langyos, langyos...

a hivatalos allaspont szerint a protonok egymast taszito erejet a mageronek elnevezett hatas gyozi le, ez tartja ossze a protonokat. vagyis amikor egy proton leszakad a magrol, akkor a ra juto magero resz (sic) kisugarzodik energia formajaban. ha pedig egy protont kenyszeritunk a maghoz csatlakozni, akkor a magero megno, hisz tobb protont kell osszetartani, es ezt az energiat a kornyezetbol kell felvenni. tehat az eredeti maistream szerint is a fuzio energia elnyelo folyamat.

ebben a logikaban a magero egy konkret energia csomag, vagyis h az atommagban van x nukleon es y magero, ami erosen megkerdojelezheto azzal, h az energia az anyag tulajdonsaga. de ok, modellnek fogadjuk el.

 

a tovabbiak megertesehez az elemek egy nukleonra juto kotesi energia (magero) grafikonja:

a fisszio energia termelese se elmeleti se gyakorlati alapon nem kerdeses.

a fisszios energia termeles azonban eredetileg azon az elven alapul, h ha egy atom nukleonjait elvben szetszedjuk aztan kisebb fajlagos magerovel rendelkezo elemekke rakjuk ossze, akkor az energia kulonbseget kinyerhetjuk. ez all is, csak itt is fisszioval kell kezdeni ez csak utana jon a fuzio. de akkor mi szukseg ra? masreszt ez alapjan, az abrabol latszik, h az uran bomlasahol csak nala kisebb kotesi energiaju elem kepzodhetne, vagyis durvan szennel kisebb. de ennek ellentmond a tapasztalas. ugyanis zomeben az uran es a vas kozti elemek jonnek letre, amiknek nagyobb a konzervalt kotesi energiaja, vagyis energia elnyelesnek kellene tortennie.

 

vezessuk le a fissziot a mainstream szerint.

h2 ben van ket nukleon, darabja egy energia egyseg, osszesen ket energia egyseget tarol. he3 ban van harom nukleon, darabja kb 2.5 energia egyseg, osszesen 7.5. harom h2 bol lesz ket he3, osszesen hat nukleonnal. a hat nukleon a h2 ben 6 egyseg energia a he3 ban 15 egyseg. vagyis energiat gyujt be a fuzio.