Azért számolj azzal, hogy aki dolgozik, annak egy évben van 20-25 nap szabadsága, amit pihenéssel, a családjával vagy az egyéb fontos ügyeinek vagy váratlanul felmerülő dolgok intézésével akar inkább tölteni, és ennek fényében kicsit nagy luxus több napot kivenni arra, hogy levéltárakba járjon. Vagy aki nem ér rá napközben, az ne is foglalkozzon vele?
- szerintem mindketten probaljatok meg szemelyeskedes mentesen hozzaszolni
- szerintem nagyon jo lenne, ha "otthon uzheto sport"lehetne a csaladfakutatas - azaz minel tobb mikrofilmet digitalizalnanak es interneten elerhetove tennenek (en peldaul kulfoldrol eleg nehezen olvasok leveltari mikrofilmeket pedig szivesen megtennem)
Már bocs, de Benned fel sem merült, hogy az emberek nagyrésze napközben - pont amikor a levéltárak nyitva vannak - dolgozik nem ér rá ilyenekkel foglalkozni?
Szia! Nekem van Földes Katalinom Kőtelekről, azért is fontos személy ő, mert ősatyám az ő halála után költözött be a pusztákról feltehetőleg Kőtelekre, s ott vett feleségül egy Mészáros özvegyasszonyt. Szívese látnám ezen a vonalon a családfádat.
Frappáns válasz, köszi. Bocs, de eddig úgy tűnt, itt szabad hülyeségeket is kérdezni - én is megtettem már nem egyszer. Vannak itt mások is, akik egyszerűbbnek gondolják itt feltenni a bugyuta kérdésüket, ha nem érnek rá ezért bemenni a levéltárba, pláne ha akkora mázlisták, hogy bizony teremsportként űzhetik ártatlan hobbijukat: http://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/hasznalat . Mivel egyet-mást azért lehet a tárgykörben találni itt-ott (http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/?f=templates&fn=main-h.htm&2.0), tán nem volt teljesen alaptalan a kérdés különös tekintettel az adattartalomra, mivel Kecskemét nem volt jobbágytelkekre osztva, így én a laikus agyammal nem tudom elképzelni az összeírás formai kivitelezését. De tudod mit, hagyd a francba, ennyire nem is érdekel most már a dolog.
Ezután tessék itt mindenkinek komoly és megalapozott kérdéseket feltenni, a dilettánsok meg húzzanak be a levéltárba, ott égessék magukat, 'oszt jónapot!
hello most talaltam ra erre az oldalra sok hasznos dolgot tudtam meg 1 kerdesem hogyan lehet hozzajutni az 1823 as osszeirashoz nograd es bacs bodrog varmegye erdekel 2 melyik az a csaladfaprogram amalyik 3dimenzioban is mutatja[ez lehet hogy bugyuta kerdes] a malkatsi nev erdekel ancsa
Bocs, de fel sem merült Bennetek, hogy úgy Kecskemét, mint Szolnok, megye- és egyben levéltári székhely? A kutatás nem teremsport.Legalábbis nem otthon űzhető eredményesen.
Csatlakozva hozzád kérdezném, hogy Kecskemétre vonatkozó, hasonló adatokat hol lehet fellelni? Őszintén szólva sosem láttam még ilyesmit, nem is tudom, milyen adattartalommal készültek.
Ha küldesz nekem egy e-mailt, akkor válaszban elküldöm neked a Hajdú MIhály: Családnevek enciklopédiájában (2010-es kiadás) szereplő neveket. 6-ot találtam meg benne az általad keresettek közül. A könyv az 1230 leggyakoribb családnevet vizsgálja.
én annyit tudok neked mondani hogy Süttő nevű település van Mo-on, a wikipedia szerint a név eredete Nevét az itt a Dunába ömlő patak régi séd nevéről vette: Séd-tő: a séd torkolata. A régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket nevezték sédnek (séd = patak, ér, vízfolyás). A vízfolyás neve eredetileg Bikol-séd, ma Bikol-patak. Innen ered mai neve: Süttő.
a Mackó név szerintem is szlovák v. lengyel eredetű, nekem is vannak ilyen nevű, biztosan szlovák származású, ősöm. Szerintem az hogy lengyel-e v. szlovák nem mondható meg, mivel a két nyelv nagyon közeli így etimológiailag sincs különbség. általában a -ko végződés szláv származásra utal.
az Eslerről annyit hogy nekem vannak őseim Morvaországban, ahol ez a név úgy szerepel hogy Exler, de több olyan elírása van hogy Escler, simán el tudom képzelni hogy Mo-on előfordult olyan elírás hogy Esler, amúgy német eredetű.
Kálozi - Káloz helységből való? Talán ez lenne a leglogikusabb.
Száraz: Távolabbi oldalági rokonaim között van Száraz nevű, de ők úgy tudom Rozsnyó környékiek (erre nem esküszöm meg) és ha jól emlékszem nemesek.
Én meg arra lennék kíváncsi hogy Nasadel nevű helység volt-e Csehországban Mláda Boleslav és Melník környékén vagy esetleg máshol? Nem elírás, tisztán így van írva több helyen ([név] [fogl.] ex Nasadel), egyik ragozott alak: Nasadlensis, illetve egyhelyütt az illető foglalkozása után a származási helyként ezt írják: "ex Přizy z Nasadlu" Utóbbit már régi német kézírással írták, de a betűk ismeretében csak ezt tudom kiolvasni.
A felvidéki Udvard (Dvory nad Źitavou) római katolikus anyakönyveit kutattam a MOL-ban. Véleményekre, ötletekre, meglátásokra lennék kíváncsi a következő nevekkel kapcsolatban:
Zsuzsa: Szóba jött már, elvileg magyar név. Az ükapám Zsuzsa István, a családi emlékezet szerint disznókupec volt Udvardon. Az anyakönyvekben találtam egy Zsuzsa Istvánt, aki akár az ükapám is lehet. Bár elég vad feltételezés, mivel ez a Zsuzsa István 1872-ben született, Az ő apja Zsuzsa József, cipész Udvardon, ők voltak az egyetlen Zsuzsa vezetéknevű család, akiket találtam. Megkeresetem az ő apját is, az eredmény: Zsuska János kiszolgált katona. Szóval máshogy írta a nevét. Szerintetek milyen eredetű lehet a Zsuska/Zsuzsa csaldnév?
Fodor: Feltételezett ősöm nemes Fodor Anna, Zsuska János felesége. Tud valaki valamit a nemes Fodor családról?
Sütő/Süttő: Milyen eredetű lehet, van-e jelentősége az egy és két t-nek?
Dirka vagy Dilko: Nehéz volt kiolvasni. Ötletek, hogy miféle név lehet ez?
Gubó: Szintén volt róla szó itt a topikban, elvileg szlovák-cseh, a facebookon meg ezek mellett horvát és szlovén felhasználókat is találtam. Szóval biztos, hogy szláv.
Mancsuska: Nagyon ritka név, alig találni bármilyen keresőben vagy közösségi oldalon, de létezik. Várom az ötleteket, hogy honnan eredhet!
Maczkó: Szóba jött már ez is, azt a választ kaptam, hogy szlovák-ruszin, azóta utánanéztem a facebookon is, ahol főleg lengyeleket találtam ilyen névvel. A település honlapja mégis a magyar eredetű családnevek közé sorolja. Az udvardi anyakönyvek tele vannak a Maczkó névvel, iszonyatos mennyiségű Maczkó-család élt Udvardon. Szerencsére megtaláltam közöttük az ükapámat, és még három generációig sikerült visszavezetni ezt a vonalat. Az esetleges szláv származás amúgy lehet magyarázat arra, hogy a Felvidéken olyan gyakori ez a név?
Kálozi: Udvardon szintén gyakori családnév. Kálozi és Kálazi formában is láttam. Milyen eredetű lehet?
Kondicz: Nekem új, a kérdés ebben az esetben is az, hogy milyen eredetű lehet.
Esler: Nem biztos, hogy jól olvastam, de valami ilyesmi. Ötletek?
Száraz, Csikós, Galla: magyaros hangzású nevek, de azért kíváncsi lennék az eredetükre. Udvardon amúgy a Gallából szintén elképesztő mennyiségűt találtam, eddig még nem is sikerült semmit kibogozni belőle.
Igen, ezt ismerem és bár ebben is sok elírás, illetve téves adat szerepel, néha nagyon jól jön, pl. a család Kőtelekkel való kapcsolatát innen tudtam meg, egyébként nem tudtam volna továbblépni.
Köszönöm szépen a tippet és a hivatkozást, szerintem elképzelhető, végülis hangzásra hasonló a két szó és a Dikovics nevet is láttam valamelyik anyakönyvben 'Gyikovics'-ként leírva. A Lipnik és a Biala régió, a mai Lengyelország, stimmelhet is, már csak azt kell kitalálnom, hogy miből magyarosították a nevet. Hangzásra mindenképpen szlávos, de gondoltam a 'Dikov fia'-> Dikovics megoldásra is, a myheritage szerint annak az elterjedése viszont inkább Bulgária és Oroszország.
Nemrég kezdtem kutatni a családfámat és rengeteg hasznos információt találtam már a korábbi hozzászólások között, most viszont elakadtam. Katolikus anyakönyvben találtam a származás alatt a 'Lipping/Gallicia' bejegyzést (Dikovics család - 1868) és akárhogy néztem a történelmi Galícia térképét, nem találtam ilyen települést. Van valakinek ötelete?
Egyébként az alábbi családokat kutatom, ha valaki érintett, szívesen cserélnék információt:
Én is ékezetes betűket használok. A keresőfelületen én úgy tapasztaltam, nem jelennek meg az ékezetes betűk, találkoztam olyan névvel, ahol az ékezetes betű helyén egy kérdőjel volt. Ettől függetlenül szerintem érdemes ezeket használni, mert talán egyszer majd megcsinálják olyanra a keresőfelületüket, hogy látszódjanak ezek a betűk. A magyarban fontos az ékezet, egyáltalán nem mindegy, hogy valakit például Sorosnak vagy Sörösnek hívnak.
A nemeknél, én a férfit és a nőt használom, és nekem engedi a program ezeknek a használatát. Nálam nincs is olyan lehetőség, hogy male és female. Te milyen nyelven haszálod a programot, angolul?
ezért gondolom hogy volt külön ilyen, mert a megyei monográfiában az alábbit találtam, s ennek a nemesség szerző Józsefnek kéne a születési helye.
Drágffy (Szentgyörgyi és Verebélyi. Előbbi neve Drahokupil) Nógrád vármegyei praedialista nemes család, melynek tagjai mintegy 200 éven át az esztergomi érsek tisztjei voltak. József, a ki később királyi engedélylyel Drágffyra változtatta nevét, valamint fiai Ferdinánd, Károly, Miklós, József és Lajos 1828-ban nyertek nemességet. A család Rudnay herczegprimástól Vadkerten egy birtokra adományt nyert, de 1848 előtt még Dejtáron is birtokos volt. Tagjai közűl József, a nemességszerző, érseki számtiszt volt. Fia Miklós az esztergomi érsek nagysarlói uradalmának felügyelője († 1909.) Sándor ügyvéd, 1865–70-ig a váczi kerület országgyűlési képviselője. Ferdinánd tarjáni plebános. Miklós fiai Sander érsekvadkerti birtokos és Gyula fővárosi tisztviselő. Czímer: hasított paizs. Elül kékben, zöld alapon ágaskodó ezüst egyszarvú. Hátul: vörösben négy haránt ezüstpólya. Sisakdísz: két zöldlevelű vörös rózsa: Paizstartók: két oroszlán.
A Magyar Királyi Helytartótanács (ez a köznyelvben a helytartóság) 1722-től 1867-ig működött, mint legfelsőbb kormányzati szerv (lényegében a kormány), vezetője a mindenkori nádor volt (ez volt az, ami 1848-ban "reszketni méltóztatott"). Jogkörét 1867-ben a Belügyminisztérium vette át. Nem volt szerintem királyi engedély külön, hanem csak az, amit 1800-tól 1895-ig összegyűjtötten publikáltak, mivel delegált jogkör volt ez a Helytartónanácsra, majd a Belügyminisztériumra, azok vezetőire származtatva.
... a Borovszky az 1809-es insurrectio kapcsán említ egy Bekeő Imrét.
"A felkelt nemesség tisztikarát a közgyűlés a következőkép alakította meg. A lovasságnál: kapitány Sissay József, főhadnagy Bekeő Imre; őrmester Menyhárt Sándor; káplár Andrássy Ferencz. A gyalogságnál: kapitány Misits László, főhadnagy Baky Károly, őrmester Rigler Ignácz, káplárok Móricz Imre és Ollé József."
Esztergomban a levéltárban a fondjegyzék szerint a nemesi felkelés iratanyaga az A1.i. alatt van (de ott a h alatt is lehet (nemességi iratok))
köszi, ezt ismerem, csak az a baj hogy nekem királyi engedéllyel módosított kell s ez meg csak a Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyûjteménye
a kérdésem az lenne, ha tudom egy személyről hogy királyi engedéllyel magyarosította a nevét (XIX. sz. közepe), akkor hol tudok utánanézni ennek? maradt róla valami papír? nevezetesen abban bíznék, hogy abból kiderül a születési helye.
