rejtett bűnös tett fel lesz derítve mindenki előtt, az elkövetők örök kárhozatra lesznek küldve.
Bethsabé írja: "-Értem. Tehát, lehet paráználkodni, lopni, csalni, hazudni, mert akinek az Isten akar, annak úgyis kegyelmet ad Armageddon napján is."
Tehát, lehet paráználkodni, = Bethsabé Milyen név is ez? Mit cselekedett a fedhetetlen hettita harcos, Uriás feleségeként?
Jó ám így elmenni dolgozni, meg a háborúba is, tudván, hogy az asszonyka otthon mással paráználkodik!
Igazán kellemes lehetett Uriásnak is, mikor hazament és a király be akarta küldeni Bethsabéhoz, Uriás feleségéhez, hogy eltakarja azt, hogy teherbe ejtette másnak a feleségét.
Szerencsére nem sikerült az alattomos disznóknak, mert Uriás nem ment be, hanem visszatért a háborúba.
A fattyú, -mert az ilyen gyermeket akkoriban így hívták- megszületett és meg is halt.
Most ezekután Isten mégis králynővé tette ezt az egyszerű parázna asszonyt, pedig az ilyesmiért az akkori Izráélben halál járt.
Erre jönne a mostani Bethsabénk és felháborodva dörögne Istenre: "Milyen Isten vagy te, hogy paráznáknak is megbocsátasz, KEGYELMET adsz?!"
Isten erre is ezt válaszolja:
2Mózes 33:19 : „Az Isten így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted Isten nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok.”
És akkor mi következik? Ejnye, de igazságtalan isten vagy?
És a fazék kritizálhatja a fazekast aki alkotta a fazekat?
Ha megteszi, a fazekas felbosszankodva összetörhetné. Hiányzik ez a hiperaktív fazéknak?
