Nem értetted a kérdést? Csak egyetlen apró mondat,
Szerinted különböző lesz a csíkmintázat ha a 2. számú van a baloldalon és az 1. számú lesz a jobb oldali fénysugár??
Lefordítom a te nyelvedre, az általad rajzolt ábrát ha vízszintes tengelyen elforgatod és ekkor a sűrűbb sraffozás van felül és ami eddig felül volt most az lesz alul, lerajzoljam?
Ekkor, a megfordított esetben más lesz az interferenciacsíkozat vagy esetleg nem lesz semmiféle változás? Ez a kérdés, kímélj meg légyszíves a többi lafflafftól.
Az MM kísérlet az éter elképzelést cáfolta meg. E szerint a fény az éterhez képest állandó c sebességgel terjed. A mozgó objektumokon, mint amilyen a v sebességű Föld viszont különböző sebességekkel terjed, de a Föld éterhez viszonyított mozgására merőlegesen pont ugyanúgy terjed, mint az éterben. A Föld mozgásának irányában viszont az egyik irányban c-v, a másikban c+v sebességgel terjed. A rajzon c=1, v=0,5. Az éterre merőlegesen oda is, és vissza is 11, azaz összesen 22 vonal látható. A másik irányban 21, és 8, vagyis összesen 28 vonal látható. Ez két nagyon különböző érték. Az ellentmondás feloldásához vagy a Lorentz elvet, vagy a relativitás elvét kell felhasználni, ahol is a c sebesség mindenki számára egyforma.
Kösz, de egy rossz (hibás) matematikával támogatott elmélet meg ezerszer olyan kártékony.
Ugyanis ha 90o -al elforgatod az interferométert akkor pontosan semmilyen azaz nullaváltozás várható.
Az érzékelőhöz két fénysugár érkezik, legyen az 1. számú a bal, a másik (a 2. számú) meg a jobb oldalon. Szerinted különböző lesz a csíkmintázat ha a 2. számú van a baloldalon és az 1. számú lesz a jobb oldali fénysugár??
Nem elég elmerengeni a dolgok történésein. Ha nincs alátámasztva egy állítás matematikával, korrekt arányosságokkal, akkor az semmit nem ér. Itt van például az oldaladról a Michelson-Morley kisérlet bírálata:
Itt meg az én ábrám, ami nem nagy ördöngösség megrajzolni.
Nagyon jól látni, hogy az odaút, és a visszaút nem egyenlíti ki egymást, és egészen más hullámszám adódik a 90 fokkal elforgatott (álló közegnek megfelelő) mérésre. Csak kevés hullámot rajzoltam, hogy könnyű legyen megszámolni. Álló közeg hullámhossza 1, a mozgó közegé 0,5 illetve 1,5.
Egy elmélet akkor jó, ha vannak olyan ellenőrizhető előrejelzései, amelyek más elméletekben nincsenek, vagy hibásak, pontatlanok. Ha egy elmélet csupán egy jól működő, de nehezen értelmezhető elmélet alternatív értelmezésében merül ki, teljesen nélkülözve minden matematikai egzaktságot, vagy bármiféle előrejelezhető jelenséget, úgy nem használható semmire, legfeljebb játékra.
Nem kérek a jótanácsmnak álcázott lejárató kampányodból, inkább azt válaszold meg, amit kérdeztem, vagyis, hogy szerinted mi a tér definíciója, meghatározása.
1. jótanács: Ha fizikáról vagy matematikáról akarsz tájékozódni, ne bízz a magyar nyelvű Wikipédiában!
2. jótanács: Ha mégis onnan tájékozódsz, meg egyéb ismeretterjesztő könyvekből, ne akard felülbírálni a fizikusok és matematikusok eredményeit!
3. jótanács: Ha mégis felülbírálod, ne csodálkozz, ha helyretesznek, inkább tanulj belőlük!
4. jótanács: Ha mégse tanulsz, egy idő után magad számára is egyre kevésbé lesznek érdekesek ezek a folyton ugyanazt a csontot rágó, ugyanazon a szinten megrekedő eszmefuttatásaid.
5. jótanács: De ha évek múltán mégis még mindig érdekesnek találod őket, az nagyon-nagyon rossz jel, abból már sejtheted, hogy ott benn valami nincs rendben.
De legalább kiderült, Tuarego azt képzeli, hogy a tér fogalmát az önkényesen felvett koordinátarendszerre alapozzuk. Hát nem! Nagyon nem. A tér fogalma koordinátáktól független. Sőt nem csak egy speciális tér (mondjuk az Euklideszi), hanem bármelyik. Akármely típusú tér szerkezetének minden tulajdonsága definiálható és tárgyalható a koordinátarendszer felvétele nélkül. Egy adott koordinátarendszer csak egy reprezentáció, a sok lehetséges reprezentáció közül.
Ha figyelmesen olvasod a bejegyzésemet, azt írtam, hogy a leggyakoribb 3dimenziós ábrázolásmód három egymásra merőleges tengellyel és koordinátarendszerrel történik. Ez azt jelenti, hogy ez bár gyakori, de nem egyedüli definiálása, ill. matematikai segédeszköze a tér meghatározásának. A lényeg, hogy a teret absztrakt matematikai eszközökkel, tehát virtuálisan határozzuk meg.
Kíváncsi lennék, ha ennyire nagyokosnak tartod magad ebben a témában, hogy – szokásod szerint – oktatólag nyilatkozol, milyen definíciót adsz a térre a hatalmas tudásoddal.
Csak viszonyításképpen a Wikipédiában ez található:
"A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható." (Kiemelés tőlem)
Ez alapján, úgy vélem, semmi ezzel kapcsolatos megállapításomat nem kell visszavonnom.
Vannak azok, akik matematikai nyelvezeten beszélnek egymással, mégsem értik egymást. Vannak, akik a „filozófiai” nyelvezeten beszélnek és nem értik egymást. A két tábor meg főleg nem érti meg egymást. Úgy, hogy van miről beszélni, hogy gyarapodjon e káoszban a megértők száma.
Pontosan a tér görbületével kapcsolatban hoztam a példát. Mivel gömbi és a hiperbolikus terek esetén is a szögekből számolják a görbületet, Vagy tévedek?
Kedves őszszakál, másfél órája még azt hittem észrevetted, hogy ebben a dologban nem a botok árnyéka és a Föld görbületének belőlük való kiszámítása a hülyeség, hanem, hogy te ezt a tér görbületével hoztad kapcsolatba. Mert ettől most valóban elállt a szavam.
Hagyjuk, nem akarlak végképp nevetségessé tenni.
Keress magadnak valami testhezállóbb elfoglaltságot!
Helyesbítek. A papok csak a karókat szúrták a homokba, a számításokat a Görög végezte el.
„I.e. 240 körül Eratosztenész (i.e. 276-196) görög filozófus kísérletet tett erre a megfigyelésre. Elmondták neki, hogy az egyiptomi Syene városban június 21-én délben a nap éppen merőlegesen sütött, így egy függőlegesen a földbe szúrt bot nem vetett árnyékot. Ugyanazon a napon, az egyiptomi Alexandriában, ahol Eratoszthenész élt, egy függőleges bot kis árnyékot vetett. Eratoszthenész megmérte az árnyék hosszát, összehasonlította a bot hosszával, és ebből képes volt kiszámítani, hogy mennyire billentette meg a Föld görbülete az alexandriai botot a syenei bothoz képest. Ismerte a távolságot Syene és Alexandria között, így a távolságra eső görbületből ki tudta számolni, hogy mekkorának kell lennie a görbületnek ahhoz, hogy önmagába visszatérjen és teljessé tegye a gömböt: 40 000 kilométernek megfelelő távolságban határozta meg a Föld kerületét az Egyenlítő körül, és 12 800 kilométernek megfelelő távolságban a Föld egyik oldalától a másikig való méretét, vagyis átmérőjét. Egészen pontos volt, és figyelemre méltó, hogy ezt a felfedezését huszonkét évszázaddal ezelőtt tette anélkül, hogy elhagyta volna otthonát, mindössze a helyes gondolatai és egyszerű számítások segítségével.”
"Az anyag NEM a térben létezik és NEM az időben létezik, hanem fordítva van. Az anyag létezik és mi okostojások fogalmakat alkottunk hozzá a magunk boldogulására. A térfogalom nélkül csak véletlenszerűen tudnánk randevúzni mert nem tudnád, hogy hova kell menned.
Ha pedig az idő fogalmát nem alkottuk volna meg akkor holtodig várhatnád, hogy arra vetődjön a kedves ahol éppen tartózkodsz.
"
Bocsánat, ezt ki állítja????? Ez magánvélemény vagy tudományos körökben elismert elmélet?
Már az Egyiptomi papok kiszámolták a Föld görbületét, papiruszon és fejben. Megépítették a piramisokat Eukleidész előtt úgy, hogy nem ismerték a 180’-nál nagyobb, vagy kisebb háromszögeket.
A háttérnélküliség, olyan követelménye a valóságnak, amelyet Asztrojan kielégít az elméletével. (Nem görbíti a semmit) Ez még nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértek vele. Csak érdekel a nagy tudásúak véleménye. :)
"Az anyag NEM a térben létezik és NEM az időben létezik, hanem fordítva van. Az anyag létezik és mi okostojások fogalmakat alkottunk hozzá a magunk boldogulására."
Igen, ilyesmit mondott Kant, de már Gauss megcáfolta, méghozzá azzal, hogy megmutatta: ha van térgörbület, akkor az kimérhető. Objektíven. Térgörbület alatt itt elég annyit érteni, hogy a háromszögösszeg eltérése 180 foktól (ez leegyszerűsítés, de itt megfelel). Tehát nem fejben dől el, hogy milyen a tér.
Értem én, mit mondasz, azt, hogy ha a térnek szerkezete van, az már kvázi anyagivá teszi, és ez az anyagiság ezoterikus egy olyan elméleti-szellemi dologban, mint a tér.
De hát miért válna anyagivá a tér attól, hogy szerkezete van? Minden térnek van szerkezete, az Euklideszinek is. Ezt adják meg az axiómái. Vastag geometria könyvek foglalkoznak ezzel a szerkezettel. Attól azok még nem anyagtudományok.
És miért szellemi háttér a geometria? Inkább mint mondjuk a részecskefizika?
