Keresés

Részletes keresés

zdcmchy Creative Commons License 2024.05.19 0 0 973

Igen, de az oldatban oldószer burok is van az ion körül, ezzel nem foglalkozik az írás, igaz csak átfutottam. Ezért hoztam szóba.

Előzmény: XtraP (972)
XtraP Creative Commons License 2024.05.18 0 1 972

Amatőr vagyok az egészhez, de hát hogyan viselkednének? Mint bármely más, elektromos töltéssel rendelkező entitás. Ha áll, áll; ha mozog, a mágneses tér eltéríti. Lásd pl. itt.

Persze - gondolom - lesznek itt sokan, részletesebb magyarázattal.

Előzmény: zdcmchy (971)
zdcmchy Creative Commons License 2024.05.18 -1 0 971

Ionok az oldatban, hogyan viszonyulnak a mágneses térhez? Tud erről valaki bővebben?

zdcmchy Creative Commons License 2024.05.05 0 0 970

Persze a kis veder alja nem sík, de a közepében pl kiemelkedés van.

Előzmény: zdcmchy (969)
zdcmchy Creative Commons License 2024.05.05 -1 1 969

Rendes dolog ez szerintetek? Vas-oxid, nem tudom II. e vagy III. vagy más.... VI ? akár az is, ha így ülepedik ki? Előtte érintkezett erős mágnessel, de ahol ülepedett a vízben lebegésből, ott csak a Föld van jelen, az erősebb 1m-re tőle.

 

zdcmchy Creative Commons License 2024.04.20 0 0 968

Az oldódással automatikusan kialakul a sóoldat.

 

Igen, ha desztilállt vízbe akkor is, ionok lépnek ki akkor is.

Előzmény: Törölt nick (965)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.20 0 0 967

Általában a témáról. Kétszer léptem be ide, az első az volt, hogy megállapítottam, hogy a diamágnesség nem jól van tanítva, értelmezve mert az nem az anyag tulajdonsága hanem méret függő, a testek tulajdonsága.

Most valami eszembejutott, ahoz kérdeztem van e itt véleménye valakinek, tudtam a választ, a tekercs akkor is tekercs ha csak egy menetből áll. Miért érdekes azt nem tudom most világosan megfogalmazni, majd ebből lett valamilyen beszélgetés.

Előzmény: Törölt nick (966)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.20 0 0 966

Te most a mágneses folyadékokról akarsz értekezni?

 

Az elektrolitot másodfajú vezetőnek (is) nevezik.

 

De ha mondjuk egy szigetelő rudat pozitív ionokkal (ion)implantálnának, és ezt a rudat mozgatnák, az is áram lenne.

Habár nem záródó áramkör.

Előzmény: zdcmchy (964)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.20 0 0 965

Hidrátburok akkor van, ha az oldószer víz.

Általános esetben szolvátburoknak nevezik.

 

A másodlagos kötések (hidrogén-híd, Van del Waals erők) növelik a burok vastagságát.

Emiatt az ion mozgékonysága csökken, mintha nagyobb tömege lenne.

(Mert gyakorlatilag nagyobb tömege van.)

Nem tévesztendő össze a Higgs-mechanizmussal,

amit képletenen így magyaráznak (félre).

 

Elvileg nem kell a saját sójába meríteni.

Az oldódással automatikusan kialakul a sóoldat.

Előzmény: zdcmchy (956)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.19 0 0 964

Töltéssel rendelkező részecske. (...ha most megkérdezed, tisztázzuk a "részecske" fogalmát, akkor azt inkább majd máshol, máskor. (-:

Előzmény: pk1 (963)
pk1 Creative Commons License 2024.04.19 0 2 963

Előbb az ion fogalmát kell tisztázni.

Előzmény: zdcmchy (962)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.19 0 0 962

... egy fém saját sójának oldatába merül....így valahogy szoktak kezdődni a galván elemekkel kapcsolatos írások. 

Előzmény: pk1 (960)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.19 0 0 961

De igen, így valahogy van ez minden elektrokémás könyvben.

Előzmény: pk1 (960)
pk1 Creative Commons License 2024.04.19 0 2 960

Nagyon érdekes - és meglehetősen eltér a suliban tanultaktól. Alá tudnád támasztani szakirodalommal, esetleg kísérlettel?

Előzmény: zdcmchy (958)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.18 0 0 959

a vákuum? az a hidrát burok megfelelője? (-:

Előzmény: zdcmchy (956)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.18 0 0 958

Szerintem nincs, legalábbis beszélni róla nehéz. Tegyünk vízbe darab vasat, mi történik? A vízben pozitív vas ionok jelennek meg, de attól azok, hogy azok nert elektron maradt a fémben amitől az negatív lett és elkezdi vonazani őket, állandóan cserélődnek dinamikus egyensúly áll be. Akkor lesz galván elem ha van benne a vízben másik is, pl alumínium. Akkor se történik semmi mert a víz nem vezeti az elektronokat de ha összekötjük egy fémmel ami vezeti, akkor az elektronok elkezdenek mozogni az ionok meg utána. Tehát nyugvó ion csak elméleti fikció.

Előzmény: pk1 (957)
pk1 Creative Commons License 2024.04.18 0 1 957

Tehát nyugvó ion nincs, ugye?

Előzmény: zdcmchy (955)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.18 0 0 956

Hogyne lenne hidrát burka. Lehetne nem is? (-:

A plazma ha elektrolit, akkor különös elektrolit met pozitív és negatív részekből áll, de a hidrát burok nem értelmezhető.

Előzmény: Törölt nick (953)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.18 0 0 955

Maga az ion az áram.

Előzmény: pk1 (954)
pk1 Creative Commons License 2024.04.17 -1 0 954

Mit vezet az ion? Elektromosságot? Áram folyik rajta át?

Előzmény: Törölt nick (953)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.17 0 0 953

Az elektrolitban ionok vezetnek.

(A legegyszerűbb esetben az ion lehet egy proton is. Habár emlékeim szerint van hidrátburkolata.)

Előzmény: zdcmchy (952)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.16 0 0 952

A plazma szerintetek szabadelekron vezető vagy ion mint egy elektrolit?

zdcmchy Creative Commons License 2024.04.16 0 0 951

Akkor foglakoztam vele valamennyit amikor észrevettem amit írtam is ide is, hogy a diamágnesség nem anyagi tulajdonság, a testek tulajdonsága, mértet függő, minden anyag falszíne para mágnes. Vagy ferro csak az nagyon enyhe, nem tudom kimutatni?   Nem csináltam végig csak szúró próba szerűen néhány anyagnak megnéztem az atomsúlyát, a sűrűségét és a szuszceptibilitását, azt tapasztaltam, hogy nikkel, kobalt, vas esetében a legmagasabb.

Előzmény: Törölt nick (948)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.16 0 0 950

Így is gondoltam, csak szóvá tettem. Olyasmi lenne jelentősége, hogy akkor lehet nikkel vagy más, esetleg grafit anyagból mert a hossz nagyon rövid, század vagy ezred része mint ha tekercselve lenne akkor nagyobb lehet az áramerősség.

(ok.... tudjuk, az ohmos viszont növekedik a hőmérséklettel)

Előzmény: mmormota (949)
mmormota Creative Commons License 2024.04.15 0 2 949

folyamatosság szükségessége ami nem világos

 

Ezt nem értem. Egyszerűen kötheted párhuzamosan a meneteket, vagy sorba. Ha az egyes menetekben a két esetben egyenlő az áram, akkor a létrehozott mágneses mező ugyanolyan lesz. A teljes tekercs elektromos tulajdonságai (DC ellenállás, induktivitás) meg persze eltérőek.

Előzmény: zdcmchy (928)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.15 0 0 948

Azzal kapcsolatban tud valaki valamit, hogy a ferromágnesekben legnagyobb a térfogat egységben atomok száma? mol/cm3.

 

Próbáld meg ezt kicsit érthetőbben megfogalmazni.

 

ferromágnesekben legnagyobb a térfogat egységben atomok száma? mol/cm3.

 

Hány atom van egy köbcentiméterben?

Szerintem a térfogat nem nagyon változik meg amiatt, hogy felmágnesezünk egy anyagot.

Továbbá a tömegének megváltozása is mérhetetlenül kicsi.

Előzmény: zdcmchy (946)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.15 -2 0 947

Megpróbálom röviden.

Vegyünk egy komplex függvényt. φ=eiθ(x)

Mivel nincs kitüntetett irány (a 0 fok önkényes), ezt az egészet képzeletben elforgathatjuk önmagával "párhuzamosan".

Ez az ún. globális szimmetria. Az ilyenekből megmaradó mennyiségek keletkeznek elméletileg.

De mégis mi lehet ez?

 

Nagyon röviden, létezik ún. lokális szimmetria is.

Ehhez elő kell venni egy másik dolgot: gauge invariancia.

 

φ-iqA

 

Ahol i az imaginárius egység, q az elemi töltés, A pedig a vektorpotenciál.

(Egyes könyvekben q helyett e van, csak akkor már különböző dolgokat jelölünk ugyanazzal a betűvel.)

Mi lehet ez?

Ha elkezdünk vele számolni, ez úgy működik, mint az elektromágneses kölcsönhatás.

Írhattam volna mmás betűket, de akkor ki kellett volna találni a betűk jelentését.

 

Tehát akkor: rájöttünk arra, hogy ez az elektromágneses kölcsönhatás invarianciája,

és ezek szerint a komplex függvény SU(2) elforgatási szimmetriájából az elektromos töltés megmaradása következik.

 

Igaz ez?

Garantálja a matematika, hogy a világ így működjön? És nincsenek további bonyodalmak, részletesebb leírás?

Előzmény: XtraP (939)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.14 0 0 946

Azzal kapcsolatban tud valaki valamit, hogy a ferromágnesekben legnagyobb a térfogat egységben atomok száma? mol/cm3.

Törölt nick Creative Commons License 2024.04.14 0 0 945

Túlhaladott nézet, hogy az elektron egy kicsi kék színű golyó.

(Viszont a töltés megmarad és oszthatatlan.)

Előzmény: zdcmchy (944)
zdcmchy Creative Commons License 2024.04.14 0 2 944

A nagyon nagy és a nagyon kicsi láthatatlan. Atom mag és galaxis közt az ember középen van, de logaritmikus skálán.

Előzmény: Törölt nick (943)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!