http://www.csaladinet.hu/tudastar/gyed-gyes/Ez egy információs gyűjtemény, ahol egyszerű, közérthető nyelven próbáltuk meg összeszedni a lényeget a különböző ellátásokról. Először próbálkozz itt, mert valószínű, hogy részletesebb választ kapsz – azonnal, ha odakattintasz. Ha még mindig maradt kérdésed, akkor tedd fel, vagyunk egy páran, akik szívesen segítünk, ha tudunk. Ehhez először is jól kell kérdezni, utána meg türelmesnek kell lenni, mert ez mindannyiunknak csak másodállás. 2011-es pozitív változások: 48996-as hsz.
Semmi ilyenről nincs szó. Annyi változik, hogy nincs betegszabadság a betegállomány elején, hanem az 1. naptól táppénz jár. A munkáltató az, akinek nem kell betegszabadságra járó bért és utána járulékot fizetni. A munkavállaló az adót mindegyikből fizeti.
ez a fizetésemelés dolog is ma annyira változó, te írtad, hogy 5ezer Ft fizetésemelés volt 5 év alatt, az én családomban ezzel szemben van akinek 160ezer Ft fizetésemelés volt 5 év alatt. Persze tudom, hogy nem ez az általánois, de ha ebből indulok ki akkor a 18ezer Ft/5év tényleg nem nagy igény.
De nem is ez az igazi kérdés, hanem az, hogy ha belemennek akkor ez az út járható szerintetek? Egy próbát megér ha működhet. Mit gondoltok, működhet?
Tegnap egy éjjeli műsorban azt hallottam, hogy május 1-től veszélyeztetett terhesség okán lévő táppénz esetén nem kell adót fizetni. Ezt tudjátok, hogy pontosan hogyan értendő?
Akár a tgyás alatt, akár a gyed alatt szűnik meg a munkaviszony, a gyed alapja a minimálbér. Azért az, mert a gyed alapja vagy annyi, mint a tgyásé volt, vagy a minimálbér, akkor lenne előbbi, ha táppénz, tgyás, gyed, bérezett nap együtt legalább 180 nap lenne. Ebből a tgyás csak 168 nap.
Tudod mikor lenne több? Ha legalább 12 naptári nap szabadságon vagy gyermekápolási táppénzen lenne. Utóbbi szerintem minden további nélkül kivitelezhető.
Jogszabály határozza meg, hogy mikor mire jogosult és ennek az ellátásnak milyen előzményeknél mi az alapja, vagyis nem Te döntöd el, hogy mit szeretnél kapni és azt miből állapítsák meg.
"Előbbi verziónál a tgyás alapja a 130.000-es bér, a gyedé a minimálbér." Ez akkor érvényes, ha a tgyás alatt szűnik meg a cég? Ha valahogy kihúzza gyed-ig, akkor a 130.000 után jár a gyed is? Kissé eltévedtem az erdőben. Köszönöm.
Kedves Szakbarbár! Köszi az információt! :) Ezek szerint, ha a gyed után esetleg táppénzre megyek a második babával, akkor az nem fog beleszámítani az átlagkeresetbe, és a bejelentett bér lesz az alapja a gyásnak, gyednek? Jól gondolom?
(Előzmény: 2009 jan. 23.-ától van folyamatos munkaviszonyom, (előtte volt pár hónap kiesés) és 2010.01.29.-én szültem az első babát. 2012 tavasz-nyár eleje körül szeretnénk a másodikat...)
18 ezer forint emelés elvárható 4 év alatt? Kis naív. Az én munkahelyemen 5 év alatt volt kb 5 ezer forint fizetés-emelés :-((( Azoknak, akik dolgoznak, és viszik a céget. Úgyhogy az otthoni babázásért kicsit túlzásnak tartom "elvárni" az ennek kb négyszeresét.
nagyon köszönöm, hogy válaszoltál, és megerősítettél, hogy amit gondoltam járható út.
Még egy utolsó kérdéssel had zaklassalak.
Mivel esetemben az utolsó bejelentett bér a TGYÁS alapja, és ahogy írtad emelkedhetett is azóta. Na, ez nem történt meg, továbbra is a 2 évvel ezelötti br. 138ezer. De van egy ötletem. Ha megbeszélem a cégnél, hogy április 1-től emeljék bruttó 156.000 Ft-ra, és mondjuk április 2.-án adom be az igénylést TGYÁS-ra, akkor azzal nyerek a fél év alatt kb. 100ezer Ft-ot.
És végülis a cég miért ne menne bele, hisz valódi költséget nem jelentek, a kifizetésük felém 0 Ft, akkor gondolom teljesen mindegy papíron mennyi a brutto. Maximum a GYED után kifizetett szabadságoknál kellene a felgyűlt kb. 92 napra kb. 100ezer Ft-al többet fizetniük, illetve ha visszamegyek dolgozni akkor eleve többet fizetni, de 4 év alatt brutto 18ezer Ft fizetésemelés el is várható.
Arra is gondoltam, ha ebbe nem akarnak belemenni, akkor kössünk egy szerződést április 1-től, hogy br.156ezer, aztán meg mondjuk júniustól módosítsa vissza 138ezer-re ha akkora skót.
Mit gondolsz, ez járható út lenne így? Ez jó ötlet?
Tudtok esetleg most május 1-től életbe lépő módosításokat? Elvileg csak szülés előtt 1 hónappal lehetne csak eljönni a munkahelyről, különben kevesebb gyest utalnak.
A gyes, gyet alatt volt munkaviszonya, úgyhogy ketyegett közben a biztosítása is - mert azt a munkaviszony alapozta meg. Úgyhogy ha a munkaviszonya még él, amikor szül, akkor az előző 730 napban 730 nap lesz az előzetes biztosítása. Ha később szül, akkor mondjuk azzal az 1-2 nappal lesz kevesebb, amíg elmegy a munkaügyi központba.
Gyetet előtte mondja le, ez fontos, ez az előbb kimaradt.
Nagyon köszönöm. Ezek szerint nem igaz, hogy nem számít biztosítási viszonynak a gyes és a gyet. Hiába csak az volt a szülést megelőző 365 napon, jogosult lesz a gyedre a 130e után. Ugye jól értem?
1. Próbálj megegyezni a munkáltatóval, hogy legalább a tgyás 1. napjáig hosszabbítson, 6 év után 3 hónap férjen már bele neki. Így passzív jogon végig jár a tgyás és a gyed, viszont tudjál róla, hogy ez csak ezzel a babával biztosítja ezeket, egy következő előtt nulláról kell összeszedned az előzetes biztosítást.
2. A munkaviszony megszűnése után igényelj álláskeresési járadékot, ugyanúgy jár minden így is, ugyanolyan összegben, de ugyanúgy csak ezzel a babával.
A folyamatos hosszabbításhoz nem szólnék hozzá, mert a Kjt-hez nem értek, nem tudom, azzal kompatibilis-e ez a megoldás.
Ha legalább a tgyás 1. napján, tehát 4 héttel a szülés várható ideje előtt még van munkaviszonya, akkor utána mindegy, hogy meddig tart még, végig jár a tgyás és a gyed is, csak passzív jogon. Ennek az az 1 hátránya van, hogy egy hatodikkal utána nem járna csak gyes, de ezen kívül semmi gond nincs belőle.
Ha hamarabb megszűnne a munkaviszony, akkor igényeljen álláskeresési járadékot, innen is jogosult lesz tgyásra és gyedre.
Előbbi verziónál a tgyás alapja a 130.000-es bér, a gyedé a minimálbér. Utóbbinál a gyed ugyanannyi, a tgyás alapja a minimálbér 130%-a, 101.400.
Amit vázoltál, az a legegyszerűbb és legpraktikusabb megoldás. Következő tgyás és gyed alapja a tgyás első napján érvénye szerződés szerinti bér - ez akár emelkedhetett is a többiekével együtt, ha többre emelkedett volna,mint a minimálbér kétszerese, akkor legfeljebb annyi.
Eltérő nyomtatvány van kifizetőhelyen és nem kifizetőhelyen a tgyás igényléséhez, az oep honlapján találhatóak közül előbbi esetben az igénybejelentés, utóbbi esetben a nyilatkozat című nyomtatványt kell kitölteni.
A többi szükséges kellék ugyanaz: eredeti születési anyakönyvi kivonat, kórház igazolás 10-es keresőképtelenségi kóddal, terhesállományba vételes igazolás vagy ehelyett eredeti terhes kiskönyv és nyilatkozat, hogy mikortól veszi igénybe a szülési szabadságot.
A beindításhoz terhesállományba vételről szóló igazolás kell (vagy amivel lehet helyettesíteni) és ha nem kifizetőhely a munkáltató, akkor tőle egy ún. foglalkoztatói igazolás, tgyásos pótlappal. Ha kifizetőhely, akkor nincs másra szükség. A többi dokumentumot akkor tudjátok benyújtani, ha majd rendelkezésre állnak, 42 napig - vagy van, ahol érthetetlen módon csak a szülés várható időpontjáig - ezek nélkül is folyósítják a tgyást.
Az utolsó tb ellátás, amit kaptál a gyed. Az 180-nál kevesebb bérezett napból volt megállapítva, úgyhogy az alapja csak a minimálbér kétszerese. Ez éppen egybeesett a maximális gyed alapjával, amit az is kapott, akinek +180 napból több volt a napi átlaga, az a különbség közötted és egy ilyen eset között, hogy Nálad az alap volt korlátos, a másiknál pedig az alap 70%-ának és havi naptári napok számának a szorzata. Neked most a 2010-es minimálébr kétszerese tud bejönni táppénzalapnak, mert az utoljára kapott gyed alapja ennyi volt.
Igen, 2006-ban kaptam utoljára fizetést. Az első 2 gyeremekem között 21 hónap van. Amikor a 2. kislányommal terhes lettem, akkor gyeden voltam, és arról mentem táppénzre. Akkor a táppénzem alapja tuti, hogy a fizetésem volt, és szerintem utána a tgyás-om meg a 2. gyedemé, ami ugye 2010. szeptember 30-ig tartott. Bár most, hogy kérdezed, a tgyásom alapja lehet, hogy az a 15 munkanapos betegszabi volt, ami megelőzi a táppénzt, de a gyed maximumot nem befolyásolta, mert azt kaptam 2010. szeptember 30-ig. Ettől függetlenül szerintem mindezek számítási alapja mégicsak a fizetésem, de lehet, hogy tévedek, vagy van valami időkorlát, hogy 2006-os fizetést 2011-ben már nem lehet alapul venni?
Így a TGYÁS alapja a 2008-as jövedelmek átlaga, vagyis 126.500 Ft volt. Ez kb. 85.000 nettót jelentett. Ennek lejárta után GYED-et igényeltünk, ami kb. 75.000 nettót jelentett (attól függően éppen hány nap volt az adott hónapban).
Ezen kívül egyéb jövedelme nem volt.
2.gyermekem 2011.05.12-re van kiírva.
Feleségem munkaszerződése azóta is él, jelenleg a szerződéses összeg brutto 138ezer Ft.
Szeretnék TGYÁS-t igényelni 2011.04.18-tól. Ennek látja Ön valamilyen akadályát?
Akkor esetünkben a TGYÁS alapja a szerződéses összeg (138.000 Ft)?
A TGYÁS után pedig szeretnénk újra GYED-et igényelni, ami viszont ha jól gondolom ugyanannyi lenne mint legutóbb, vagyis kb. 75.000 Ft, mivel az új GYED alapja az előző GYED lapja. Ez igaz így esetünkben?
Ezenkívül olvastam, hogy a TGYÁS-t a munkáltatónál kell beadni. De milyen papírral? Találtam az interneten vagy 6 félét, mindenféle pótlappal. Ezeket mind szükséges beadni?
Ez nem olyan, mint a színlátás, hogy ugyanazt valaki egyfélének látja, a másik meg másfélének. Ez így van és kész, mert helyesen csak így lehet értelmezni. Ha valaki másképp érti, rosszul teszi, tessék fellebbezni. De egészségbiztosító folyósította táppénznél ilyen nem lesz, ott eleve ritka a tévedés (összességében jókat tudok róluk mondani), konkrétan ilyen esetnek az elszámolásával ott soha nem találkoztam.
Persze ők is emberből vannak, tévedhetnek, olyankor le kell nekik írni, hogy nézzék már meg mégegyszer, mert ez és ez volt az irányadó időszak, azon belül 9 hónap gyed, x nap gyes, 0 vagy egy pár bérezett nap, vagyis gyed miatt nincsen 180 nap, mert ha abban a 9 hónapban nem gyeden lettél volna, akkor meglenne.
Felfigyeltem egy számomra jelentőséggel bíró részre a táppénzzel kapcsolatos írásodban:
"Nagyon fontos, mert ezt még 10 után is rendszeresen rosszul alkalmazzák kifizetőhelyeken, hogy a 180 nap ebben az esetben azt jelenti, hogy a bérezett napok plusz a „kedvezményezett” napok együtt, ez pedig akár gyes utáni táppénznél is meglehet annak ellenére, hogy a gyes nem méltányolt. Pl. 2008. július 20-án született babával gyed 2010. július 20-ig, gyes 2010. július 21-től 2011. július 21-ig, innen pár hét szabadság, majd táppénz. A 2010. január 1-it terjedő irányadó időszakban bőven több, mint 180 nap gyed van, vagyis gyed miatt nincs 180 bérezett nap."
Az én 2. kislányom 2008. szeptember 30-án született. Most várjuk 2011. októberére a 3. babát, és tervezem, hogy táppénzre megyek. 2010. szeptember 30-ig voltam gyed-en, tehát a majdani táppénz alapját képező előző (2010.) évben bőven meghaladja a 180 napot a gyed, ami miatt nincs 180 bérezett napom. Azt mondod tehát, hogy ilyen esetben feléled az utolsó tb ellátás alapja, azaz a fizum, ami 230.000 Ft bruttó volt? Egyébként igazad van, én is így értelmezem a jogszabályt, de az oep, is így fogja? Az én munkahelyem már nem tb kifizetőhely egy ideje, így az oep számfejti a táppénzt. Ott vajon a Te általad írt értelmezés alapján számolnak. Ha mégsem így fognak, kihez lehet majd fordulni?
Jól számoltál, de ha vannak adókedvezmények (adójóváírás jellemzően nem jön szóba ennél a nagyságrendnél, de a családi kedvezmény sanszos lehet), akkor azt még bele lehet kalkulálni.
Na akkor arról, ami itt szinte mindenkit érdekel(ni fog hamarosan): táppénzváltozások. Az újdonságokról szóló vagy egy témát alaposan körbejáró írásaimat előszeretettel veszik át más honlapok, amivel nincs semmi gond, mert az információ terjesztése a lényeg, de ha ezzel is ezt teszik, legyenek kedvesek ezt a tényt jelezni.
A táppénz mértéke, maximális összege és a biztosítás megszűnése után járó (ún. passzív) táppénz folyósítási ideje az elmúlt években folyamatosan csökkent. Sokan úgy gondoltuk, hogy már nincs mit tovább csökkenteni – hát tévedtünk, van. (Ráadásul mindez kivitelezhető egyetlen nap alatt, úgy, hogy az előírt egyeztetést ki lehet kerülni, ha egyéni indítványként és nem a kormány javaslataként nyújtják be, illetve hozzácsapják egy egészen másról szóló törvény módosításáról szóló javaslathoz, azért ahhoz, mert arról aznap szavaznak.)
A 2011. április 30. után kezdődő keresőképtelenségek esetén a táppénz maximális összege a minimálbér kétszerese, vagyis naptári napra bruttó 5.200 Ft, egy 30 napos hónapra pedig bruttó 156.000 Ft. A tgyásnál, gyednél megszokottakkal ellentétben ez nem azt jelenti – táppénznél soha nem azt jelentette, mégis sokan keverték – , hogy az ellátás ALAPJA lesz ennyi és ennek a megfelelő %-a jár, hanem az ÖSSZEGE van ennyiben maximálva, vagyis naptári napi átlagkereset 50 vagy 60%-a helyett, ha ez ennél több, akkor csak ennyi jár.
A táppénz mértéke 2 évnél hosszabb folyamatos biztosítás esetén 60%, ennél rövidebb biztosítási idővel illetve kórházi ápolás esetén 50%. Ez azt jelenti, hogy aki 60%-os táppénzre jogosult, azt kb. bruttó 260.000 Ft-os bér fölött érinti az új szabály, aki 50%-os táppénzt kap, azt pedig bruttó 312.000 Ft-ot meghaladó bérnél. Ezekig a határokig egyforma a régi és az új szabály szerint számított táppénz, akinek ennél több a bére, azt hátrányosan érinti az új előírás. Ez mindenkit érint, kismamát és nem kismamát egyaránt.
Egy másik, a Munka Törvénykönyvét érinti változás viszont csak a kismamákat érinti, közülük is csak azokat, akik veszélyeztetett terhesség miatt vannak táppénzen.
A 2011. április 30. után kezdődő keresőképtelenségeknél, ahol ennek oka a veszélyeztetett terhesség, az általános szabályoktól eltérően nem a munkáltató fizeti a bér 70%-át betegszabadság címén az első 15 munkanapra (évközi belépésnél, évközi babázásról visszatérésnél ennek időarányos részére), hanem az 1. naptól táppénz jár a kismamának.
Ennek a módosításnak az okát nem értem. Azért nem, mert ez több kiadást csinál a költségvetésnek, azokat meg elméletileg vissza akarják fogni. Amíg a munkáltató fizette az első 15 munkanapot veszélyeztetett terhességnél is, addig 19-21 naptári nappal rövidebb időre kellett az Egészségbiztosítási Alapnak finanszíroznia a táppénzt, ráadásul a betegszabadság után a munkáltató 28,5% közterhet, a munkavállaló 17,5% közterhet is fizetett – sőt a magasabb összeg után több SZJA-t is - , ami meg a költségvetés bevétele.
Több helyen is hallottam úgy kommentálni ezt a változást, hogy hátrányos a kismamáknak. Nos, ez nem feltétlenül van így, az esetek nagyobb részében inkább jól lehet ezzel járni. Nézzük meg, hogy kinek előnyös és kinek hátrányos. A példák legalább az előző év eleje óta folyamatos biztosításokat feltételeznek.
1. Legalább 2 éves folyamatos biztosítás, tavaly is, idén is nagyjából hasonló bér, ami kevesebb, mint bruttó 260.000. A 70%-os betegszabadság helyett a 60%-os táppénz nettóban többet jelent, mert utóbbiből nem vonnak 17,5% ilyen-olyan járulékot, ami a betegszabadságra járó bérből lejönne. Emiatt ők egy nagyon kicsivel még jobban is járnak.
2. 2 évnél rövidebb folyamatos biztosítás, tavaly is, idén is nagyjából hasonló bér, ami kevesebb, mint bruttó 312.000. A 70%-os betegszabadság helyett az 50%-os táppénz nettóban csak nagyon kicsivel kevesebb, mert utóbbiből nem vonnak 17,5% ilyen-olyan járulékot, ami a betegszabadságra járó bérből lejönne. Az ilyen paraméterekkel rendelkező kismamákat kedvezőtlenül érinti a változás, de ennek a mértéke nagyon kicsi (nagyon leegyszerűsítve 2,5%-nak a ¾-ed része)
3. >2 év folyamatos biztosítással bruttó 260.000, 2 évnél hosszabb folyamatos biztosítással bruttó 312.000 fölötti bér. Ők rosszul járnak, mert a betegszabadságnak nincs felső korlátja, a táppénznek viszont van.
4. Előző évben lényegesen több a bér, mint idén (másik munkáltatónál jobban keresett vagy volt valami nagy összegű extra, ami idén nincs). Ők kifejezetten jól járnak, mert a tavalyi átlaguk, ami után a táppénzt kapják több, mint a mostani alapbérük, amiből a betegszabadság számolódna.
5. Idén lényegesen több a bér, mint tavaly – ők is vesztesek, az ok nyilvánvaló, ezért nem is írok erről bővebben.
6. Két baba között kizárólag táppénzen van a kismama, a bére kevesebb, mint a minimálbér/0,7, ami idén bruttó 223.000. Nekik nagyon jól jön a módosítás, mert amíg betegszabival kezdtek és csak az erre kapott 70%-os bér számított bele a következő tgyás és gyed alapjába, addig havi több tízezret is tudtak bukni azzal, hogy a 70%-nak a 70%-át kapták utána 2 évig.
7. Szívességi bejelentések. Még mindig gyakori, hogy kismamák megfinanszírozzák a bejelentésüket egy ismerősnél, vagyis ők fizetik a költségeket maguk után. (Nagyon csúnya tud lenni egy ilyen történet vége, ha kiderül, márpedig az egészségbiztosító nem hülye és nagyon felkapta ezt a témát, úgyhogy minden fórumon lebeszélek róla mindenkit.) A bátor próbálkozók tízezreket takarítanak meg vele, hogy nem kell a betegszabadság járulékait is megfizetni.
Igyekeztem teljes körűen összeszedni, hogy az egyes esetekben mi hogyan alakul, ha valakinek hiányérzete van – egyik kategóriába sem tudja magát besorolni –, jelezze.
Összességében elmondható, hogy többen vannak azok, akiknek inkább előnyös, hogy veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenségnél nincs betegszabadság, hanem rögtön táppénzt kap a kismama. Nemcsak azért gondolom így, mert darabszámra több olyan kategória van, ahol pozitív a végeredmény, hanem mert – ismerve a hivatalos átlagkeresetet – ezekbe a kategóriákba többen tartoznak.
Persze tudom, hogy aki rosszabbul jár, azt nem vígasztalja, hogy másik párezer meg jobban. Nekik viszont talán van egy kiskapu. Azért mondom, hogy talán, mert egyrészt a gyakorlatban nem tudom, hogy az orvosok hogy fogják ezt lekezelni, másrészt nem tudni, hogy esetleg nem lesz-e egy új keresőképtelenségi kód (ezt a táppénzes papíron tüntetik fel és sokmindent meghatároz), ami egy gyűjtő lesz a kismamákra, az egyébként szövődménymentes terhesekre is.
A betegszabi helyett rögtön táppénz szabályt a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenségeknél kell alkalmazni. Kismama pedig nem feltétlen csak veszélyeztetett terhesség miatt van táppénzen. Lehet, hogy „csak” begyulladt a torka vagy megrándult a dereka, vagyis a terhességtől függetlenül keresőképtelen.
Most, hogy ennyire napirenden van a táppénz, talán érdemes röviden áttekinteni, hogy mikor mi a táppénz alapja. A tgyás és gyed szabályai csak részben egyeznek meg, az eltéréseket most hagyjuk és fókuszáljunk csak a táppénzre.
1. Ha a biztosítás az előző év elejéig folyamatos és az előző év január 1-december 31. között van legalább 180 bérezett naptári nap (munka, szabadság, ünnep, betegszabadság), akkor az előző évi átlag az alap.
2. Ha az előző naptári évben nincs folyamatos biztosításból legalább 180 bérezett nap, vagy azért, mert megszakadt a biztosítás, vagy azért, mert valamilyen egészségbiztosítási vagy családtámogatási vagy álláskeresési támogatáson volt az igénylő, de a táppénz 1. napját közvetlenül megelőzően van 180 bérezett nap, akkor az utolsó 180 nap a táppénz alapja (akár 2 évből is összejöhet, pl. 2010. novembertől 2011. áprilisig tart a számítási időszak).
3. Ha táppénz, tgyás, gyed miatt nincs 180 bérezett nap az előző év elejéig, illetve – ha ez az időszak rövidebb, akkor – a folyamatos biztosítás kezdetéig, akkor az utolsó tb ellátás alapja lesz a táppénz alapja. (Két baba között rövid időre, szabadság kivétele erejéig visszatérőknél ez jellemzően a gyed alapjának a feléledését szokta jelenteni.)
Nagyon fontos, mert ezt még 10 után is rendszeresen rosszul alkalmazzák kifizetőhelyeken, hogy a 180 nap ebben az esetben azt jelenti, hogy a bérezett napok plusz a „kedvezményezett” napok együtt, ez pedig akár gyes utáni táppénznél is meglehet annak ellenére, hogy a gyes nem méltányolt. Pl. 2008. július 20-án született babával gyed 2010. július 20-ig, gyes 2010. július 21-től 2011. július 21-ig, innen pár hét szabadság, majd táppénz. A 2010. január 1-it terjedő irányadó időszakban bőven több, mint 180 nap gyed van, vagyis gyed miatt nincs 180 bérezett nap.
4. Ha sehogyan sincsen folyamatos biztosításból 180 bérezett nap és az nem azért nincs meg, amiről az előző pontban volt szó, akkor legfeljebb a minimálbér a táppénz alapja. Azért legfeljebb, mert egy minimálbért el nem érő – részmunkaidős – bérnél csak a minimálbérnél kevesebb „saját” bér.
