Nincs időm írni, de talán jobb is így mert lehet olyat írnék amit később megbánnék. Ez egy kilúgozott steril lózung-gyűjtemény.
Van benne egy szép oszlopábra a vége felé amit meg is ismételnek. Hát kb ennyi a konkrétum. A geotermia jóval több lenne mint tavasszal. Indok hogy miért és hogy mennyit és milyen áron. Az nincs. Pár hónapja írta a HVG hogy az Új Magyarország terv körül is ott bábáskodott a Pannergy-s Töröcskei. Ennyi.
Egyébként már tavasszal néztem hogy mikor jön ki, és akkor lemaradtam.
Erről az oldalról még elérhető a tavaszi terv. Hát abból se sokat értettem, különösen hogy akkor még nem jelentek meg az Energiahivatal oldalán a háttértanulmányok.
Először is nézd meg hol élünk! Hány családnak van Magyarországon 2*100KW járgánya?
Nem túl soknak. Akinek meg telik rá, azt nem érdekli, mennyibe kerül az üzemanyag. Főként az nem, honnan kerül elő. :-(
A napenergiahasznosítás kutatására is jelentős energiákat fordítanak, sőt, biztos vagyok benne, hogy sokkal többen dolgoznak rajta, mint a fúzión. Csak nem olyan feltűnő. A napenergia legnagyobb problémája, túl híg. Nagy teljesítményekhez megfelelő környezet és hatalmas felület szükséges. Épülgetnek már sorban, de aránytalanul nagyobb beruházás szükséges hozzá és a szélhez is, mint az atom- vagy majd a fúziós erőművekhez. Különösen ha az átmeneti tárolást is meg akarják oldani.
Biomassza: A leggyatrább napelem-naperőmű is jobb hatásfokkal alakítja árammá a beérkező energiát, mint a biomassza. A célhasznosítás és a tárolhatóság-hordozhatóság miatt éri meg egyes ágazatokban foglalkozni vele. De az a pazarlás, amit ma még itthon művelnek vele, hogy hőhasznosítás nélküli gyenge hatásfokú erőművekben zavarják ki a kéményen, az túlzás. Ennek oka viszont az átgondolatlan (irányított?) állami támogatás. A biodízel-bioetanol termelés pedig, mint idén is látjuk, jelentős mértékben függeni fog a természettől. Ha kajára kell a gabona, nuku bioetanol!
Egyáltalán nem vicc az, hogy a bioizémizé sose lesz olcsóbb, mint a fosszilis. Legalábbis abban az időtartományban, amit képesek vagyunk valamennyire belátni.
Ennek a cseszko származású václav smilnek van különben egy nagyon jó kis cikke, amiben azt boncolgatja, hogy szerinte a jövő legígéretesebb energiaforrása a napenergia lesz.
Másrészt kifejezi értetlenségét a fölött, hogy miközben a kormányok hatalmas összegeket fordítanak a fúziós energiatermelés kutatására, addig a napenergia hasznosításának kutatására több nagyságrenddel kevesebb összeg jut.
Különben ha belegondoltok, ha sikerülne egy bizonyos hatékonysági szintet elérni a napenergia hasznosításában, akkor gyakorlatilag óriási mennyiségű, szinte örök életű energia állna a rendelkezésünkre.
Márpedig a kőolaj, sőt a földgáz is belátható időn belül el fog fogyni.
Hogy ez a belátható idő 20 év vagy 50 év, szinte majdnem mindegy.
50 évnél tovább felelősen még a kőolajpártiak sem igen terveznek a kőolajjal.
Lehet persze saját magunknak (is) hazudozni meg féligazságokkal áltatni magunknak, hogy az olajpala meg az olajhomok vagy hogy biodízel és bioetanol, azonban tudomásul kell venni, hogy ezek közül egyik sem lehet a 21. sz. második felének domináns energiaforrása.
Lássuk!
Olajpala, olajhomok: energiamérlege meglehetősen kedvezőtlen, általában 1 hordó nyersolaj kitermeléséhez fél hordó nyersolajnak megfelelő energiát kell felhasználni, de vannak olyan lelőhelyek is, ahol ez az arány megközelíti az 1:1-et.
Ráadásul az olajpala és az olajhomok kitermelése irdatlan méretű környezetpusztítással jár, ahogy az a kanadai Alberta tartományegyes régióiban már most nagyon jól érzékelhető (legyalult földfelszín, elpusztított növényzet, holdbéli táj, óriási méretű meddőhalmok, olajfoltokkal szennyezett tavak és folyók stb.)
Biodízel, bioetanol: energiasűrűségük sokkal kisebb, mint a kőolajé, azaz egységnyi energia megtermeléséhez jóval nagyobb földterületre van szükség. 1980-as évek közepe óta a Földön az egy főre eső termőterület csökkenő tendenciát mutat, újabb földterületek szántóföldi termelésbe vonása már csak az utolsó természetes ökoszisztémák föláldozásával lenne megoldható.
A cseh származású kanadai Václav Smil és más energiaszakértők kiszámították, hogy a Földön egyszerűen nem áll rendelkezésre kellő mértékű szabad szántóterület annyi biodízel és bioetanol előállításához, amely az autózás jelenlegi szintjét fenn tudná tartani.
addig valóban igaz, amíg a fosszilis olcsóbb energiaforrás mint a megújuló, mert akkor a megújuló gyártására is fosszilis energiahordozót használnak fel, mert az a legolcsóbb
de ha ez már nem így van, akkor a megújuló gyártásához is megújuló energiát használnak fel, és ez már független a fosszilis árától - legalábbis felfelé az, lefelé már nem lenne az, a fosszilis olcsóbbodásával belép az mint primer energiaforrás ami leviszi az energiahordozó árát is
az hogy bármilyen fosszilis ár mellett is a megújuló a drágább csak akkor lehetne igaz, ha a megújuló eroei-je 1-nél kisebb lenne, tehát a gyártásába feccölt energiát nem lehet visszakapni, de ez nem így van, esetenként jobb is mint a fosszilisé, csak pénzügyileg ez nem érvényesíthető
Egy korábbi témakörhöz, amit Thétával próbáltunk kivesézni:
Vajon szükséges-e, ill. fenntartható-e hosszú távon, hogy a fejlett világban egy átlagos családnak 2 db. egyenként 100-100 kW körüli teljesítményű, belsőégésű bűzpöfögénnyel felszerelt gépjárműve legyen?
És ha ezeket kiváltjuk hasonló teljesítményű villanymotorokkal, akkor tudunk-e majd elegendő elektromos áramot termelni a gépjárműveink működtetéséhez?
Én szerintem nem.
Nyilván az egész emberi civilizációnk át kell értékelnie a mobilitásról és a közlekedésről alkotott elképzeléseit.
Lehet, sőt kell is csökkenteni a mobilitási igényt, ami meg mégis létszükséglet, annak egy részét ki lehet elégíteni közösségi közlekedéssel is - sokkal nagyobb arányban, mint manapság.
Ami meg a családi tulajdonú gépjárműveket illeti, ott megfelelő járműkarosszéria-tervezéssel szvsz. elérhető, hogy akár egy 20-30 kW teljesítményű motor is kielégítő menetdinamikát tud biztosítani napi normál igények kielégítéséhez.
Nekem pl. 11 éven keresztül egy Trabant 601 S Combim volt, amelyben egy 20 kW körüli teljesítményű, kéthengeres kétütemű Ottó bűzölgött. 600 kg körül volt a jármű öntömege és a 20 kW-os motorral olyan 70-80 km/h sebességhatárig meglepően jó volt a menetdinamikája.
Lámpától való induláskor pl. rendszeresen szamárfület tudtam mutatni a Mercedeseseknek:-)
"Mint tanult kollégám..." (théta) szokta emlegetni, az alternatív energiaforrások ára meglepően ragaszkodik a fosszilisekéhez. Teljesen mindegy, mennyibe kerül a fosszilis, az alternatív mindig egy picit (vagy éppen sokkal) drágább.
Ma talán még nincs, de hamarosan óriási gondok lehetnek, ha nem próbálunk meg mielőbb megszabadulni a beteges olajfüggőségünktől...
"Láttam érintőlegesen nemrég egy kis filmet a spektrumon. "
Az amerikai "ismeretterjesztő" filmek helyett javaslom beszerezni és elolvasni Jeremy Leggett: A fele elfogyott c. könyvét. A magas szintű olvasási élmény garantált:-)
"Rengeteg olaj van még. "
Attól függ, mit hívunk rengetegnek... 30-40 évnél tovább az olajkitermelés a növekvő még mindig rohamosan növekvő igényeket nem fogja fedezni. Még ha az olajpalát és olajhomokot is bekalkulálod, akkor sem....
"Olajpala, egyebek. Nyilván drágább. De ha nem tennének rá akkora adót akkor nem lenne drágább."
Az olajpala és az olajhomok nem az adó miatt drágább, hanem azért, mert sokkal költségesebb a (és nem mellesleg sokkal környezetpusztítóbb) a kitermelése. Energiasűrűsége pedig sokkal kisebb, mint a hagyományos, fúrt kutakból kinyert folyékony kőolajé.
Van olyan olajhomok-telep a kanadai Alberta tartományban, amit már most otthagytak, annyira gazdaságtalan volt a kitermelése. 1 hordó nyersolajnak megfelelő energiát kellett a termelésbe fektetni, hogy 2 hordó nyersolajat kitermeljenek, de volt olyan lelőhely, ahol ez az arány megközelítette az 1:1-et...
A láthatatlan akadályozó erő a pénz lehet leginkább. Az olaj drágulása, és az üzemanyagokra kivetett 100%-osnál nagyobb adó mellett még mindíg olcsóbbak, mint a támogatott helyettesítő megoldások.
Lehet, hogy háború. Bár ne legyen igazad. Lehet, hogy egyszerűen folyamatosan vagy szakaszosan drágul. Én ezt tartom szerencsésebbnek. Ennek be kell következnie. Nincs mese.
Nem vettétek észre szinte minden alternatív tetületen éppen a jó megoldás közelében járunk. Csak a közelében. Ez van a hidrogénnel, az etanollal, a cellulóz cukorrá majd etanollá alakításával, az üzemanyag cellákkal, az akkukkal, a fúzióval, fagázas autóval, a szuper kapacitorokkal, többmindennel. Állandóan tolódik a kész megoldás létrejötte. Minha valami láthatatlan erő megakadályozná, hogy egyszercsak ténylegesen lássuk az alagút végét. Na tessék, itt van, ezt kell csinálni, és meg van oldva a közlekedés és az energia. Ebben én a multik és hatalmasainak tudatos akadályozását látom. Egyszerűen nem adnak elég pénzt se támogatást se a multik se a kormányok a törvényeikkel olyasmire, ami a fix monopolizált olajbevétel ellen menne. Bohóckodás az van. Furcsa visszataszító járműveket látunk itt-ott. Most pl. láttam egy lapos napelemes kocsit. Irreális. A fagázas pöfögő csühös szintén irreális. Ezekre van támogatás. Hogyan lehetséges, hogy egy tag, ott van a neten, végig tudja furikálni európát egy csühös fagázas "autóval" . Próbálna valaki ilyesmire engedélyt szerezni. Magára a járműre és a jövedéki adó. Csak úgy lehet, hogy a háttérhatalmi lobbi támogatta és engedélyezte. A célja az elrettentés. Azaz vegyétek a drága olajat mert valódi megoldás nincs. Van de rohadt kormosak lesztek a csüköstől. Vagy egyedül fekve irreális helyzetben utazhattok a napelemes lapos kocsiban. Pedig már van. Ez is az uzsorázással egyenrangú kizsákmányolás módja annak, hogy mennél tovább kényszerítsék az embereket a drága olaj fogyasztására.
A lényeg szerintem az, hogy van korlátlan energia. Ez a napból van. A kérdés, hogy ez mibe tárolódik. Hidrogénben levegőben stb. vagy természetes módon biomasszában. A gond, hogy cukrot, olajat tudnak jól felhasználni. Amiből ezek kinyerhetők az a növények kis része. De viszont korlátlan mennyiségű cellulóz van, a növények szára. Ezt felhasználva nincs gond. Lehet nem olyan kényelmes a felhasználása, mint az ollajoknak, alkoholoknak, de van bőven. Az energia tárolás is megoldott vele. Kényszer esetben szerintem simán gond nélkül ráfanyarodnánk a cellulózra. Lásd Hitler.
Szerintem nincs akkora gond. Láttam érintőlegesen nemrég egy kis filmet a spektrumon. Rengeteg olaj van még. Olajpala, egyebek. Nyilván drágább. De ha nem tennének rá akkora adót akkor nem lenne drágább. Más. Hitler alatt volt egymillió fagázas autó, mert nem kaptak olajat az elszigeteltségben. Most is működne ez a verzió gond esetén, csak már egy kicsit fínyásak vagyunk. Azt szeretjük ha beletölti a kutas és megyünk tovább. Ne kelljen semmihez nyúlni lehetőleg. Esetleg etanol, metanol, hidrogén jönne jól a fogunkra, mert az tiszta stb..
A mai technikai színvonalon lehetne olyan fagázas teljesen automata kocsikat csinálni, hogy hozzá se kéne nyúlni a kazánhoz és effélékhez. Néha látunk a tv-be, neten füstölgő csühös járműveket és az a tévképzetünk támad, hogy ilyen lenne ez a jármű. Olyan mint Hitler korában. Azóta már eltelt egy kis idő és a technika és automatizálás is fejlődött. Lehet, hogy ezek a csühös járművek a multik támogatásával jönnek létre, hogy elrettentsék az embereket efféle próbálkozásoktól. :-) Egy kis összeesküvés elmélet. :-)
Szerintem se kell betojni. Az olajlobbik és kormányaik jelenleg azt mondják, menjen még az olaj. Ha már tarthatatlan lesz a helyzet akkor előjönnek egy olyan megoldással amit ugyanezek fognak oly módon megoldani, hogy új hálózatot építenek. Hidrogén, aksi csere hálózat, fagáz, levegő, bármi, stb. A dolog lényege a hálózat kiépítése. Ha muszáj kiépítik. A dolog lényege, hogy csak olyan megoldás lesz ami végül is szintén nem lesz olcsó az adó miatt. Csak olyan megoldást engedélyeznek majd ami a kormányok pontosabban a multik hasznára vannak. Az olcsó ill. ingyenes vagy majdnem ingyenes közlekedés illúzió. Ilyen soha nem lesz. Ez egy monopolizált terület marad és lesz, ahogy a villamos energia és még pár dolog, amíg ez a világrendszer áll. Mivel ez ez egy pénzközpontú világ nem emberközpontú. Az a lobbik számára nem megoldás, hogy a tömegek igen olcsón autózzanak. Csak olyan "megoldások" jöhetnek szóba ami biztos pénzt jelent a monopóliumoknak. Most olajlobbinak hívják, majd pl. hidrogén lobbinak fogják. Mindegy. Monopolizált, valamilyen hálózatot kell kiépíteni majd.
A szénből vagy jó száz éven át gyártottak gázt, amit fútésre, világításra főzésre használtunk, az autók is ugyanúgy elmennének vele, mint a földgázzal. És benzint is előállítottak már a 2. világháború idején szénből. Lehet, hogy ez sem sokkal gazdaságtalanabb, és CO2 szennyezőbb, mint a szénerőművekből származó árammal hajtani az elektromos autókat.
Azért 70 évvel ezelőtt mindenféle okos emberek papíron ceruzával számolgatták a reaktorok fizikáját több kevesebb sikerrel, most meg csak lejátsszák a számítógépen az egész reaktor működését elég nagy pontossággal.
A lézeres izotópdúsítás feltehetőleg kevésbé gazdaságos, mint a centrifugálás, de diffúziósakat sem építenek újakat, csak a régi még működőket használják. A spallációvab meg minden jkülönösebb haszon nélkül tecnikailag jól el lehetne bonyolítani a reaktorokat.
A szén még többszáz évik elég, akkor is ha az elfogyó olaj és gáz helyett is azt használjuk - enny iidő alatt meg csak megoldják a fúziót - legfeljebb majd apróbb hidrogénbombákat robbantgatnak - csak az energia hasznosítását kell megoldani.
Ha végigolvastad volna a topicot, vagy csupán rákeresel, az évek során legalább ötször tárgyaltuk a hasonló lehetőségeket, közben megvalósított példákat is emlegetve.
A blogíró komolyságáról:
"Olvadáshő helyett kihasználhatjuk a vízoldható anyagok oldáshőjét is, bár ez már átmenet a kémiai és fizikai energiatárolás között."
Ezt azért nem kellett volna! :-( Az oldat alkotóinak kémiai tulajdonságai nem változnak, szétválasztás után ugyanazt az anyagokat kapjuk vissza. Ez pedig fizika.
Víznél nem kell megállni 40 foknál. Viszonylag kis hőszivattyúval jó COP értékkel 5-10 fokig nyugodtan le lehet menni. +1/3 hő. Dícséri a paraffint, amire igaz ugyan, hogy az olvadási hőmérséklet szűk sávjában lényegesen többet tárol, mint a víz ugyanabban a sávban, de ha mondjuk a 20-100 fokos hőmérséklettartomány teljes tárolóképességét vizsgáljuk, már megint a víz a nyerő.
Víztárolásnál ne úszómedencével hasonlítgasson, hanem a legjobb térfogat-felület arányt adó gömbhöz közeli formákat, mint kocka vagy átmérő~=magasság henger. Egyből ~2szoba méretű (5*5*5=125 m3) szerkezetnél tartunk, ami nem elképzelhetetlen.
A kézművesipar ma is működik: itt a piros, hol a piros, bűvészmutatvány pénztárcával, táska tartalmának eltüntetése, és szotyolahéj szétköpködés tömegközlekedési eszközökön jegy nélküli utazás közben, illetve sok más egyéb helyen, ezzel is rokonszenvet keltve az emberekben bámulatos kultúrájuk iránt.
Nem kell táplálnom 9 milliárd éhes szájat. A nagy népsűrűség miatt csökken az egy főre jutó rész, nő az agresszió és az elégedetlenség, és önmaguk "csökkentik számukat".
ezzel a nickel nem tehetek mást, védenem kell a törököket :)
amúgy szerintem az a régió ahonnan ezek az emberek jönnek kb 2000évvel előbb civilizálódott mint a németek, szóval ha akarnak akkor megy nekik, a cigányok esetében viszont eleve nincs meg a civilizáció kultúrája, hagyománya, és azt a hagyományos kézművesipart amit folytattak (pl kosárfonás) azt is szétverték időközben
