Én sima 15cm-es deszkákat vettem fatelepen, a legolcsóbbat, 3-4m-t szálakat, pár tízezer forintért, hozzá facsavart. Csináltsz egy dobogót, max kettőt, cirka 3x4 méretűt, ahogy adja a hely. Arra kb minden felfér, amit nem akartok kidobni. Célszerű egy lomtalanítás, sok kacatot őrizget az ember. Amihez az elmúlt két évben nem nyúlt senki, az kb. kacat, -->kuka, konténer. Nyilván egészséges faanyagok, egész tégla, cserép, falicsempe, amit el lehet tárolni esetleges javításokhoz.
Kéményhez, tetőkibúvóhoz lehet járdát is csinálni a deszkából, de egyszerűbb egy keskeny sor hőszigetelés, amit csak felszedsz és félredobsz, mikor járkálni kell. Nálam például egy nagy klíma beltéri figyel a padláson, azt szépen körbe tudom járni, ha kell.
Olyan megoldás kellene, amire rá lehet menni. Régi ház, időnként a cserepeket is cserélni kell, illetve kár ekkora területet üresen hagyni. Egyébként padlásfödém szigeteléskor a tető is szokták szigetelni? Mintha láttam volna ilyet valahol. Gondolom úgy hatásos igazán.
Szórt purhabot én nem tennék egy régi ház padlására. Valami táblás-tekercses szálas anyag, kőzet vagy üveggyapot, esetleg szórt cellulóz. Arra gondolj, hogy ha esetleg majd egyszer hozzá kell nyúljatok a tetőhöz, akkor ott jövés-menés, anyagmozgatás lesz, akkor táblás, fix anyagokat szerintem könnyebben fogsz tudni rendezgetni.
Köszi mindenkinek! Purhabos szigetelésről tudtok valamit? Állítólag az jobb, mint a kőzet, üveggyapot mert rá lehet menni, illetve egerek is kevésbé vannak benne.
Esélye sincs, 16-18 fok a harmatpont miközben a felületek 22 fokosak. Nem is kell alacsonyabb előremenő, 19 fokossal már nagyon húzott a hideg. A trükk a sok becsövezett felület.
Azért magas értékek ezek, még ha éppen el is lehet viselni. Ebben sokkal jobba klíma, az látszik. Ez az idei nyár sem olyan forró, mint a korábbiak. Ha olyan lenne, kellemetlenné válna a pára is.
Ez méltánylandó. Én ellocsoltam a kertben amíg azzal hűtöttem. Ha kiszámolnád a hőszipka fogyasztásból mennyi víz kellene, lehet, hogy felinná a talaj. De nem akarok erősködni....
van fúrt kutam, de túl környezetvédő vagyok hogy ilyenre használjam, a vizet nem tudom hova tenni, a visszasajtolás meg annyi energia mint a hőszivattyú.
Említettem korábban hogy van kádárkocka aminek az alja padló+falfűtéses, a tetőtér pedig rendszerlemezzel borítva, becsövezve a gipszkarton alatt.
Sokat olvasgattam és sok "nem elég hűtésre" infót kaptam, aki meg használta az dícsérte...
Szóval beüzemelésre került pár hete, a tapasztalatok:
- gyors lehűtésre valóban korlátozottan alkalmas, nem olyan mint egy klíma hogy azonnal fújja is
- sokkal kellemesebb mint egy klíma, nem zúg, huzatol (miközben meleg a tetőtéri gipszkarton a fejednél), olyan érzés mintha egy régi hűvös házban lennél ahol hidegek a falak
- a tagoltság nem gond (nálam a tetőtérben 5 helyiség van, elég sok beltéri vagy légcsatornás cucc kellett volna).
Egyelőre a vezérlés nem túl bonyolult, van egy régi ON/OFF hőszivattyú, az dolgozik egy 200 literes pufferre. A puffernél mérem a hőfokot, 20 foknál indul a hőszivattyú és 12 fokig hűti vissza. Onnan egy keverőszeleppel állítok elő folyamatosan 21 fok +-0.5 fok előremenő hőmérsékletet, ami a nap 24 órájában megy a padlóba és a rendszerlemezekbe is. így kihasználom a padló hőtároló tulajdonságát is.
Ez a cirkusz egy modern inverteres gépnél valószínű nem kell.
A 21 fokos víz csinál egy 22 fok körüli padlót, kellemes, egyátalán nem zavaró (20 fok körül már nem volt olyan kellemes).
Bent a tetőtérben a külső hőmérséklettől függetlenül 24 fok körül van állandóan (előtte már 30 is volt), itt majd nyilván az előremenőt változtatni kell a beltéri hőmérséklet függvényében, ez majd később automatizálódik:
A puffer és az előremenő hőmérséklete így alakul, látszik hogy a hőszivattyú (mivel feleslegesen nagy) viszonylag sokszor megy rövideket, ezen majd még finomítok: Összességében a hőérzet szenzációs, nagyon meg vagyok vele elégedve.
A további fejlesztések majd az alábbiak lesznek:
- belső hőmérséklet függő szabályozás
- a hőszivattyú ciklusainak csökkentése (inverter, nappal hidegebbre hűtött padló, stb)
- a hőszivattyú üzemidejének nappalra tolása a direkt napáram felhasználás miatt (a lenti épületrész betonban tervezek betárolni és onnan csak cirkuláltatni a fenti GK mennyezetbe este)
