A TPA3251 és egyéb TPA325x chippel épített modulok hangminősége meglepően jó, a vájtfülűek se ekézik. Biztosan sokkal jobb, mint amit akár a legjobb mp3 vagy Bluetooth-on átvitt felvétel biztosít.
A nagyon igényes HiFi építők ki szokták cserélni az olcsó kínai modulban a nagy szűrő elkókat márkásra, de egy ilyen kondenzátor egyenként jóval drágább, mint az egész panel. Nagyon jó fül kell ahhoz, hogy a különbséget meghallja valaki (ha egyáltalán).
Pontosabbat csak részletek ismeretében lehet mondani. pl:
- milyen jelszintet ad a gitárod, és van-e rajta hangerő szabályozó?
- milyen jelszinten jön a zenei alap, és van-e rajta hangerő szabályozó?
Ha mindkettő vonal szintű kimenet, és legalább egyiken szabályozható a hangerő, el is hagyható a keverő, két ellenállással összegezni lehet a két jelet. Különösen, ha nem kell külön hangszín vagy bármi speciális.
Ezekben a modulokban tipikusan nincs mixer, csak vonal szintű bemenet hangerő szabályozóval, esetleg hangszín.
Vagy külön keverő modul kell hozzá, vagy házilag is könnyen építhetsz ilyet valamilyen jobb műveleti erősítővel, pl. NE5532, OPA134.
Azt is megteheted, hogy két vagy szükség szerint több előerősítő modult veszel (ezek nagyon olcsók) és a kimeneteket ellenállásokkal párhuzamosan összegzed.
Ha Bluetooth bemenet is kell, célszerű video review-t keresni az adott típusról, mert némelyik kínai modul bekapcsoláskor jó nagy hangerővel mond valamit kínai nyelven... :-)
Válaszod köszönöm. Szerinted tudnék e ilyen , az általad is említett class D erősítő modulra külső hangszert ( basszus gitárt ) csatlakoztatni. Olyan megoldást keresek ,ahol a háttérben egy zenei alap szól , amelyre játszanám a basszus menetet. Válaszod köszönöm , szép napot.
A class d erősítőkkel ár/érték arányban nagyon nehéz versenyezni, és jól is szólnak. Tele van az aliexpress mindenféle változattal, panel, dobozos, 20W-tól akár 1000W-ig.
Jó helyen jársz ebben a topicban, valaki majd ír a konkrét erősítőjéről.
De - és most nem lebeszélni akarlak az erősítő építéséről! - ha neked pl. két hét múlva kellene családi összejövetelen bemutatni gitározásodat, egyszerűbb venned egy kész gitárerősítőt.
15-20 ezer Ft-ért már olyan (10-15 W teljesítményű), komplett, hangszóróval, dobozzal egybeépített használt holmit lehet kapni, amelyet csak hosszas pepecselgetéssel tudsz előállítani, és ha most 0-ról indulsz neki, akkor ugyanannyiba fog kerülni számodra. (Nem akarok itt hirdetési oldalakat linkelni, mert nem szabad.)
Most megveszed, gitározgatsz, aztán ráérsz építgetni, megnézed milyen belülről, sokat tanulhatsz belőle.
Szép napot! Egyszerű IC-s gitár erősítőt szeretnék építeni (nem lm 386 -ból), amelyet főként lakásban használnék és egy viszonylag nagyobb hangszórót kéne, hogy meghajtson . (Nem tudom a méreteket , úgy emlékszem coll ban szokták megadni.)
Van e valakinek ebben már tapasztalata, vagy tudnátok e másik topic-ot ajánlani , ha ez itt " off".
Köszönöm szépen , ha bárki reagál fentebbi soraimra. Szép napot!
Ezeket lehet választani a T12 hegyekhez. Szerintem a középső felül a legjobb, egyben az egyik legolcsóbb változat. Közel lehet fogni a forrasztási ponthoz, és nem csúszi rá a kéz egy forró fém gyűrűre.
Ebben van tartó, szivacs és forgács is van benne. Lemeznek tűnik, valószínűleg nem elég nehéz, de ez házilag is megoldható. A nyél is jónak tűnik. A gyártót nem ismerem. Jellegzetes kínai leírás, BGA rework-ot írtak, amire értelemszerűen alkalmatlan. :-)
Egy ilyen szerintem nem rossz választás az gazdaságos kategóriában. Nekem is van egy ksger tartalékban. Nem árt megnézni, mi van benne, mert néha érdekes életvédelmi megoldások vannak a kínai cuccokban. Az enyém rendben van, de két azonos típusú kínai dolog nem feltétlenül ugyanolyan. Ebben nincs tartó, jó minőségűt nem találtam ebben az árkategóriában. Ez a handle elég jó, közel van a kéz a hegyhez, és nem melegíti túlságosan a kezet.
Nekem se a TCP a kizárólagos pákám! Van pici tűpáka, forrólevegős állomás, "csipesz" páka (szintén Weller). A nagyobb ágyúk: Weller W201 200W-os kattogós, orosz 500W-os fanyeles bádogospáka a nagy árnyékoló serlegekhez meg IC-kiforrasztáshoz (ha az alkatrész kell és a panel kuka), hőlégfúvó, PB-gázos forrasztópisztoly.
Nekem a fő pákám jelenleg is egy Weller TCP-S. Alkalmazásnak megfelelően van hozzá kb 7-8 féle hegyem és IC-s toldalék is. Van mellette egy Quickoo, T12-es egy kazal heggyel, mert az kicsi, hordozható, meg kíváncsi voltam, mit tud, mennyivel kezesebb a TCP-S-nél és van korszerűbb Ersa (i-CON) is ismerősömnél, meg WSP80-as Weller is. Két éve van meg a Quickoo, az Ersát 8 éve használom esetszerűen, gondolkoztam rajta, hogy lépjek tovább, feljebb.
Eredmény: a Wellerhez vettem nagyon akciósan két fűtőbetétet és egy magnastat kapcsolót, meg aztán még egy komplettet a meglévő kettő mellé. Ezzel azt hiszem, eldőlt a dolog. :-) Biztos, hogy vannak sokkal jobbak (az az Ersa bitang jó például, arra szívesen váltanék), csak hát mennyiért, és vajon annyival produktívabb tudnék lenni azokkal? A TCP-S-t régóta használom, elismerem, hogy a megszokás is benne van a dologban, viszont az, hogy tartós, megbízható (a Quickoo-t nem hiszem, hogy sokáig fog működni), SMD-től sokréteges alaplapokig mindenhez jó és szögegyszerű. Vannak hátrányai is (felfűtési idő, "bonyolult" hőfokállítás, T12-höz mérten vastag fejrész), de összességében a ráfordított költség és elért eredmény (biztonságos, jó forrasztás gyorsan, sokféle alkatrészen és felületen) arányában nekem ez aranymetszés. Persze mondom ezt úgy, hogy van mellette kiforrasztó páka, hőlégfúvó meg fűtött munkaasztal is.
Ezzel együtt nem mondom azt, hogy vegyen minden kezdő régi kattogós wellert. Én ajánlom, de legalább annyira tudom ajánlani a Quickoot vagy az Ersát is, előbbit az ára, utóbbit a kényelme miatt. Ugyanakkor a páka nagy mértékben egyéni ügyesség kérdésköre is, kinek mire áll rá a keze, mi kényelmes, mivel tud ügyesen dolgozni. Ki kell próbálni, az a biztos. Azt viszont el tudom mondani, hogy olcsót nem szabad venni. Mikor még több munkahelyes szervizünk volt, használtuk a Somogyi SMA 050 modelljét, tulajdonképpen elvégezte a munkát, pár évente kellett fejet cserélni. Én azt nevezném meg a legalsó kategóriának, amit szabad megvenni hobbi célra, de akármikor vettem kézbe a Wellert utána, azt mindig sokkal jobb volt használni, ugyanakkor a többi szervizesünk sosem panaszkodott a Somogyira sem.
Remélem, tudok segíteni ezzel a pár kósza gondolattal a kérdezőnek is. :)
Hú, forrasztottam én egyszer valami mindenhonnan leejtett pillanatpákával, hát nem voltam boldog. Lötyögött benne a trafó, mozgatásra feszt átbillent és pont elrántotta a hegyet a forrasztanivalótól.
Emlékszem ezekre, a házhoz járó TV szerelők kedvence volt. Nagyapám barátjának volt ilyen pákája. Számtalanszor leesett, szerteszét törött, és szigetelőszalag tartotta egybe. Mikor elégett a hegye, összetekerte, akkor szikrázott is, meg köpködte az ónt. :-)
A réz sínbe vágott menet kikopott, szétfeszegette a két sínt, és anyás csavarral fogatta fel a drótot.
Vigyázni kellett vele, mert ha hosszan nyomta a kapcsolót, izzásig hevült a drót. A régi bakelit nyák nem jól tűrte, levált a fólia.
Egyébként folyasztószerből többféle is létezik: a savas, ami nagyon durva, volt olyan ónom (savas cin), a vizes, ami elég gyenge, a gyantás, ami nagyon elterjedt, sokféle formában létezik, nemcsak az ón közepében, és vannak az atkív folyasztószerek szintén jó durva kémiai anyagokkal.
Gyantás folyasztószer pl. puha pasztaként is vásárolható, még IC-ket is jól lehet forrasztani velük - ez alkalmasabb talán a legtöbb feladatra. (Gyanta, resin, kolofónium.) Kiforrasztásnál sem árt használni, és még akadnak trükkök. Gyerekkoromban jó kemény hegedűgyantával és alkohollal próbálkoztam - egészen jó lett, csak alig tudtam kivárni, míg összeépülnek egy tégelyben, rém lassan ment. :--)
Nagyon finom munkára folyékony folyasztószert szoktak használni, pl. flux pen-t, ami kvázi egy filctoll egy tartállyal - ebből is létezik gyantás és gyanta nélküli. Leginkább olyat érdemes venni, amit nem kell utána eltávolítani, mert nem okoz hosszabb távon oxidációt, már ha egyáltalán szükség lesz ilyesmire. De még sokféle kivitelben létezik.
Sok szaktudás és tapasztalat van ezekben is, hobbicélra nem annyira kritikusak a paramétereik. Túl sokat belélegezni egyikből sem jó.
A pákahegy és a fűtőbetét két külön alkatrész, pl. a hegy üreges, és belemegy a kerámia fűtőbetét. Így van egy kis légrés, a hőátadás nem olyan jó, mit a direkt fűtésnél. Utőbbinál egybe van építve a hegy, a fűtése, és a hőérzékelő.
(drag soldering)
Tehát ez pótolja az ónszippantót IC-nél?
Nem, ez teljesen más, egy fajta beforrasztási módszer. Sűrű lábú smd IC-k (pl. 0.5mm raszter) esetén lehet úgy forrsztani, hogy nem egyenként melegítik a lábakat (mivel közel is vannak, sok is van), hanem egy nagyobb hegyet egy végighúznak lassan a lábsor mentén. Egyszerre 3-4 láb is a hegy alatt van egy nagy óncseppben, de ahogy a hegyet tovább húzzák, a felületi feszültség összerántja az ónt, és szépen külön-külön elválnak a lábak.
Arra való, mint a gyanta, csak kicsit más állagú. Sűrű folyadék, segít, hogy az ón jól tapadjon a fémhez, és ne folyjon össze két közeli tappancs a panelen. Letisztítani is sokkal könnyebb, mint a gyantát.
Nálam egyszerű volt, a farostlemezen lévő puhafa szépen megtartotta és nem égette meg a fát
Annak csak az volt a feladata, hogy tartsa a pákát, ne égesse meg az asztalt. A mai tartók segítenek a hegy tisztításában is, van rajtuk egy nedves szivacs, megy fém forgács egy tartóban. Ahhoz, hogy tisztítás közben ne csúszkáljon el az asztalon a tartó (ahogy húzgálod a pákát pl. a szivacson), nehéz, stabil tartó kell.
Védőszemüvegbe épített nagyító vagy kb. 30cm rugalmas dróton/műanyagon stabilan álló nagyító?
Ízlés kérdése. Én speciális szemüveget, vagy kamerás mikroszkópot használok monitorral. Utóbbi némi gyakorlást igényel, eleinte szokatlan a koordináció.
Harmadik-negyedik kéz helyettesítő megoldások?
Panel mérettől függ. Én egész kis panelekkel szoktam játszani, ezekhez egy végtelenül egyszerű kis szerkezet nagyon bevált. Nagyobb panelekhez persze ez nem jó.
Van panel satu is, nem szeretem, mert túlságosan megemeli a panelt, jobb az asztal szintjén dolgozni.
Sokat írtál, amit nagyon-nagyon köszönök, nagy részéhez nem tudok hozzászólni, pár megjegyzésem a végén kérdésekkel:
Sokféle pákát kipróbáltam. (legalább 10 fajta)
Én csak kétfélével dolgoztam, egy hagyományos kézi készítésűvel, talán minifor volt eredetileg, szemétből guberálással jött, kb. 1cm átmérőjű fém rúd, a vége ferdén levágva, így lehetett az élét használni elektronika forrasztáshoz, a lapos részt pedig drótokhoz, főleg a csavart szálúak befuttatásához volt nagyon jó, pláne, hogy gyantázni is kellett erősen.
(Ha jól tudom, ma már a gyanta az ón közepébe be van építve)
Házilag tekercselt kis trafóról üzemelt, amit egy kb. A3 méretű farostlemezre szereltem, azon lehetett tartani a pákát is és puhafa darabon és volt hely műanyag tégelyben lévő gyantának és az ónnak is - amit a tanáraim állandóan cin-nek neveztek.
A másik páka a középiskolában használt cseh vagy lengyel kézipáka (magyar nevén pillanatpáka) volt, a fém hegye gyorsan tönkrement, 2,5mm-es merev réydróttal pótoltuk, ami maradék drótokból ingyen volt.
Illetve volt Weller is az iskolában, de azt gyorsan megutáltam, mert az ón állandóan vándorolt a hegyen, "menekült" a forrasztás elől.
Van rengeteg közvetett fűtésű kínai
Mi az, hogy "közvetett fűtés"?
Drag soldering-hez pedig egy spoon .... ahogy húzzák, elpattan az ón, különválnak a forrsztások.
Óh, mamma mia, mennyit szenvedtünk IC kiforrasztásánál az ónszippantóval, pláne, hogy 3-4 használat után már tisztítani kellett kézzel, nem jött ki belőle az ón.
Sőt, az általánosan javasolt sodrott szálú rézvezetékek se nagyon váltak be, nagyon vékony rétegben vették csak fel az ónt, utána használhatatlanokká váltak.
Tehát ez pótolja az ónszippantót IC-nél?
A jó folyasztószer _nagyon_ fontos
Az mi?
A pákatartókról
Nálam egyszerű volt, a farostlemezen lévő puhafa szépen megtartotta és nem égette meg a fát
(lehet hogy vicces, de komoly munkánál halálosan zavaró, ha valami nem tökéletes)
Nálam amatőr munkánál is az.;)
Átlagos barkács munkához
Nagy fába vágtam a fejszémet, de úgy tűnik, nem lesz belőle senki, mert bárkit kérdeztem az ötletemmel, nagy ívben hallgatás volt válasz helyett, így lehet, hogy nem fogok belevágni kellő elektromérnöki tudás híján.
Folyasztószer, isopropyl alkohol a tisztításhoz, meg nem szálazó papírtörlő hozzá, és ezzel is lehet jó eredményt elérni.
Középiskolában volt egy speciális szivacs, amivel a páka hegyet könnyen tudtuk tisztítani, de azt sehol se látom sehol, lehet, hogy elavult?
A gyakorlat is sokat számít,
Maximálisan aláírom.
Smd alkatrészek ki-be forrasztása
Azzal egyenlőre nem akarok foglalkozni, megelégszem, ha az alap elemeket - kondenzátor, ellenállás, LED, stb. szépen ki és be tudom majd forrasztani, mert lényegesen sűrűbben vannak most, mint amikor én gyakoroltam és más az anyag is.
Az IC-k látszanak számomra a top feladatnak, de egyenlőre nem akarok vele foglalkozni, ha úgyse ismerem őket, nem tudom, mire jók, nyilván az elektronikával egybe építve funkcionálnak, jobb egyben hagyni a panelt.
AMI KIMARADT, és én fontosnak tartom:
Védőszemüvegbe épített nagyító vagy kb. 30cm rugalmas dróton/műanyagon stabilan álló nagyító?
Helyi világítás - különösen árnyékok kiküszöbölése, amiért külön ordítani szoktam anno.
Speciális rögzítések, amik nem sértik meg a dolgokat, mint a krokodil csipeszek, de szépen tartják, ugyanakkor könnyen mozgathatóak szükség esetén?
Harmadik-negyedik kéz helyettesítő megoldások? (merthogy egyikben a páka, másikban az ón, miközben van a beforrasztadó elem meg az elektronika vagy másik elem, amihez hozzá kell forrasztani, illetve kiforrasztáskor kell egy speciális finom fogó és ónszippantó?
Ez is elhagyta az 50-et, de a maga korában álom páka volt.
Fahrenheit 28011
Szépen kivitelezett indirekt fűtésú páka. Nem tudom ezt ki gyártotta, a kínaiak is rengeteg ilyent készítenek. Nem rosszak, de a kéz túl távol van a hegytől, finom munkára túl nagy, és az indirekt fűtés nem ér fel a direkttel, a hegy csere is nehezebb.
aouye 968
A páka rész mint előbb, de füst elszívóval (egészségvédelem) kiegészítve. Ez hasznos és ritka, tipikusan külön kell elszívót venni.
A fő előny itt, hogy az állomáshoz forró levegős páka is tartozik. SMD munkánál előbb-utóbb kell, és ez a fajta a maga egyszerűségében jól sikerült. Ennél jobb forró levegős cucchoz minimum az ötszörösét kell fizetni, hobby célra ez tökéletes. Nekem is ilyen fajta forró levegős van, csak külön a másik pákától.
