A KISZ KB egykori tagját nevezte ki Hende Csaba honvédelmi miniszter a tárcához tartozó egyik cég ügyvezető igazgatójának. Gubcsi Lajos, a KISZ központi lapjának egykori főszerkesztője 2004 óta rendszeresen ír levelet Orbán Viktornak. A Fidesz elnöknek küldött tanácsait publikálta is, például azt is, amelyben arra kapacitálja Orbán, hogy ha a Fidesznek nincs nyilvános programja, verjen le tíz „cölöpöt”, amelyhez a nép igazodni tud.
Azért jellemző Gubcsira. :-) Olyan uram-bátyám stílus jellemző rá. Kíváncsi vagyok, a beosztottjai mit mondhatnak a háta mögött, aki jópofát vágva asszisztálnak a bolondériájához. Én kicsit szégyellném magamat.
A HM kommunikációs cégét vezető Gubcsi Lajos rákóczis zenés művel rukkolt ki. A fejedelem parasztjait a színpadon beosztottai alakították, jobbágyjelmezbe öltözött a vállalkozásfejlesztési, a pénzügyi és az üzemeltetési vezető is. Tovább »
Nem kicsit lezüllött az ország. Fő érdem seggnyalás, ez múltat töröl, képesítést ad, lehetőségeket és jól fizető állásokat, megbizásokat teremt és minél látványosabb annál magasabbra jutsz. Ez néhány törvény meghozatalával már legalizálva is van. Pl. indoklás nélküli felmondás, média törvény, stb.
már nem csak a kisz előélet szerint válogat paprika jános et, hanem kifejezett gazdasági bűnözőket állít vezetőnek, nemzetközi figyelmeztetés ellenére! mi ez ha nem tudatos nemzetrontás ?? vagy a saját nemzetére ront?
Szórádi Sándor 1980-tól a KISZ Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának első titkára volt, majd négy éven át a KISZ KB gazdaságpolitikai titkára. 1988-tól a Kereskedelmi Minisztérium főcsoportfőnöke, 1990-től a Budapest Investment Rt. vezérigazgatója.
Alattomos, gyáva áruló, embereket megnyomorító tömeggyilkos, antihős. Reálpolitikus, kacsintgató cinkos, aki a nép jólétét tartotta szem előtt és felmérte Magyarország lehetőségeit, és ki is használta azokat a maga javára. A XX. Század Intézet szervezésében pénteken az Andrássy Egyetemen e címmel rendeztek konferenciát: "Mit kezdjünk vele? Kádár János (1912-1989)". A tanácskozáson a legnagyobb sikert egy volt KISZ-titkár aratta: szerinte a politika az árulások művészete, és tegyük hozzá: Kádár ebben igazi virtuóz volt.
Velünk élő Kádár: a politika az árulások művészete
Az ifjúkommunista első volt azok között, akik 1984 és 1988 között pártjutalmazottként építési területhez jutottak: dr. Gubcsi Lajos, felesége Jakab Anna és az utóbbi szülei tehát 1.- forintért pompás, 17 millió forint forgalmi értékű rózsadombi telek tulajdonosai lettek és ehhez még egyéb pártállami áldást kaptak.
Előbb a KISZ-tulajdonban lévő Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, majd a II. kerületi OTP-fiók biztosított számára építési hitelt s mintegy a sors ajándékaként Makovecz Imre építészelvtársvállalta, hogy minimális ellenszolgáltatásért megtervezi Gubcsi elvtárs számára a csodapalotát…
Csermely Péter cikke Gubcsi Lajos kinevezéséről az Ön számára nem kormány-ellenes cikk? Ha nem egy jobbik-szoci háttér manipuláció terméke, akkor nem alapvető tájékozatlanság és információhiány eredménye? Tudják az Urak, hogy Orbán Viktor egyik legkeservesebb próbája, hogy a feladatok elvégzésére alkalmas személyeket találjon, mert a beavatott, megfelelő végzettséggel rendelkező réteg egy kontraszelekció eredménye? Tudják az Urak, hogy a magyar nép drámája nem a politika dramaturgiája szerint működik? Tudják-e, hogy Orosz elvtárs Sárospatak párttitkára szoros együttműködésben élt Újszászi Kálmánnal, a református egyház főgondnokával, Sárospatak felélesztése érdekében, és együttműködésükkel épült Patakon minden? Sorolhatnám a hasonló eseteket! Gubcsi, amikor az elvtársak zöme – akik később multimilliárdosok lettek – a Szovjet megszálló államot tekintette hazájának, ő KISZ titkárként is magyar volt és az árulók kiközösítették. Tudni kell, hogy a politika alatt és fölött álló Magyarságnak tettre kész, korrumpálhatatlan vezetőkre van szüksége. Egy Magyar Nemzet, melynek előfizetője vagyok, nem engedheti meg magának, hogy kormányellenes, hamis szemléletű cikket jelentessen meg. Csermely Pétert olvasom és becsülöm, de ezt a cikket nem bocsátom meg neki.
Üdvözlettel: Makovecz Imre
Ui. Tájékoztatom, hogy levelemet Hende Csaba miniszternek is elküldöm.
Ellenforradalom Csermely Péter 2010. július 1. 00:01
Magyar Nemzet
„1970-ben olyan pártba léptem be, amely merészen új volt, Közép- és Kelet-Európa legmodernebb pártja. Számomra 19 éven keresztül megmaradt ilyen minőségűnek.”
„Az MSZMP választási sikere megítélésem szerint a hazai politikai stabilitás fő eleme.(…) Nem kétséges számomra, hogy ezt a tevékenységet csak és kizárólag az egységesen megmaradt és megtartandó MSZMP számára tudom elvégezni. Ebbe a pártba léptem be, és számomra más politikai megoldás nem létezik. A választási harc nyilvánvalóan kemény lesz, és ezt szakmai módon kell vívni: az MSZMP-ért.”
„Magyarán: a baloldal érthetetlen és történelmi felelősséget hordozó, a vezetés alkalmatlanságát tükröző szétverésével és szétesésével részben az MDF, részben az olyan radikális, agresszív pártok, mint az SZDSZ és a Fidesz alig ellenőrizhető csoportjai radikalizálódhatnak.”
A Hitlerjugend utolsó vezetője Arthur Axmann volt. A nürnbergi perben rámért hosszú börtönévek alatt volt ideje merengeni azokon a kockázatokon, amelyeket egy diktatúra ifjúsági szervezetének az irányítása hordoz magában. A magyarországi diktatúra működtetőinek nem adatott meg a többéves meditáció lehetősége, töprengeni sem volt idejük, mert villámgyorsan kellett felrohanniuk előbb a gazdasági élet, majd a politika csúcsaira. A sebességet az tette fontos tényezővé, hogy egymással versenyeztek. Azt a különös eseménysorozatot, amelyet találóbb szalonképes kifejezés híján manapság rendszerváltozásként emlegetünk, nemhogy elszámoltatás, de még beszámoltatás sem követte. Az ennek szükségességét felvető bátortalan hangokat elnyomta az akkor még csaknem kizárólagosan baloldali kézen lévő média, a keményen antikommunista választási jelmondatait pillanatok alatt sutba dobó SZDSZ, illetve, ha kellett, mert végül azért mégiscsak kellett, az akkori Alkotmánybíróság.
Eltelt húsz év. És most nagy tekintélyű emberek elemzik értetlenül, hogy ez a hálátlan magyar társadalom ugyan miért élte, éli meg csalódásként ezt a bizonyos rendszerváltozást. Nos, például ezért. Mert nem volt cezúra, nem volt katarzis. Egyes közviszonyok megváltoztak, de más körülmények bántóan ugyanazok maradtak. Tudom, tudom: hahaha, tetszettek volna forradalmat csi… De hiszen most csináltunk, nem?
Pár nappal ezelőtt Hende Csaba honvédelmi miniszter a tárcájához tartozó HM Zrínyi Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatójának nevezte ki Gubcsi Lajost. Gubcsi Lajos a KISZ KB tagja, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és a Magyar Ifjúságnak, a KISZ központi lapjának a főszerkesztője is volt. Most egy állami tulajdonú cég ügyvezető igazgatója. Hetekkel a „szavazófülkékben lezajlott forradalom” után. Időközben esetleg kitört az ellenforradalom?
Nehéz ugyanis elképzelni, hogy a változást, vagy ha úgy jobban tetszik, forradalmat óhajtó emberek tömegei azért rohamozták meg élesre fent szavazócédulákkal az urnákat, hogy egyes prominens KISZ KB-tagok élete annyi hányattatás után végre egyenesbe forduljon. Talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a szavazók ezt a kérdést éppen ellenkező eredménnyel kívánták elrendezni.
A polgári jobboldal mezejére sok irányból lehetett és lehet megérkezni. Ez akkor is tény marad, ha sokakat, köztük például engem is, nem tölt el örömmel a jelenség, hiszen a sok idevezető életút között akad néhány kifejezetten aggasztó is. Az egyes nevek hallatán fejüket csóválók azonban az elmúlt évek alatt kényszerűen megtanultak együtt élni azzal a baljós sejtéssel, hogy örömük előcsiklandozása talán már soha nem lesz nagypolitikai törekvések célja. Meg aztán voltak pozitív hozadékai is ennek a folyamatnak. Aki idejött, az vállalta, gyakorolta, és a tőle telhető legmagasabb színvonalon képviselte az itt talált értékeket, eszméket, és nem tegnaptól. Ám legyen. Nem vagyok Árgus, nem figyelem száz szemmel a magyar közéletet, tehát tévedhetek, de nem emlékszem arra, hogy Gubcsi Lajos nevével találkoztam volna az elmúlt évek politikai hánytorgásai során. Csak úgy jött, és kineveződött. Ha csak azt nem vesszük ide, hogy évekig meglehetős gyakorisággal írt leveleket Orbán Viktornak, majd ezek egy részét kiadta könyv formájában is. Ez utóbbi momentum, mármint a levelek közzététele, egyébként jelzi, hogy Gubcsi Lajos nyilvánvalóan nem normális, legalábbis a szó közhasználatú értelmében biztosan nem.
Húsz éve divat volt az MSZMP egészét és kapcsolt hálózatát vörös polipnak nevezni. Találó kifejezés volt, csakugyan. Most a polipot nagyon odavagdosta a parti kövekhez a történelem hullámverése, nem is maradt belőle sok, csak némi vörös nyálka. Ezt pedig le kellene lötykölni a kezünkről, nem kinevezni fontos állásokba.
Persze csak akkor, ha tényleg forradalmat csináltunk. Egyéb esetben megfontolásra ajánlom, hogy volt a KISZ KB-nak egy tehetségesnek mondott, hadari beszédű, táncos léptű, izgága tagja is. Talán neki is jut még egy állami cég.
