Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Nemrégiben költöztünk családi házunkba, ahol van egy vegyes tüzelésű lemezkazán (eglsz nagy tűztérrel, saccra lehet vagy 50 literes). Gravitációsan is működtethető, valamint van egy régi "Sever" szivattyúja is. Utóbbival szoktam használni, mert az előbbi módszer nem viszi messzire a meleg vizet, mivel a kazán nincs sokkal a ház szintje alatt.
Bútoripari hulladék keményfával próbálom "etetni" a kazánt. Ez felviszi a fűtővizet úgy 50 fokosra, de a fölé nem igen megy az előremenő. 1,6 bar körül van a nyomás. Próbálom légteleníteni, de teljesen nem tudom kiengedni belőle a levegőt.
Ami nagyobb problémám, hogy kb. 20 perc alatt elégnek a nagyobb darab fák is (vagy nem égnek el tejesen, de nem izzanak, nem füstölnek tovább). Igyekszem kis huzatot tartani: pillangószelepet majdnem elzárom, az alsó huzatszabályzót úgy "kétujjnyira" nyitva tartom.
A kazán csupa kátrány lett, amióta használom.
Az előző tulaj szénnel etette.
Tervezem egy puffertartály beépítését, de erre egyelőre "nincs kedvem", azaz pénzem.
Hogyan lehetne hatékonyan fűteni, hogy estétől reggelig legyen parázs, ne égjen le a fa gyorsan, ne legyen kátrányos?
Puffer nélkül próbál minél olcsóbban fűteni, ezáltal fojtva tüzel. Olyan fákat vesz amit olcsón megkap, nyír, nyár, fenyő. Az idei szezont talán csak fenyővel fogja megoldani. Nem tudom a kazán meddig fogja bírni, szerintem a kátrány és a sav meg fogja enni a lemezt idő előtt, de ne legyen igazam. Lehet egy öntvény jobban bírná..ki tudja.
Gondolom én, függ a kazán élettartama a lemez minőségétől. A hegesztő szakitól is, jól beolvadjon az a varrat. Meg a felhasználótól is, minél kevesebb kátrány legyen. Azt gondoltam valahol a hegyekben laksz, hogy csak fával fűtesz. Azért te feléd sincs túl sok fa. Rendeltél már ebből a hatósági áras fából? Vissza olvasva, eléggé benne vagy a fatüzeléses, kazános témában. Nem csak jósolsz, nagyobb tapasztalatod, tudásod van, mint akármilyen szakembernek.
Nekünk B-steel van, azon belül a 34kW-os, de kicsit egyedi módon legyártatva (más csonkozás, más füstcső, van benne biztonsági hűtőkör megfelelően szerelvényezve, stb). Eredetileg mi "rendes" falegázosítót akartunk, az Attack DPX volt kinézve, , de nem jött össze sajnos, és nem az anyagiak miatt. A normál faelgázosítók elég nagy mélységűek, és fizikailag elég nagyok, nem tudtuk egyszerűen elhelyezni a mélysége miatt hogy még pakoljuk is fával. Falat kellett volna kiverni, áthelyezni, hogy beférjen, így ez maradt. nem lett volna lehetetlen, de most nem ezt az utat választottuk.
Röviden és tömören a tapasztalat. Előtte celsiusz PV 30 volt volt, eleinte csak maga a kazán, majd kapott puffert, ez lett lecserélve. Sajnos a puffert két éve elbontottuk, így jelen pillanatban puffer nélküli a rendszer, de gyártatás alatt van az új (2000l), remélem pár héten belül a helyén lesz.
Sokkal jobban használható, mint egy sima vegyes kazán, és ennek ráadásul bazi nagy tűztere is van, sok fa befér. A begyújtás kicsit máshogy megy, meg a "beindítás", de utána tökéletes - majdnem.
Van egy két dolog amit még nem sikerült megoldanom. Az egyik a füst/kátrány. Bár van kazánvédő szelep, de ugyebár ez "alsó" égésű kazán. Namost rakod bele a fát, amit alul lefelé éget el, és szívja át a füstgázt hátul, de nem a tűztérben. Viszont a tűztérben szinte megáll a füst ilyen esetben fagáz módban, nincs áramlás és légmozgás, és ki is csapódnak az anyagok a falára, ezért sajna van kátrány valamennyi ezen a részen, ha nem is sok. Fagáz módban a tűztéren nem megy át a levegő, nem is frissül, ott gomolyog bent. nem úgy mint pl. egy vegyes kazánnál, alul megy be, és alul hátrafelé megy ki, nem"szellőzteti" át a belső részt. Egy normál vegyestüzelésnél pedig alul megy be a levegő, majd felfelé haladva a víztáskákat megkerülve jut ki a füstcsőbe.
Ennek egyik orvoslása tud lenni, hogy néha használom "vegyestüzelésű" üzemmódban (begyújtásnál is persze rövid ideig). Ekkor úgy működik, mint egy vegyes kazán, alul levegő be, át a tűztéren felül ki. Ez kb azonnal lehozza a felrakódásokat, stb. Illetve lehet idén kipróbálom majd magasabb betéttel a kazánvédő esbe szelepet, és felviszem a 60 fokot 65-re, megnézzük van-e változás.
Vagy ebben vagy a faelgázosító fórumban sokszor volt szó a kazánról, sok évvel ezelőtt még voltak gyermekkori hibái, az egyik volt topiktárs (42tibcsi) részletesen le is írta őket. Azokat érdemes átfutni szerintem mindenképpen, 2014-2015 környékén keresgélj a hozzászólásaiban. Viszont amiket leírt problémákat azok ma már jellemzően nem állnak fent, orvosolva lettek a konstrukcióban.
Most nézem, nagyon durva lett az ára, én még a mostani félára alatt vettem.
Hali. Ezt a kazánt szereztem a héten. Nagyon szép tiszta kátrány mentes a belseje és jó lett a nyomáspróba is. Ez egy elvileg monori KLU kazán. Nem tudom pontosan, hogy hány kilowattos lehet mert fakó a címke, de 20-25 kilowattra saccolnám. Amúgy három táskás. Egy 90 négyzetméteres kèróba szeretném tenni ami jelenleg szigeteletlen.
Kiszolgálná szerintetek a házat és egy 1000 literes puffertartályt?
A fűst lassításáról még annyit,ha mégtöbb huzatú lenne a kazán az már sok lenne?Tehát hogy több labirintus van benne,vagy ha mondjuk több szinten lenne expandált lemez?Annyit tudok hogy például a hód kazán is azért is olyan hatásfokú mivel,nem csak az hogy hosszú a füst útja a hőcserélő csövek közt hanem azért is mert a füstöt megtöri és jobban eloszlik a füst (szakszerű szavak,szókincs és ész hiánya) izéje ezért jobban hasznosul a hőenergia,ezt azért tudom mivel mondták hogy amikor nagyobb átmérőben megy a füst,középen a füst sűrűbb,így segíti a hőenergia hasznosulását jobban.Bár ahogy mondtátok hogy max 60 % százalék hatásfokot lehet elérni,nem értem akkor a kazángyártók hogyan számolják ki a 80-90 % -os hatásfokot?
Amúgy ki kell cserélnem a téglákat a kéményben a fürdőszoba és a hálószoba felől,mert a régi kazánnal és egyes dolgok égetése során régen kicsapódott a kátrány a falon,hiába a tégla,meg vakolat,persze csak száraz fával fogok fűteni,de hogy majd milyen kazánom lesz és hol fog lecsapódni majd a pára.
Nagyon gondolkozok azon is hogy készítettni kéne egy hód kazán-t,nagyobb kw teljesítményűt a Csepregi kazángyártóval,csak annak meg jól megkérné az árát szerintem,Sokoro meg nem hiszem hogy nagyobbat készítene külön,megkéne kérdeznem.
Ennyi erővel a beszélgetett kazánok is jók lehetnek,mondjuk kevesebb pénzért,majd meglátom...
Szigetelésről annyit hogy jó pár éve szigeteltük ismerőssel azt a házat amiben most vagyok,90 m2 és a 12 cm-es grafitossal van leszigetelve,egyik oldal meg zöld kőzetgyapottal mert azon oldalon vályog ezért többe került,olyan 6-700 ezer körül állt meg nemesvakolat nélkúl,simító vakolat rajta van.
Minden hónapban 22 ezer volt a gázszámla most 15 ezrével fizetjük.
Új nyílászárók,a fal meg szilikát és tégla 40 cm körüli vastagsággal szigetelés nélkül számolva.
Milyen igaz... Nekem max 350fok megy most ki, de kátrány csak a kazán oldalán, alján van. Kéménybe nincs, csak por... Felmentés, néztem a tetejét is...
Szia, nekem szintén Totya vr32 kazán van. Kezdetben ugyan ez volt a problémám mint neked. A megoldás: amint Kapocska is írta: radiátor torlókat belőni, szivattyút 1es fokozaton üzemeltetni, égéstérbe samott lapokat állítani 2 oldalra, arra terelőlapot tenni.
Nekem tölgyfa volt, nem jött be, nem birta felmelegiteni a kazánt. Most almáfával/kőrissel tüzelek, óriási a különbség.
De el kell keserítselek, nekem is óránként kell rá rakni, nagy a ház hőigénye.
Tavaly szereltettem be puffert, ez lett a végső megoldás. Nincs kátrány, és még jól is jön, hogy nem kell sokáig tüzelni. Hamar felfűtöm, és 8-12 órán keresztül 23c van a házban.
igen, eddig 60-65 C ment a kazán, de sajnos fel lépet a kátrány.
Ezért lett a puffer. De mióta bent van a puffer majdhogynem mint ha soha nem tüzeltem volna. Olyanok előjöttek mint még soha. + Adott volt egy gyönyörű rendszer amikor meg vettem az ingatlant. Azóta próbálom helyre hozni.
Tudnál nekem segíteni abban hogy milyen eszközre lenne szükségem? Ami ár érték arányban elfogadható.
Hát igen. Tiszta sor..... Ezért is igyekszem a nyomára bukkanni a megoldásnak. De ha egy pufferrel már komfortosabbá is válik valamelyest akkor szerintem nagyon nem lövök mellé... És igen. Olyan vagyok mint a legtöbb gondolkodó agyát használó jó magyar ember. Igyekszem a legolcsóbb megoldást megtalálni a legjobb hatásfokú cél eléréséhez. Kreatívan igyekszem megoldani a dolgokat. Mindenképp szeretném ha meg tudnám ezt a problémát oldani. Mert itt a tél ahogy mondtad, párom is "tesz a tűzre" amikor én nem vagyok itthon mert pl dolgozok. És elég gáz hogy pajszer kell a felső ajtó kinyitásához a kátrány miatt.... Mondjuk biztos voltam benne hogy a kazán kialakítása a kátrányosodás oka. Na meg hogy nagy lesz ez a kazán ide sajnos.
Mindenkinek köszönöm a sok sok jótanácsot. Nagyon hasznos dolgokat mondtatok / írtatok. Nagyon örülök hogy ilyen segítőkészek vagytok. Körvonalazódik.
A leszűrt következtetésem. Egyébként sima ejtőtartályos vagyis tágulási tartályos nyitott rendszerről beszélünk esetemben. A kazán konstrukciója miatt alakul ki ez a kátrányosodás alapból. Emelni kellene a huzaton és ezáltal emelkedik a kazánhő illetve a vtc szeleppel plusz egy pufferral meg szivattyúkkal csökkenthető a kátrányosodó hatás. Plusz ha teszek a felső ajtómra samottot.
A kéményem nagyon féltem. Új kémény. Vagyis új építés. De sokat foglalkoztam vele. Sokáig épült hogy tartós legyen. Tudom tulzás ez. De szerettem volna egy életre kéményt csinálni. Abban bízom hogy ha a kazánban a füstcsatornában nincs kátrány csak az említett rakodó részben (de ott dögivel) , akkor a többi részre nem fog kátrány jutni (kémény, füstcső).
Feleslegesnek tartanám a beruházást egy 38 éves kazánra.... Vtc meg puffer meg szivattyúk tömkelege. Azt mondom hogy a 200 ezer ft al lehet nagyon alálövök ennek. A bekötésekről nem beszélve.
Feldobva ennek tükrében egy kérdést. Milyen kazánt tudtok mondani aminek nagy "etető" nyílása van és nagyobb méretű fa fér bele. Tudom hogy a fa hasítható. Tiszta sor. Olyan kazánt ajánlhatnátok ami jó konstrukció és remélhetőleg nem kátrányosodna le így mint ez..... Van e valakinek valami bevált konstrukciója? Csak fával használnám. Abból is törekszem a 3évet száradt fára. Vagy talpon száradt fára. Lehet öntvény is. Igazából a lényeg az lenne hogy ne kelljen pufferelni egyenlőre. Meg plusz ráköltés.
Jelenleg 220 légköbméter a fűtendő. De egy két éven belül kb 500 légköb lenne fűtve. Ezt a teljesítményigény miatt mondtam. Tudom hogy b...szni meg szüzen maradni nem lehet. Mert annyira ostoba nem vagyok. De ha pl most lehet venni egy jó konstrukciós önzvény kazánt amire sokan voksolnátok és lehet hogy most visszafogva kicsit kátrányosodna, viszont későbbiekben a nagy légk[bméterhez tökéletes lenne és akkor már abszolut nem kátrányosodna akkor nekem az is tökéletes kompromisszum. Amúgy lemez lapradiátorok vannak. Ergo kis vízmennyiség relatíve.
KKöszönöm mindenkinek a segítséget. Összelegóztam végül.
Már minden rendben.
Volna egy kérdésem a továbbiakban.
Adott egy DU-KA nevű kazán. Vagyis a "huzatszabályzós" kazán.
Használtan vettem tiszta volt és minden rendben van vele. Egy gondom van vele. Tiszta egy adta kátrány a belseje mióta fűtünk.
A fa tuti hogy csontszáraz. 2 éves hasogatott nyárfa ami ősztől tavaszig le van takarva teljesen. Alulról raklapra pakolva. A kémény vadonat új és 15x30 as a belseje ami a füstcső bekötéstől számítva 7.5m magas (ergo huzat van dögivel). Vízhőfok 60 fok. De ha akarom akkor 70 is lehet mert pillanatok alatt fölfűti a száraz fával.
Kérdés a következő. Miért folyik a kátrány a kazánból?
A ház kicsi a kazánhoz és ahhoz hogy ne forrjon ahhoz folyamat le kell zárni és emiatt kátrányosodik.
Vagy a kazán konstrukciója a gond.
Látszólag ugyan az a kettő. A piros olyan mint az enyém. Látszik hogy folyik a kátrány a felső ajtótól. A barnán van a felső ajtón egy szekunder levegő állitó. Mert a tűztér a felső ajtótól etethető és az alsó ajtóval egy vonalban ég a tűz. De a felső ajtónál a füstnek nincs útja. Csak lefelé tud a füst menni majd onnan hátra. Szóval a felső ajtó egy zsák szinte. Ami alul ég csak. Elég fura a működési elve. De ez tiszta kátrány. Van aki ismeri ezt a típust? Nagyon kíváncsi volnék a véleményére. Mert szerintem a fát egész gazdaságosan hasznosítja. És gyorsan felfűti a vizet is. Tudnátok segíteni? Örülnék neki mert nemsokára jön a hideg...... A felső ajtó keg lassan beragad a sok kátránytól.
Üdv ! Erre a kérdésre:"Mekkora kilépő füsthőmérsékletre érdemes szabályozni primer levegővel ?" nehéz ekzakt választ adni ,mert erősen fa és kazán(hőcserélő felület)+kémény függő,de úgy gondolom minnél alacsonyabb fűstgáz távozik és közben a fagázok nagy része még is el tudjon égni lenne az optimum,de ez csak a mesében van így ,ezért pl. Én kémény zsalumozgatóm 330 c fokra van szabályozva ,így nem kevés meleg távozik ,de legalább a java fagáz közben el is ég (nincs kátrány+korom)!:-) Szerintem .
Tulajdonosa vagy egy hasonló rendszernek, tervezed, vagy csak úgy beszélünk ?
"A kazán ősztől tavaszig a beállított 75 c fokon üzemel amely a nap minden szakában rendelkezésre áll."
A kazán veszteségét parázstartáson elfelejtetted beleszámolni, mert az egy szükséges rossz. A parázstartáskor fogy a tüzelő mert ég a tűz kicsit, ebből lesz a kátrány, a kazántest szigetelése nincs olyan mint egy ++++ fagyasztó szekrényé stb, igen nagy a rendszer vesztesége.
A puffer szigetelési vesztesége szintén jelen van, ezeket össze kéne hasonlítani. Vagy a puffert be lehet építeni a lakótérbe és akkor oda kissebb radi kell, veszteség nulla.
Van egy rendszerem kazán + puffer +aránylag jól szigetelt ház. A kazán egy töltettel felnyomja a puffert 40°C ról 90°C ra 4 óra alatt, aztán 2-4 napig fűtöm a lakást a pufferről (időjárásfüggő).
Próbáltam elnyújtani a puffer felfűtési időt, alacsonyabb füstgáz hőmérséklet, kisebb venti fordulat. Ekkor már sokkal kevesebb volt a betárolt hőmennyiség a puffer be ( puffer tárolt hőmennyisége pontosan kiszámítható ), természetesen a lakás minden esetben ki volt zárva , hogy ne zavarjon bele a mérésbe. A maradék hő ami a kazánba maradna szépen bekerül a lakásba, ne a kéményen keresztül távozzon (veszteséget csökkent.
A lakás hőigénye ugye eléggé változó, szeptemberben már néha elkél egy kis meleg fürdetéskor. A puffer nélküli rendszernél kicsiket kellett tüzelni (óriási veszteségek tudom csináltam ) Ugyanez pufferrel programozható külső hőfok követő rendszerrel álom, olyan mintha gázzal fűtenél, és hetente egyszer gyújtok be. Közben a HMV bármikor rendelkezésre áll, mert a puffer meleg. Ráadásul a tűz nem ég felügyelet nélkül (nem egy utolsó szempont)
Egy parázstartásos rendszernél ez szerinte hatalmas veszteség, vagy mindennap egy kicsit begyújt az ember és akkor már bukta a rendszer előnyét.
A bekerülési költség a puffer ellen szól, de hosszútávon szerintem gazdaságosabb a pufferes rendszer.
Lehet komfortosabb a puffer nélküli mint a pufferes ? Lehet gazdaságosabb a puffer nélküli mint a pufferes ?
2005-ben lett csinálva a központi fűtés (én cserépkályhát akartam a falba építeni, nem részletezem az okokat, miért nem lett az....), új Purmo lemezradiátorok, 16-os alubetétes cső a padlóban. Akkor jó áron tudtam megvenni a lengyel kazánt (7 tag, 37kW), de ugye azt senki nem mondta, hogy nagy lesz. Még a fűtésszerelők sem. Én azelőtt csak kályhával fűtöttem, nem volt rálátásom erre. A második télen a kémény annyira kátrányosodott, hogy a 40-es falat átáztatta..... Onnantól így ment minden tél, a kazán fekete, a kémény fekete, folyik, és telente legalább egyszer égett a kátrány. Sajnos egyéb okok miatt nem sikerült lecserélni. Most pont ezért vettem a 23kW teljesítményűt. Ebben csak annyi lerakódás van, amit a kefével könnyen lekaparok.
Sziasztok! Segítségért jöttem erre a fórumra. Nem lesz rövid, előre is köszi aki szán rám némi időt, energiát. :)
Eddig 3cserép kályhával fűtöttünk egy 1szintes kb120nm családi házat, decemberben 2.án lett beüzemelve a központi fűtés. Ferroli sfl4 kazán jelenleg 8 radival. Puffer nincs és a szereló aki bekötötte azt mondta, hogy szerinte felesleges a kazánvédő szelep.
1.kérdés: Erről mi a vélemény? Teljesen tapasztalatlan vagyok a témában... Viszont feltűnt hogy kezd megjent a kazánban a fekete trutyi ami lehet akár ettől is, ha jól tudom, vagy ez természetes? 80°C-on megy most a rendszer ház szigetelés nélkül egyenlőre (idén tervben van).
2.kérédés: Melyik opció jobb a hatékonyságnak és a kazánnak? --1: jól megrakon puha fával (ezzel sikerült tavaj betankolnom) akkor kb 2órán-2,5órán keresztül tartja a meleget a radi viszont szinte csak bűzölög mert a huzatszabályzó teljesen lezár csak néha ad neki levegőt --2: kb óránként félig rakom ekkor kb 1cmes rést hagy a huzatszabályzó amivel óvatos lángok kísáretével elég
3. kérdés: Jelenleg délelőtt begyujtunk 3-4óra tüzelés és délután 4körül újra 10órakor befejezve, így kb 2 talicska fa megy el 1 nap amit kicsit sokallok. Valakinek valami ötlet amivel ezen a mennyiségen lehetne lejjebb faragni?
4.kérdés: elgondolkodtam szén vásárlásán, hogy az esti órákban ne kelljen a kazánhoz futkározni. puffer nélkül ez mennyire hatékony? Mennyire fokozná a kátrány jelenlétét?
„Miben és hogyan viselkedik fűtés szempontjából másképp az öntvény és lemez kazán? Akár a tűz égése, fogyasztott famennyiség, fűtés hatékonysága szempontjából is.”
Erre jó válasz a 99476 hsz-em. Én 22 évig fűtöttem öntvénnyel (szén, koksz, fa, vegyesen) és nem kellene öntvény újra (a családi házat ezzel vettük, de tavaly megrepedt több helyen) és vettem egy PV Celsius-t. Ha tudom, hogy ekkora különbség van köztük (az elmúlt években már csak fával fűtöttem kiegészítő fűtésként) akkor már hamarabb váltottam volna. Kb. 2/3 annyi fával, könnyen szabályozható fűtésem van a lemezkazánnal. Nincs sok tapasztalatom lemezkazánokban, de ezt a típust itt ajánlották és nekem bevált. (Több ismerősömnek Totya van, de ők nincsenek megelégedve vele). Öntvénnyel összehasonlítva a PV Celsiusz-t: kevesebb fa, tökéletesebb égés (kevesebb hamu), kevesebb kátrány, láncos huzatszabályozóval tudom állítani a hőfokot - gravitációs rendszerem van! Ez az első idényem, még tanulom, de már most látom, hogy megérte lemezt venni öntvény helyett. Ebben a típusban kevés víz van, így könnyen felmelegszik, míg a Totya-ba 2x annyi a víz.
Gondolom a hőszigetelést nem kell elmagyarázni ,meg azt a kőművesek jobban tudják mint én.
1. A kátrányos égés elkerülésének alap feltétele a száraz fa,ez nálad rendben van.
A 2. feltétel a magas tűztér hőmérséklet és az intenzív égés kellő mennyiségű levegővel.
Sokan azt csinálják hogy megpakolják alaposan a tűzteret fával aztán elveszik a levegőt hogy sokáig égjen a fa.Ezt szoktuk mi fojtott égésnek nevezni,ilyenkor beindul alaposan a kátrány képződés.
Úgy látom nálad ezzel sincs baj mert ahol 70-80 fokos az előre menő ott nem fojtott az égés.
De a puffer erre is megoldást jelent.
A 3. feltétel az alacsony visszatérő hőmérséklet.Ezzel viszont bajok vannak nálad.A 30 fok az már kevés. Megoldás a VTC 511.
A 4. hibaforrás lehet az alacsony füsthő. Ez Demrad kazán mellett nehezen elképzelhető de hátha még is. Nem tudod rendesen kifűteni a kéményt és harmatpont alá esik a füsthő.Ilyenkor kicsapódnak a füstben lévő vegyi anyagok ill.a vízpára.Ezért kell intenzíven fűteni vagy szigetelni a kéményt.
Ezek a módszerek minden esetre olcsóbbak mint a kémény felfúrása és bélelése.
Jelen fűtési rendszerben gondolkodok egy kazánvédő berakásán. (pelletkazán, 50Cos ESBE VTC511)
Az elsődleges cél a kazán érő sokkok (a visszatérő ág az elején 20 fokról indul, ami "leforrázza" a már bemelegedett kazánt, felesleges plusz ráfűtést igényel + kátrány)
#0
A jelen rendszer (sima T idomokkal megoldott, nincs benne védő, keverő, stb, ami okos módon szabályozna):
1) Számomra kérdéses, hogy elég-e #1, magyarul mi van a felfűtési fázis elején, amikor a visszatérőben még jóval 50C (kazánvédő ebből keverne az előremenő ágból jövőhöz) alatt van, mondjuk 20-25-30-40-... C, a legelején a visszatérő ág lezárt a kazánvédőben. Akkor konkrétan ott a keringés megállt, lefogva a teljes padló és radiátor köröket?
Vagy lehet ez is jó megoldás? De hogyan?
2) Talán a #2 lenne a megoldás a problémámra, de több módosítást igényel mint #1, jobban bolygatjuk a rendszert. Vélemény erről?
3) Kialakításra került #2-ben 2 új kör
- a kazánvédőig tartó, kazánhoz legközelebbi T idommal
- illetve a nagyobb kör a másik 2 T idommal amik most lettek betéve.
A hozzáértő ismerős problémája az volt, hogy a kazánvédős kör túl kicsi, alig jön ki a kazánból, máris megy vissza a víz az elején (mivel a visszatérő 90-100%-ban zárt még ekkor), s így nem hatékony. Nekem ez az érvelés nem áll össze. Miért? Mi lehet a gond?
A "kis kör" az ábrán a kazánon kívüli rész kb 2 méter lehet összesen, s nem több (+ a kazánban a folytatása, amitől zárt lesz a rendszer). Mivel járhat ez a "rövidség" a tervezett rendszer szempontjából? Én jelenleg nem látok benne problémát.
S végül, alapvetően mi lehet a gond az elképzeléssel? (pellet kazánhoz kazánvédő berakása, a linkelt videó szépen leírja a jelenlegi rendszerem "kazánt érő sokk" problémáját.
Bónusz +1: a videóban (s az ESBE képeken is) +1 szivattyú van jelölve a kazán és a védő között, a visszatérőn, mely húzza befelé a vizet. Én nem tervezek, mivel a kazánban, habár az előremenőn van 1 szivattyú, mely biztosítja az áramlást. Megfelelő lehet a jelen benti szivattyúm ezen módosításokhoz (s a videós szivattyú kiváltásához)? Jó helyen van ő ahhoz?
A rendszer többi részét (osztógyűjtők radiátornál, padló előtt meg csőtermosztát, termofej, szivattyú, osztógyűjtők) nem rajzoltam, csak a kérdéses kazánközeli részeket.
A szigetelés 2001 óta kész, így vettük 2 éve.
Sajnos ezen jelenleg változtatni nem tudunk, max a födémén.
Jelenleg egy Totya kazán fűt, ami nem régebbi 5-6 évnél, viszont zabálja a fát, a vizet meg lassan melegíti.. begyújtás után kb. 20-30 perccel éri el a 70 fokot (keringető ekkor kapcsol).
2-300c° a füsthő, huzat van bőven, füstcső pillangó van. (méteres saválló szerelt kémény).
Minden nap takarítom, mert 1 évet száradt fával fűtök 25-35 % víztartalom.
Ezért sem akarok faelgázt, mivel tudtommal azt hamarabb tönkreteszi a kátrány.
Tettem be terelő lapot, így kevés fa fér bele, nem tetszik, sűrűn kell etetni. Terelő nélkül többet eszik, és leég egy teljes rakat 40 perc alatt.. kőrissel fűtök.
Ezért gondoltam, hogy gyenge a hatásfoka, és váltanék egy jobb hatásfokúra, amin már nem kell kísérletezgetni, hegesztgetni, 2 naponta hamuzni stb..
Szomszédasszonyomnál bizonyos okok miatt fűtenünk kell, és van egy probléma. A kazán belseje tiszta kátrány. Itt olvastam jó pár évvel ezelőtt, hogy gázolajos rongyot kell elégetni a kazánban. Miképp kell ezt megtenni? Akár tüzelés közben is megy a dolog?
De ha be lesz építve a kazánvédő, mert muszáj lesz, mert anélkül egy szenvedős rémálom, akkor már a kazánt is arrébb lehet tenni, de ugye az már lutri. Nem az igazi ez a hirtelen kanyar a kéménybe, sima éles belső sarkú házibarkács 90 foknál előfordul, hogy egyszerűen megáll benne a korom, hiába nagy a huzat. Na itt még lehet vissza is esik a kazánba, ki tudja...
De valami itt rohadtul nem kerek.
Esetleg még a kémény második tisztítóajtaját kellene megnézni ha van rajta, elvileg van, mert ha ott kap falsot, akkor simán produkálhat ilyen tüneteket a kazán. Vagy nincs rendesen szigetelve, esetleg vizet kapott és összeesett a gyapot benne, és brutálisan hideg a kémény, nem tudom...
Kátrány sincs sok ha jól emlékszem, de ez kb. mindennek ellentmondd, ilyen egyszerűen nem lehetne. Hajlok arra, hogy valami nagyon egyszerű, alapvető probléma lesz. Kezdetnek fotók és füsthőmérő.
Miután a vegyes kazán elérte a kb. 70 fokot a csőtermosztát szerint, bekapcsoltam a szivattyút és egészen addig járattam fordítva a rendszert, amíg a nagyjából 65 fokos víz nem jött vissza. Utána gáz szivattyú ki, vegyes be és keringtettem rendesen.
A dT biztosan több volt az általad írt 5-6 foknál, mert a visszatérő és előremenő víz keveredett. Az elején, bár nem pontos a mérés, mert a csőtermosztát tekergetésével tudtam csak valamennyire mérni, a visszatérő víz hőmérséklete 40 fok volt, ez melegedett utána ahogy telt az idő.
A tapasztalat az, hogy érzésre jóval magasabb az előre menő víz hőmérséklete. A tűztérben korábban lerakódott minimális kátrány elkezdett leégni. A felhasznált fa mennyiségét nem tudtam mérni súlyra, mert pont most döglött be a mérlegünk, de korábban 2 kosár fát tüzeltem el egy begyújtásra, tegnap 1,5-nél megálltam és melegebb is lett a végére mint szokott. Amire nagyon kellett figyelnem a fordított keringtetésnél, hogy 60 fokos visszatérő fölött, relatív gyorsan melegedett a víz a kazánban, 65 foknál azért fordítottam meg a keringtetést mert olyan volt mintha, el kezdett volna forrni.
Az a baj, hogy a vegyes kazánok legalább 60 fok előremenővel, de minimum 50 fok visszatérővel szeretnek dolgozni, alacsonyabb hőmérsékleten jön a kátrány. Jelenleg a kondis kazán már olcsóbban fűt, mint a vegyes piaci árú fával.
Ha mindenképp fatüzelést akarsz, akkor kell a puffertartály, vagy pedig rohangálhattok a lakásban alsógatyában.
Nem rossz mit mondasz a kazán felfűtésével, de én még annyit tennék hozzá, hogy a legtutibb módszer a kátrány és korom eltávolítására a gázpörzsölő. Ha a magas hőfokú láng közvetelnül éri a "beteg" területet, szépen lepereg róla kátrány, vagy könnyedén lekaparható. Szezononként 2x-3x szoktam megcsinálni. Elég időigényes, de hatásos.
